Nyögvenyelős béremelés

Komoly teher a minimálbér és a szakmai bérminimum nagymértékű kötelező emelése a kereskedelemben is, sok vállalkozásnál a béremelésre szánt összeg nagy részét elviszi. A cégek többsége a munkahelyek megtartását tekinti fő feladatának, így a bérkompenzáció alakulásával kapcsolatban vegyes a kép Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint. A kötelező béremelést minden, a Vállalkozók Országos Szövetségével kapcsolatban álló vállalkozás meglépi. Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára szerint a bérkompenzáció nyögvenyelősen indult, de menni fog. Ő is fontosnak tartja, hogy a munkahelyek ne vesszenek el.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Vámos György
Fotó: archív

A minimálbér és a szakmai bérminimum 18, illetve 15 százalékos emelése a kereskedelemben is nagy terhet jelent, sok helyen a béremelésre szánt összeg nagy részét leköti ez a kötelező emelés - mondta el Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére. Kiemelte ugyanakkor, hogy a kötelező béremeléseket mindenki végrehajtja. A bértervezést a bizonytalan piaci helyzet nehezíti a főtitkár szerint, aki kifejtette azt is, hogy a költségek átcsoportosítása nehéz a kereskedelmi fogyasztás 2007-2010 közötti visszaesése miatt, mivel a vállalkozások közül az, amelynek volt tartaléka, már mozgósította azt. (Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben.)

A vállalkozások közül az, amelynek volt tartaléka,
már mozgósította azt.

A keres-kedelemben 340 ezer alkalmazott dolgozik, és az alapbér mellett a dolgozók sok helyen kapnak mozgóbért. Sok vállalkozás azt tekinti fő feladatának, hogy megmaradjanak a munkahelyek, megtartsák dolgozóikat - hangsúlyozta Vámos, hozzáfűzve, hogy a bérkompenzáció minden cégnek érdeke és egyben akarata, és jó, hogy a kormány támogatja. „Sokan még számolnak" - mondta arra a kérdésre, hogy hogyan alakul a bérkompenzáció. Hozzátette: vegyes a kép, vannak olyan vállalkozások, ahol eddig nem kompenzáltak, sok vállalkozásnál pedig még nincs is döntés arról, mennyivel tudják emelni a béreket.


Dávid Ferenc
Fotó: MTI

A kötelező béremelést minden, a Vállalkozók Országos Szövetségével (VOSZ) kapcsolatban álló vállalkozás meglépi, mondta Dávid Ferenc, a szervezet főtitkára, aki szerint a cégek megértették azt is, hogy a bérkompenzáció érdekében érdemes teljesíteni az elvárt béremelést is, hogy a munkavállalók nettó pozíciója ne romoljon. Hozzátette: nem biztos, hogy a kompenzáció mindenütt sikerült már a februári béreknél, sokan hezitálhattak a cafeteriarendszerek átalakításával is, de meggyőződése szerint az első negyedévben már működőképes lehet. A főtitkár szerint azonban azoknál a kisebb cégeknél, amelyeknél nincs megfelelő humán infrastruktúra, nehezebb lesz ennek adminisztrálása.

Nem biztos, hogy a kompenzá-ció mindenütt sikerült
már a februári béreknél.

„Nyögvenyelősen indult,
de menni fog, és megy is" - összegezte a főtitkár az eddigi bérkompenzációs tapasztalatokat az üzleti szférában. Hozzáfűzte:
„jó lenne, ha ott, ahol az állam vagy az önkormányzat munkáltató, maradéktalanul megcsinálnák" a bérkompenzációt.

Dávid Ferenc kiemelte: nagyon várják a tervek szerint február végén megjelenő pályázatot, amely azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek az 5 százalékos emelést sem tudják meglépni. Elmondta: mindenkit arra biztatnak, hogy ne bocsássanak el, hanem - ha szükséges - egyéb eszközökkel, például fizetés nélküli szabadsággal, részmunkaidős foglalkoztatással oldják meg a helyzetet, mivel fontos, hogy a munkahelyek, főként a termelő munkahelyek ne vesszenek el. (A minimálbér emelkedés miatt a cégek 4 százaléka elbocsátásokat tervez.)

Tesco: nem lehet teljes mértékben ellensúlyozni a jogszabályváltozásokat
Sajnos sokaknak lett kevesebb a nettó bére a januártól életbe lépett új adószabályok miatt a Tesco munkavállalói közül is – közölték az MTI érdeklődésére a Tesco Global Áruházak Zrt.-nél, amely Magyarországon 22 ezer munkavállalót foglalkoztat. „A Tesco vezetősége megérti, hogy ez a kiesés munkavállalóinak problémát okoz, ezért még jelenleg is vizsgálja, hogyan lehetne csökkenteni az új adótörvény negatív hatásait” – közölte a cég. Az azonban már most is látszik, hogy a jogszabályi változások hatását teljes mértékben nem lehet ellensúlyozni, mert az nagymértékű létszámleépítéshez vezetne – olvasható a cég válaszában. Kiemelik, hogy elsődleges céljuk a munkahelyek megőrzése, így kizárólag olyan megoldások jöhetnek szóba, amelyek nem járnak nagymértékű létszámleépítéssel vagy munkaidő csökkenéssel, azaz az emberek nem járnak még rosszabbul az adójogszabályok változása miatt. A Tescónál az elmúlt évekhez hasonlóan az idén sem csökkentik a béren kívüli juttatások körét, illetve azok mértékét.
Bosch csoport: elvárton túli béremelés
A Magyarországon 8000 munkavállalót foglalkoztató és 11 leányvállalattal jelen lévő Bosch csoport regionális kommunikációs igazgatója, Ficzere Ferenc az MTI-nek azt mondta: a cégcsoport a béreket 2012-ben átlagosan a kormány által megfogalmazott elvárásokon túl tudta emelni, elsősorban annak köszönhetően, hogy sikeres évet zártak világszinten és Magyarországon is. A vállalatcsoport itteni létszáma egy év alatt nőtt 6300-ról 8000 főre. Ez a növekedés tovább folytatódik, ha a világpiaci trendek lényegesen nem változnak, így az elbocsátás vagy a részmunkaidős foglalkoztatás a bérköltségek csökkentése érdekében fel sem merült – mondta a kommunikációs igazgató az MTI kérdésére. Kifejtette, hogy a béremelés átlagos mértéke vállalatonként eltérő – a béren kívüli juttatásokat a béremeléstől függetlenül kezelik –, és a különböző bérkategóriák költségnövekedése a jogszabályok változása miatt ennél is szélesebb sávban mozog.. A bérköltség-növekedés mértékét éves szinten csak a gazdasági év végén lehet majd látni, mert a tervadatokat az állami bérköltség-kompenzáció és a vállalat idei növekedése jelentősen befolyásolja.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo