Orosz szankciók: már megjelentek az ügyeskedők

Az Európai Unió és Oroszország közötti szankcióháború legnagyobb vesztesei, a jelentős orosz exporttevékenységet végző cégek, ám mostanra már a belföldre termelő cégek is érzik a válság begyűrűző hatását. Nem könnyű megszabadulni a hirtelen megjelenő árufeleslegtől, így egyre többen élnek különféle trükkökkel.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Van aki kilóg a sorból - Kép: Pixabay

Az orosz piacról harmadik hónapja kiszoruló cégek az árufeleslegüknek különböző trükkökkel próbálnak új piacokat találni, (amihez forrásokat sem nehéz felhajtaniuk) másrészt pedig az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre“ használja fel. A közvetítők beiktatásával ismétlődő újraeladások (reexpediálások) hatására, sokszor a termékek származása nem dokumentált és nem állapítható meg: Magyarország is érzi már a kétes származású, silány minőségű, vagy lejárt szavatosságú termékek dömpingszerű beszivárgását.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) álláspontja szerint, amennyiben a kormány bevezeti jövőre az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, azt alkalmassá kellene tenni a bizonytalan származású áruk kiszűrése mellett, az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók kiszűrésére is.

Több piaci szereplő az újraértékesítést, azaz a külföldön vásárolt áru harmadik országban való értékesítése a közvetítő kereskedő árkockázatára. akarja felhasználni az orosz embargó miatt keletkező árufelesleg értékesítésre. Azonban az elmúlt néhány hétben megjelentek az „ügyeskedők” is, akik az áru származásának eltüntetésére törekednek.

A hirtelen keletkező árufeleslegtől nem egyszerű megszabadulni, a termelési rendszerek átállítása a lecsökkent igényekre sokszor több hetes, akár hónapos átfutást jelenthet. Az így keletkező árutöbblet egy része ideig-óráig tárolható, és ha nem tudnak a szavatossági időn belül új piacokat találni a fölöslegnek, elindul a veszteség minimalizálása érdekében a kényszerértékesítés – bárhova, csak ne nálam legyen elv alapján (ugyanis az eladhatatlan készletek megsemmisítése is nagyon sokba kerül).

Lánctartozást hoz az orosz embargó?
A jelentős feketegazdaság és a kevés vevő miatt kiszolgáltatott magyar élelmiszer-ipari cégeknek újabb nehézséget jelent az uniós élelmiszerekre bevezetett orosz embargó, ami miatt az építőiparhoz hasonló lánctartozások is kialakulhatnak a szektorban.
Az MLSZKSZ információi szerint lejáró szavatosság, hiányos dokumentációk, megnyúló értékesítési folyamatok, ellenőrizhetetlen logisztikai szereplők, és bizonytalan származású termékek jellemzik jelenleg a piacot. Ezekből a kétes eredetű termékekből, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) csak az elmúlt hetekben is több száz tonnát foglalt le (zöldségek, gyümölcsök, tojások, sajtok). Amennyiben az orosz embargó kiterjesztésre kerül további termékekre, úgy más területeken is lehet számítani hasonló jelenségekre.

MLSZKSZ jó iránynak tartja, a kormány azon elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (EKAER) vezessen be az áfacsalások visszaszorítására, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése, ám véleményük szerint logisztikai szakemberek bevonásával ezt a rendszert alkalmassá kellene tenni egyrészt a bizonytalan származású áruk, másrészt az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók eredményesebb kiszűrésére is.

A szövetség ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett EKAER rendszer az eddig megismert formában jelentős többlet adminisztrációt ró a cégekre, amelyre azok nincsenek felkészülve, többségük gazdaságilag nem bírja el.  Ez a többletköltség további versenyhátrányt jelent majd a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával valamint, a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben.

Ezért az MLSZKSZ egyrészről azt javasolja, hogy az EKAER rendszer bevezetéséig a vállalkozásokra háruló jelentős többlet adminisztrációs terhek ellensúlyozására, az EKAER program kapcsán beszedett jövedelmek egy részét - akár adókedvezmény formájában – forgassák vissza a szektorba,  másrészről nagyon rövid időn belül ki kellene dolgozni az elektronikus számlázás és az elektronikus fuvarlevél bevezetésének feltételeit is. Ennek megvalósulásával a teljes számlázási és nyomon követési rendszert zárttá válna, és a logisztikai cégeket nem terhelné a többlet adminisztráció. Így megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét.

TEKINTSÜK LEHETŐSÉGNEK AZ EXPORTTILALMAT!
Ha egy ajtó bezárul, kinyílik egy ablak – tartja a mondás. Az orosz embargó által érintett magyar kis- és középvállalatoknak ennek fényében ugrásra készen kell figyelniük az exporttilalom miatt megnyíló új üzleti lehetőségekre.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo