Nem tudják mi törvényes, és mi nem az

A magyar fiatalok ötöde legalább egy alkalommal szándékosan használt illegális online forrásokat a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az elmúlt évben, 38%-uk viszont nem élt ilyenekkel, bár negyedük egyáltalán nem tud különbséget tenni törvényes és törvénytelen felület között - derül ki az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) legfrissebb jelentéséből.

Kép: Fotolia

A magyar fiatalok 21%-a legalább egyszer illegális forráson keresztül jutott hozzá valamilyen digitális tartalomhoz tavaly, ami egyébként 4%-kal alacsonyabb az Európai Unió átlagánál. A 14 és 24 éves fiatalok internet-használati szokásait is vizsgáló elemzés kiemeli Magyarország kapcsán, hogy digitális tartalmakhoz való hozzáférés során az illegális források használata elterjedt szokássá vált a fiatalok körében. Nem igazán figyelnek arra, hogy az adott oldal törvényesen működik-e, vagy sem, emellett nem érzik a legális források nyújtotta előnyöket, és nem gondolják azt, hogy az adott tartalomért megérné fizetni, ha az illegális felületről is elérhető.

(A hamis termékektől sem tartanak a fiatalok!)

A válaszokból az is kiderült, hogy a magyar fiatalok több mint negyede (26%) nem tudja eldönteni, hogy az adott tartalom fogyasztásakor legális, vagy éppen illegális felületet használ; ez az arány 22%-os az Európai Unióban. A magyar felhasználók körében egyébként a YouTube és a Port.hu jelentik a legismertebb legális csatornákat, míg az illegálisan működő oldalak közül az nCore és a Torrent a legnépszerűbbek az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) jelentése szerint.

Egységes uniós fellépés kellene

„Egyrészt optimizmusra ad okot, hogy az európai átlagnál csekélyebb mértékben használnak a magyar fiatalok illegális felületeket, ugyanakkor aggályos, hogy sokan nem tudnak különbséget tenni legális és illegális oldalak között. Ezért továbbra is hangsúlyozzuk a korai felvilágosítás és képességfejlesztés fontosságát a tudatos internethasználat érdekében, a hatékony megelőzés céljából pedig a magyar hatóságok aktív közreműködését és az egységes európai uniós fellépést szorgalmazzuk” – hangsúlyozta Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese.

A jelentés szerint a digitális tartalmakhoz való hozzáférés során a fiatalok leginkább az adott oldal minőségét tartják fontosnak (64%), az olcsó vagy ingyenes fogyasztás lehetősége csak ezután következik 59%-kal, az adott felület biztonsága pedig a harmadik helyen szerepel 52%-kal. Arra a kérdésre, hogy milyen tényezők szolgálnának elrettentő hatással az illegális oldalak fogyasztására, a válaszadók 84%-a a bankkártyán lévő személyes adatok ellopását, 78%-a a vírussal való fertőzöttséget, 76%-a pedig a büntetéstől való félelmet jelölte meg.

A zene a menő

Az európai fiatalok körében a digitális tartalmak fogyasztása terén az első helyen a zene áll 97%-kal, ezt követi a film-és sorozat 95%-kal, valamint a játékfogyasztás 91%-kal. A felhasználók a különböző tartalmakat leginkább ún. streamelés formájában (folyamatos online kapcsolat útján), kisebb részben pedig letöltésen keresztül fogyasztják: csaknem háromnegyed részük (73%) az előbbi módon nézi a különböző tévéműsorokat, ez az arány a filmeknél és sorozatoknál már csak 66%, míg a zenehallgatásnál 48%. Az e-bookok esetében ugyanakkor a letöltés 1%-kal megelőzi a streamelést (41%).

Az illegális online forrásokat használó magyar fiatalok körében a filmek és sorozatok álltak az első helyen 83%-kal, majd a zene 64%-kal, végül a játékok következtek 51%-kal. Ez utóbbi esetében hazánk jóval meghaladta az Európai Unió 29%-os átlagát.

Rossz helyen hirdetni is ciki
Egyre több reklám jelenik meg szellemitulajdon-jogokat sértő tartalmat kínáló weblapokon, jelentős veszteséget okozva ezzel a hirdetőknek. Az így elhelyezett hirdetések ugyanis nem feltétlenül jutnak el valós fogyasztókhoz, emellett rossz fényt vetnek a hirdető cégekre és azok márkáira is. A hazai piacon csaknem 5000 olyan hirdetést figyeltek meg, amelyek nagyrészt ilyen típusú weboldalakon bukkannak fel, derül ki az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentéséből.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo