A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény elfogadásával a kormány megvonta a munkáltatóktól azt a lehetőséget, hogy a szakképzési hozzájárulás egy részét nyelvi képzésekre fordítsák. Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének (NYESZE) elnöke a HR Portálnak elmondta, a januárban hatályba lépett törvény nyomán mélypontra került az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatás. "Mindez éppen akkor történt, mikor a cégek elkezdtek a régi mértékben nyelvi képzéseket rendelni, és a dolgozók továbbképzésére is gondolni, tehát egy kedvező trend látszott kialakulni. A januárban hatályba lépő törvény miatt a vállalati oktatást körülbelül 30 százalékos csökkenés jellemzi az első negyedévben" - számolt be legfrissebb felmérési eredményeikről az elnök. A következmények leginkább a kkv-k esetében érzékelhetőek, a multikhoz még nem gyűrűzött be ennek hatása, hiszen azok eltolt üzleti éves mérleggel rendelkeznek, azaz május végéig tervezik a költségvetési ciklusukat. Az elnök szerint a hazai kkv-nál észrevehető, hogy a felső-, és középvezetők képzései megmaradtak, de az óraszámokat csökkentették, az alacsonyabb szinteken lévő munkavállalóknál pedig alig hagytak meg nyelvi képzéseket.
Az elnök szerint Magyarország jelentős eredményeket ért el az elmúlt két évtizedben a közoktatás és a felnőttoktatás összefogásával, emellett feltörekvőben van egy olyan generáció, akik már nagyságrendekkel jobban beszélnek nyelveket. "A nyelvtudás az erőteljesen exportkitett magyar gazdaságnak egy nagyon fontos alapja, így gazdasági szempontból is rendkívül fontos érdekünk, hogy a magyar munkavállalók jól beszéljenek idegen nyelvet" - mondja Salusinszky András. A NYESZE elnöke egy uniós felmérésre is hivatkozik, amely során azt kutatták, hogy mitől kezdenek nyelveket tanulni az emberek, illetve melyek ennek legfőbb akadályai. Az eredmények nyomán a leginkább motiváló tényező az volna, ha rugalmas beosztású nyelvórák lennének, illetve ha lenne cafeteria-, vagy adókedvezmény, az mindenképpen pozitívan befolyásolná a tanulást.
Az elnök szerint Magyarországon minden intézkedés az ellenkező irányba mutat: 2006-ban, az első konvergencia program bevezetésekor megszüntették az adójóváírást, melynek értelmében a felsőoktatásban, illetve a felnőttoktatásban tanulók évente 60 ezer forintot levonhattak az adójukból, így kvázi az állam dotálta, támogatta a tanulást. Remek lehetőség volt gyesen lévő kismamáknak, hogy egy egyszerűsített pályázat keretében ingyen járhattak nyelvtanfolyamokra, illetve a munkaügyi központok is adtak támogatást. Az elnök szerint a szakképzési hozzájárulás megszüntetése mellett az utolsó csapás az üdülési csekk kivezetése volt, amelyet felméréseik szerint 30 százalékban képzésre is költöttek a munkavállalók. A SZÉP- kártya esetében ilyen lehetőség nincs.
Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója is egyetért vele, hogy a szakképzési hozzájárulás megvonása a nyelvtanfolyamok és tréningek piacát meglehetősen leszűkítette. A szakképzési hozzájárulásból finanszírozott képzések azonban nem ingyen képzések voltak, azokat a cégeknek önerőből ki kellett egészítenie. Ezért több vállalat is valamilyen látható eredményhez, például nyelvvizsgához kötötte a megállapodást, megnézték, hogy mire adnak ki pénzt, ez pedig a minőségi, "papírozott" nyelvoktatást erősítette. Az új törvény Gerlei Béla szerint a szürkegazdaság felé terel, mert a nyelvtanárnak is az lesz a legjobb, ha zsebbe fizetnek neki.
Segíthetnek a TÁMOP-pályázatok?
Annak ellenére, hogy bezárult egy kapu a hazai cégek számára, nyitottá vált egy másik: a munkáltatók a képzésekre fordított összeg szakképzési hozzájárulási kötelezettségből történő csökkentése helyett vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a munkahelyi képzések finanszírozására.
A közeljövőben induló uniós támogatásokból megvalósuló Társadalmi Megújulás Operatív Program projektek egyike (TÁMOP 2.1.3.) a vállalatok számára nyújt lehetőséget arra, hogy munkahelyi képzések megvalósításához szükséges forrásokra pályázzanak (a pályázatok benyújtására 2012. május 21-től van lehetőség) , míg egy másik projekt keretében (TÁMOP 2.1.2) mintegy 100 ezer magánszemély pályázhat 90 órás nyelvi képzésekre. Ez utóbbinak az a feltétele, hogy a pályázó ne tanuljon közben államilag támogatott képzésen. A TÁMOP 2.1.3. pályázati felhívás - többek között - úgy módosul, hogy a bírálat során előnyben részesülnek a nyelvi képzésekre vonatkozóan pályázatot benyújtók. További pozitív változás, hogy a pályázat feltételrendszere közelít a saját dolgozói képzés jelenlegi elszámolási feltételeihez. A pályázatok nem fognak szignifikánsan minden régióban fellendülést hozni, a közép-magyarországi régióban például jóval kevesebb forrás áll rendelkezésre, így kevésbé érvényesül majd egy olyan állami ösztönző rendszer hatása, amely dolgozóik nyelvi fejlesztésére sarkalná a cégeket - írja a HR Portál. A nyelviskolák pozitív fejleményeket várnak a TÁMOP-pályázatoktól.
Az angol mindenek felett?
Az új nyelvoktatási stratégiáról kiszivárgott, hivatalosan nem megerősített hírek szerint, központilag nem tennék kötelezővé, hogy az angol legyen az első idegen nyelv. Einhorn Ágnes oktatáskutató ezzel egyetértene, úgy gondolja, a meglévő hagyományokra is tekintettel kell lenni, a földrajzi helyzet, a tradíciók nyomán a németnek is erős jelenléte van az országban. Másrészt az EU országainak körülbelül a felében nem kötelező első nyelv az angol, és úgy tűnik, ez nem függ össze az eredményességgel. A kutató ellentmondásosan ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy ha nem is első idegen nyelvként, de kötelezővé tenné az angolt. Rögtön ellenérvet is mond felvetésére, tény ugyanis, hogy bizonyos csoportok, például a szakiskolában tanulók csak egy idegen nyelvhez férnek hozzá.
Jilly Viktor nyelvtanár úgy gondolja, hogy a társadalom, és a minket körülvevő világ kimondta az ítéletet: az angolra szükség van, angolul tudni kell. Ma már nem előny, ha angolul írni és olvasni tud valaki, viszont óriási hátrány, ha nem. Hozzáteszi, ő sem a kötelezőség híve.
"Az angol nyelvtudásnak olyannak kellene lennie, mint egy kötelező védőoltásnak, mindenkinek meg kellene kapnia. Mindenkinek tudnia kellene, hogy ez az egyik elengedhetetlen feltétele Magyarország versenyképességének" - mondja Salusinszky András. Angolul szerinte nagyon egyszerű alap és középfokon megtanulni, kis nyelvtannal is ki lehet fejezni magunkat, és sokat találkozhatunk vele, számtalan angol kifejezés forog a mindennapi szóhasználatban. Az elnök szerint klasszikusan az angol-német párosítással lehet a legtöbbre menni, hiszen Németország gazdaságilag is szoros partnerünk. Kevesen tudják azonban, hogy ilyen szempontból fontosságilag a németet az olasz követi. Sok az olasz tőkéből megvalósuló beruházás, és az ennek köszönhetően létrejövő munkahely. Míg tehát a közoktatásban a francia és a spanyol, felnőttoktatásban az olasz áll a harmadik helyen.
"Az angol nyelvtudás olyan, mint az írni, olvasni tudás. Kell a szakirodalomhoz, a számítógép-használathoz, vagy bármiféle nemzetközi tevékenységhez" - mondja Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. A külföldi ösztöndíjak is egyre népszerűbbek, rengeteget dob a nyelvtudáson, ha valakinek lehetősége van kis időt külföldön tölteni. Gerlei Béla is úgy gondolja, Németország meghatározó gazdasági jelenléte miatt a magyar munkaerőpiacon a német nyelvtudásnak van még kiemelt jelentősége. A német ügyfelek még mindig nagyon szeretnek németül beszélni.
Hiányzik a szakmai nyelvtudás a munkaerőpiacon
A nyelvtudás társadalmi értéke magas, a mindennapi élet és a munkába állás szempontjából is. Azok, akik az elmúlt években végeztek középiskolában, többségükben beszélnek nyelveket és már szerencsésebb helyzetben vannak. Salusinszky András szerint a magyar szakemberekről általánosságban elmondható, hogy szaktudásuk kitűnő, nyelvtudásuk viszont hagy némi kívánnivalót maga után. "Olvastam egy adatot, mely szerint a piacon lévő állásajánlatok 60 százaléka vár el tárgyalóképes nyelvtudást a munkavállalótól. Ha ezt az Eurobarométer adatai mellé állítjuk, akkor érezhető, hogy jelentős szakadék tátong az elvárt és a valós nyelvtudás között" - mutat rá az elnök, majd egy másik érdekességet is említ. "A középfokú végzettséggel ellátható munkákat ma felsőfokú végzettségűek látnak el, mert ők tudnak nyelveket. A felsőfokú végzettségűek körében pedig a szakmai nyelvtudással rendelkező munkavállalók hiányoznak."
Az elnök leginkább azt tapasztalja, hogy a műszaki szakembereknél nagy gond a nyelvtudás hiánya. Kihangsúlyozza ugyanakkor, hogy lehet szakmaorientált nyelvi képzésre jelentkezni, és a jelenlegi nehéz helyzetben ez jelenthet kiutat a nyelviskolák számára is. Egyre több iskola bővíti a szakmai tanfolyamokat például az egészségügy területén. Nagy igény van az olaszul beszélő beteggondozókra, ezért a magyar ápolók szeretnék alapszintű nyelvtudásukat praktikus, azonnal használható elemeket adó tanfolyamon fejleszteni. Emellett úgy tűnik, Olaszországban hiány van villanyszerelőkből, vízvezeték-szerelőkből, valamint jellemző, hogy angolszász területekre kivándorló orvosok keresnek intenzív tanfolyamot.
Gerlei Béla szerint tipikusan a műszaki végzettség és a német nyelvtudás kombinációja az, amire leginkább szükség lenne, különösen, ha a vidék igényeit is számba vesszük. Tehát annak ellenére, hogy Magyarországon magas a munkanélküliség, sok munkaadó küzd vele, hogy németül tudó embert találjon. Köztudott, hogy nyelvvizsga papír csak a közszférában kell, a versenyszféra állásinterjúin ez szóba sem kerül. Az a tendencia, hogy amennyiben nyelvtudásra van szükség, már az első telefonhívás során felmérik, hogy milyen szinten beszél a pályázó. Egy viszonylag rövid párbeszédből is hamar kiderülhet, hogy az illető tudja-e használni az adott nyelvet, vagy nem. Ez azért is hatékony módszer, mert míg a pályázati anyagnál könnyen lehet külső segítséget igénybe venni, egy telefonos interjú esetén ez már meglehetősen nehéz - mondja a munkaerő-piaci szakember.
Az új nyelvoktatási stratégiáról az Oktatásért Felelős Államtitkárság honlapján az olvasható, hogy "a koncepció szerint a nyelvi képzés átalakítására azért van szükség, mert a magyar munkavállalók hátrányos helyzetben vannak a nemzetközi tudományos életben és a munkaerőpiacon, hiszen nagyon kevesen beszélnek megfelelő szinten nyelveket." Az államtitkárság a HR Portálnak elmondta, a koncepció kidolgozása során figyelembe veszik a Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményei, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által folytatott kutatások eredményeit, az Oktatási Hivatal vonatkozó adatainak tanulságait, valamint a közelmúlt valamennyi releváns hazai kutatási eredményét. Terveik szerint a nyelvoktatási stratégia még a nyár előtt nyilvánosságra kerülhet.
