Nem ugrottak a munkáltatók a készpénz-cafeteriára

2017. február 24. péntek - 15:04 / piacesprofit.hu
  •    

A juttatásokat terhelő közterhek általában csökkentek, viszont az Erzsébet utalvány és több más népszerű juttatási elem kikerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások csoportjából. Nem csökkent jelentősen cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés, és nem lett kiugróan népszerű a készpénz cafeteria – ez derül ki Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

2017-es eho-adókulcs mérséklődése (27 százalékról 22 százalékra) újabb pozitív hatást gyakorol a béren kívüli juttatások számára, ezek alapján 1,18-as szorzóval kell számolniuk a szervezeteknek szja és eho fizetésekor. Ezzel várhatóan egyes vállalatok/szervezetek akár magasabb éves nettó keretösszeget is biztosíthatnak dolgozóik számára, hiszen kevesebb adó terheli a juttatásokat – mondta el Balázs Helga kutató.

„Továbbá bevezetésre került az éves szinten nyújtható 100 ezer forint kedvezményes béren kívüli juttatás, kárpótlásul, hogy az Erzsébet utalván kikerült (34,22% helyett 43,66% az adókötelezettség) a kedvezményes adózásúak köréből” Így ha egy szervezet úgy dönt, hogy a készpénzes lehetőséget is beteszik a választható juttatások közé, a dolgozó akár úgy is határozhat, hogy havi szinten kap egy kis plusz juttatást, amit maga dönt el, hogy mire akarja azt félretenni, így utalhatja pluszba lakáskasszába vagy akár az önkéntes egészségpénztárát gyarapíthatja vele. (A 2017-es cafeteria-szabályokról itt olvashat részletesebben.)

A tudatosság nem nőtt

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint bár jelentősen nőtt a válaszadó cégek száma, a tudatosság szintje nem változott az elmúlt évekhez képest. A cégek 78 százaléka van tisztában azzal, hogy mennyi is a cafeteriajuttatás teljes költsége, ugyanakkor csökken azon társaságok száma, amelyek mérik az általuk nyújtott cafeteriaszolgáltatással való elégedettség mértékét. Ez csak a cégek közel egyharmadára jellemző.

Javuló tendenciát mutat, hogy egyre többen értékelik: kitűzött céljaikhoz képest a jelenlegi cafeteriarendszer mennyire váltotta be az eredeti elképzeléseket. Egyre kevesebben látják, hogy a cafeteriarendszer működtetéshez nyújtott többletmunka miatt kedvezőbb a HR szakterület megítélése az adott vállalatnál.

„A korábbi években adható cafeteriaelemek közül idén már csak a Széchenyi Pihenő Kártya adható béren kívüli juttatásként az Szja tv. 71. paragrafusa alapján” – tette hozzá Batu Edit kutató.

A készpénz több szempontból előnyt élvezhet a többi kínálati lehetőséggel szemben, ráadásul az adminisztrálása is egyszerűbb. Az elvégzett kutatás eredményei alapján azonban – kedvező mértékű adózása ellenére – a válaszadó munkáltatók által nyújtott juttatások között nem szerepel dobogós helyen, csak a 7. legnépszerűbb kínálati elem. (Kardos György cafeteria-tanácsadó tapasztalatai szerint viszont éppen ez viszi idén a prímet.)

A kicsik nem használják

Buzási Noémi kutató szerint a 2017 évi felmérés eredménye alátámasztja, hogy az elmúlt évek során  egyre kevesebb szervezet vezetett be cafeteriarendszert. Tavaly már a vizsgált 442 szervezetnek csak 2 százaléka. Az idei felmérés szerint az 1000 főt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal rendelkező intézmények megközelítőleg 46,5 százaléka vett igénybe külső szakértői segítséget a cafeteriarendszer bevezetéséhez és működtetéséhez. Ez a százalékos arány a mikro, kis- és középvállalkozások esetében jelenősen kevesebb.

Az adminisztrációs terheket a szervezetek zömmel (87,3%) magukra vállalják, nem szervezik ki. Az adminisztráció eszközének a válaszadók nagy része a táblázatkezelő eszközöket, valamint a bérszámfejtő programot jelölte meg, míg a fennmaradó hányad jelentősebb részét a papír alapú dokumentáció teszi ki. A külső- és belső szoftvereket használó intézmények aránya igen csekély.

Legalább százezret adnak

A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteriaösszegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteriakeret ritka (2%). Emellett egyre gyakoribb (10 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során. Az átlagos juttatási keret 2017-ben a tavalyi értéket közel 4 százalékkal meghaladóan 327 ezer forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be. Figyelembe véve a munkáltatók közterhek megosztására vonatkozó válaszait, ez idén éves szinten 274 ezer forint értékű nettó juttatásnak felel meg – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Az 2017-es újdonságokkal kapcsolatos kutatások alapján vizsgáltuk a mobilitási célú lakhatási támogatást, és a válaszadók 66 százalékánál nincs lehetőség ezt a juttatást választani, Viszont több mint az egynegyedük (28%) tervezi, vagy már jelen van náluk ez a juttatási lehetőség. Egy fiatalokat csábítani vágyó szervezet számára ez akár vonzerőt is jelenthet, nem beszélve arról, hogy ez a béren kívüli juttatás az adómentes csoportba tartozik. A vizsgálatban szó esett az óvodai és bölcsődei szolgáltatásról, mint juttatás, és a megkérdezettek 40 százaléka tervezi vagy már felkínálja juttatási lehetőségként a munkavállalói számára. Viszont több mint a fele (52%) nem veszi fel ezt a szolgáltatást a juttatási rendszerébe.

 

 

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor