Számos cég hetente akár több számlát is kiállít egy-egy partnerének, az évzárás után pedig megriad a módosítandó számlák mennyiségétől, és inkább úgy dönt, hogy nem számlázott engedményként kezeli az előző évi megrendelések után járó visszatérítéseket. Ez azonban nem csökkenti az eredetileg megfizetett adót, azaz „többlet” áfafizetéssel jár, és más adónemek tekintetében is magasabb adókötelezettséghez vezet, derül ki a MAZARS jelentéséből.
„Adminisztratív szempontból ugyanakkor valóban ez a legegyszerűbb megoldás, hiszen elég hozzá egy számviteli bizonylat, például egy egyenlegközlő levél, amelyen a cég feltünteti, hogy az elmúlt év forgalma alapján milyen összegű kedvezményre jogosult a partnere” – foglalta össze Kardos Dóra adómenedzser.
Hozzátette: az, hogy a kedvezmény összegét pénzügyileg hogyan rendezik, nincs hatással annak adóügyi kezelésére, azaz akár ténylegesen megtörténik a visszautalás, akár beszámítással élnek a felek, a kedvezményt biztosító társaság a számviteli bizonylat alapján nem csökkenti utólagosan a fizetendő áfa alapját, és az összeget egyéb ráfordításként tartja nyilván a könyveiben.
Ha egy cég ezt választja, akkor fontos azt is szem előtt tartani, hogy ha nem számlázott engedményként, vagyis nem árbevétel-csökkentő tételként számoljuk el a kedvezmény összegét, a hagyományosan árbevétel-alapú adók – például az iparűzési adó és az innovációs járulék – alapja is magasabb marad. Vagy ha az év végén hagyományosan nagy kedvezményeket biztosító hirdetési szektorra gondolunk, akkor az éves reklámadó összegét is eszerint kell majd kalkulálni.
Mindenki egyért…
A kapcsolódó közterhek csökkentésére kézenfekvő megoldás az eredetileg kiállított számlák utólagos módosítása helyesbítő számlával, hivatalos nevén számlával egy tekintet alá eső okirattal. Az áfatörvény bizonyos esetekben lehetőséget biztosít az adóalap utólagos módosítására – a mennyiségre (forgalomra) adott árengedmény tipikusan ezen esetek közé tartozik.
Az utólagos adóalap-csökkentésnek kötelező alapfeltétele a számlamódosítás, azaz minden egyes eredeti számlához ki kell állítani egy helyesbítő számlát, amelyben meg kell hivatkozni az eredeti számlát, valamint fel kell tüntetni rajta a módosítás számszerű hatását – azaz a biztosított kedvezményt.
…egy mindenkiért
Ilyen esetekben javasolt átgondolni a csoportos számlahelyesbítés lehetőségét, azaz az év során egy partnernek kiállított valamennyi számla egyetlen bizonylattal történő módosítását. Ezen fel kell tüntetni valamennyi érintett eredeti számla sorszámát, azt, hogy az adott számla mely adatát érinti a módosítás, illetve annak természetét és számszerű hatását, vagyis az „árengedmény” megnevezést, valamint az árengedmény összegét.
„Így partnerenként mindössze egy, sok tételes bizonylatot állít ki a kedvezményt nyújtó cég, de ehhez elengedhetetlen, hogy a cég számlázási rendszere vagy számlázóprogramja alkalmas legyen egy ilyen dokumentum kiállítására” – mutatott rá a szakértő.partnernek kiállított valamennyi számla egyetlen bizonylattal történő módosításának feltételére. Ezen fel kell tüntetni valamennyi érintett eredeti számla sorszámát, azt, hogy az adott számla mely adatát érinti a módosítás, illetve annak természetét és számszerű hatását, vagyis az „árengedmény” megnevezést, valamint az árengedmény összegét.
Egyes esetekben érdemes lehet elgondolkodni az időszaki elszámolás bevezetésén is. Ezzel ugyanis az eredetileg kibocsátott számlák száma is csökkenthető, illetve az év végi korrekció is sokkal egyszerűbbé válik.
Ezt a gyakorlatot egyébként az adóhatóság is támogatja: a több elszámolási időszakot érintő, negatív irányú számlahelyesbítés esetén továbbra is elfogadott és elegendő az utolsó időszakról kiállított számla módosítása, illetve, ha a módosítás összegét az utolsó időszakban számlázott összeg nem fedezi, akkor az azt időben megelőző időszak(ok)ról kiállított számla vagy számlák helyesbítése. Így akár egyetlen bizonylat, vagy ha az nem ad fedezetet a teljes engedmény összegére, kis számú bizonylat módosításával megoldható a korrekció.
