JÖVEDELEMMIX

Olcsóbb a bérnél

A kis- és középvállalatok kiadásainak tetemes részét a munkabér és az azokra rakódó járulékok teszik ki. Sok kisebb cég ezért csak úgy tudja megőrizni versenyképességét, hogy a szürkegazdaságba menekül, holott a bérköltségeket legálisan is optimalizálhatják a cafeteriarendszert kihasználva. Ezáltal pedig könnyebb megtartani a képzett munkaerőt, ami szintén versenyképességi tényező.

A számok azonban azt mutatják, hogy a kkv-k ritkán élnek a béren kívüli juttatások lehetőségével, feltehetően inkább a szürkegazdaság felé terelik a munkavállalóikat. Pedig 2011-től a korábban 25 százalékos adómérték alá tartozó cafeteriaelemek adóterhelése az egységes személyi jövedelemadókulcs és az újonnan bevezetett adóalap-korrekciós tényező hatására 19,04 százalékra csökkent.

Ez motiválhatja a munkáltatók egy részét, hogy bérfejlesztés helyett a kedvezményesen adózó és járulékmentes béren kívüli juttatás formájában kompenzálják az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetéséből származó jövedelemkiesést az érintetteknél, vagy „kártalanítsák" azokat, akiknek a jövőre tervezett adójóváírás-csökkentés miatt lehet kevesebb a nettó bérük. A kellő hatékonysággal működtetett cafeteriarendszer lehetőséget ad az élőmunkához kapcsolódó ráfordítások optimalizálása mellett a dolgozók lojalitásának fokozására is.

A cafeteriarendszer előnyei

A munkavállalónál:

■ a szabad választás önállósága,

■ egyéni igények kielégítése,

■ magasabb jövedelemszint,

■ rugalmasság.

A munkáltatónál:

■ a munkaerő megtartása, ösztönzése,

■ tervezhető költségek,

■ az adóterhelés optimalizálása,

■ költséghatékonyság.

- Az állam által támogatott megoldásokra épülő rendszer megvalósítja a munkavállalók és a cégek számára is a maximális adóelőnyt, hiszen a legkisebb közteherrel a lehető legnagyobb jövedelemhez juttatja a munkavállalókat. Ez a megoldás versenyelőnyt jelent a munkáltatóknak mind a versenytársakkal szemben, mind a munkaerőpiacon - magyarázza Puskelyné Király Ágnes, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője, aki szerint, ha a cég gazdasági helyzete ezt megkívánja, arra is van lehetőség, hogy a munkáltató az adókötelezettséget részben vagy egészben a dolgozók cafeteriakeretére terhelje.

Természetesen az egyes cégek adottságaihoz igazodva számos megoldási lehetőség elképzelhető, mindig a legcélszerűbbet kell kiválasztani. Ha egy vállalat 50 millió forintot tud bérfejlesztésre szánni, a közterhek kifizetését követően körülbelül nettó 24 millió 200 ezer forint marad, amit szétoszthat a dolgozók között. Háromszáz alkalmazottat feltételezve ez személyenként havonta nettó 6720 forintos fizetésemelést jelent. Ha ugyanezt az összeget a cafeteriarendszer keretében osztja szét, a nettó jövedelem minimum 42 millió forint, azaz dolgozónként 11 670 forintos többlet keletkezik.

Adómentes lakástámogatás

A Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján megjelent Otthonteremtési stratégiában szó van egy új, adómentesen adható cafeteriaelemről, amellyel a munkáltató a munkavállaló lakbérköltségeihez járulna hozzá. A stratégia szerint a bérlakásprogram részeként bevezethető új béren kívüli juttatás lehetővé tenné, hogy a kormányzat segélyezés helyett adópolitikai eszközzel támogassa a lakhatást. A vitairat készítői úgy látják, a javaslat hozzájárulna a „vállalati bérlakás"-jellegű megoldások elterjedéséhez és a hazai mobilitás erősödéséhez. Az elképzelés szerint a béren kívüli juttatást havi 20 ezer forintig adómentesen adhatná a munkáltató, amennyiben a dolgozó bejelentett bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét. A keret duplázódik, ha az állam által felügyelt „közhasznú bérlakás-építési programban" elkészült bérlakás bérleti díjához jelent hozzájárulást.

Kedvezményesen adóznak

A kedvezményesen adózó körbe sorolt béren kívüli juttatások körébe tartozik

■ az üdülési csekk éves szinten a minimálbér összegéig,

■ az étkezési utalvány havonta maximálisan 18 ezer forint értékben,

■ az iskolakezdési támogatás egy évben egyszer gyermekenként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben,

■ a helyi utazási bérlet a bruttó ár száz százalékáig,

■ a dolgozó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára való munkáltatói befizetés a minimálbér 50 százalékáig,

■ az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegig.

Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá

1. oldal

János

2011. július 21. 11:17

Nekem is bajom van a cafeteriával, mert a munkáltató belekalkulálja a bérembe, tehát ennyivel kevesebbet kapok pénzben, holott béren felüli juttatásnak kellene lennie. A cikk mintha tavaly íródott volna, nem tesz említést arról, hogy az üdülési csekk ezév október 1-el megszűnik, nem ír a Széchenyi Pihenőkártyáról, annak adhatósági körülményeiről.,

Code

2011. július 20. 20:03

Az a legnagyobb bajom a cafeteriával ,hogy bármi változás van benne a dolgozó szenvedi el . Amikor bevezették ,akkor is jelentősen csökkent az éves bevételünk, amikor megadóztatták szintén . Szóval csak a szívás van vele . Kiszámíthatatlan hosszú távra , mert minden évben bekavarnak .Csak rossz tapasztalataim vannak vele/róla.

Kapcsolódó cikkek

Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:

Anti-spam kód*:
	Hozzászólás elküldése