Nem bővül jelentősen a foglalkoztatás

Kép:sxc

Mérnöknek, informatikusnak jó most lenni, derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal legfrissebb elemzéséből. Az ilyen végzettséggel és tapasztalattal rendelkezőkre hamar lecsap a munkaadói oldal, legalábbis erről tanúskodik, hogy a kínálati és a keresleti oldalt egybevetve ebben a két kategóriában mutatkozik leginkább hiány. „Ez évek óta az egyik fontos jellegzetessége az álláspiacnak, és összecseng a 2012-re meghirdetett felsőoktatási keretszámokkal is, hiszen a legtöbb hallgatót a műszaki és informatikai karokra várják, ami hosszú távon megoldást jelenthet a problémára" - kommentálta az adatokat Kristók Balázs, a Jobinfo.hu állásszemléző oldal vezetője.

A kereslet és kínálat arányát vizsgálva a távmunkát keresők vannak a legrosszabb helyzetben, hiszen itt a kisszámú lehetőség iránt rendkívül nagy az érdeklődés. Hasonló cipőben járnak még a beszerzés, logisztika és adminisztráció területén elhelyezkedni vágyók, de komoly tülekedésre számíthatnak azok is, akik a turizmus és idegenforgalom szakmában keresnek munkahelyet. A fő álláskategóriák alapján egyébként a legtöbb nyitott pozíció az értékesítés és kereskedelem, valamint a szak- és fizikai munka területén található a Jobinfo.hu adatai szerint. Ezeken a területeken a kereslet és a kínálat aránya is kiegyensúlyozottnak mondható. A Profession.hu felmérése szerint 2011-ben a válaszadó cégek körében a szakértői/munkatárs, valamint az asszisztensi pozícióra való toborzás a leggyakoribb egy üzleti év során. Zsédely Krisztián, a Profession.hu vezetője azonban hozzátette, hogy éppen az arányok miatt a legtöbb keresés mindig az asszisztensi-típusú munkakörök iránt tapasztalható, de valós kereslet évek óta, így 2011-ben is az informatikus és mérnök szakemberek iránt van. 2010-hez képest azonban nőtt a felsővezetői és a kékgalléros pozíció hirdetésének aránya. (Orbán Viktor szerint Magyarország jövője is ebben, a mérnöki világban van.)

A Jobinfo.hu közel 10 éves fennállása óta abszolút rekordot hozott 2012 januárja, több mint 1 millió alkalommal keresték fel az oldalt, ami 2011 januárjához képest 40 százalékos növekedést jelent. „Ha a konkrét állásokra történő kattintásokat vesszük figyelembe, még ennél is jelentősebb, 200 százalék feletti a növekedés, ami arra utal, hogy januárban nagyon megindult a keresleti piac" - mondta Kristók Balázs. A szakember hozzátette, a növekedés a Jobinfo.hu állásszemléző oldal piaci bővülését leszámítva is jelentős, így egyértelműen arra utal, hogy idén januárban ténylegesen nőtt az álláskeresők száma.

Forrás:K&H

A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók - ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt.

„A legutóbbi foglalkoztatottsági adatok azt mutatják, hogy bár tapasztalható némi nagyon-nagyon lassú elmozdulás, javulás a hazai munkaerőpiacon, továbbra sem sikerül tartósan és számottevő mértékben elérni a hazai foglalkoztatottság bővülését. Az aktivitási ráta és a foglalkoztatottsági ráta elmúlt három év során tapasztalt kismértékű javulása mindenképpen ígéretesnek tűnik, látványos változás azonban nem tapasztalható" - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

„A foglalkoztatottak számának tartós bővülése pedig elengedhetetlen lenne a hazai belső fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom növekedése szempontjából. Egyelőre azonban a munkaerőpiacon nem várható nagyobb mértékű növekedés, ennek hiányában pedig akár az egész év során a belső kereslet stagnálására lehet számítani. A hazai fogyasztás élénkülésének hiányában a gazdasági növekedésünk így továbbra is az exportra fog támaszkodni, ami növeli függőségünket a külső gazdasági tényezőktől, leginkább az Európai Unió gazdaságának állapotától" - magyarázta a befektetési szakember.

A 2002 és 2010 közötti időszakban az új álláshelyek 85 százalékát kis- és középvállalkozások teremtették az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai szerint. Itthon egyelőre nagyon nehéz helyzetben vannak a kkv-k, de az új munkahelyek 30 százaléka hozzájuk köthető. Ez az érték jelentősen meghaladja az összes foglalkoztatottból a kkv-kra eső 67 százalékos arányt. Muraközy Balázs és Békés Gábor „Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon" című tanulmánya szerint a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés „újraindítása" és a munkahelyteremtés.

A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. (Hogy mitől lettek ők sikeresek, arról itt olvashat bővebben.)