Oszd meg és adózd le

Uber-sofőrök ellen tüntető taxisok az utcán, a szállodákat és hagyományos szállásnyújtókat tömörítő civil szervezetek aggodalmairól szóló újságcikkek az elektronikus újságok hasábjain és még sorolni lehetne, hogy ez az új és félelmetes gyorsasággal terjeszkedő gazdasági szegmens milyen mélységben szántotta fel a korábbi piaci szereplők lába alatt az addig biztos talajnak látszó alapzatot.

2013-ban a sharing economy-szektor 13 milliárd dollárt termelt a hagyományos bérbeadási szektor 240 milliárd dollárjával szemben, a számítások szerint azonban 2025-re ez az arány kiegyenlítődik és mindkét szektor közel azonos, nagyságrendileg 335 milliárd dollárt fog tudni termelni, vagyis a feltörekvőben lévő sharing economy-szektor teljes értékű versenytársa lesz a „régi”-nek - ez derül ki egy friss angol tanumányból.

A tanulmány öt meghatározó szektort különböztet meg a sharing economy-n belül, így a crowdfunding-ot (közösségi finanszírozás), az online staffing-et (közösségi munkaerő-közvetítés és egyéb HR-szolgáltatás), az Airbnb-t és az ahhoz hasonló egyéb közösségi szálláshely-szolgáltatásokat (sharing accomodation), az UBER-t és az ahhoz hasonló személyszállítási közösségi szolgáltatásokat (car-sharing), valamint a zene-, video- és egyéb file-megosztást (TV/music/video streaming). Ez a felsorolás a jövőben nagy valószínűséggel bővülni fog. „Egyszer eljöhet az idő, hogy lassan minden, ami fizikailag, illetve szellemi formában megosztható, az beépül ebbe a tevékenységformába” – vélekedett Dr. Fekete Zoltán Titusz az RSM-DTM adómenedzsere legfrissebb blogbejegyzésében.

Kép:Fotolia

A fenti számok és arányok természetesen becslések, és nem jelentik, hogy így fognak megvalósulni az előrejelzések, de az már most is biztosnak látszik, hogy a sharing economy olyannyira meghatározó eleme lesz az életünknek, hogy talán minden háztartás valamilyen szolgáltatás vagy nyújtója, vagy igénybe vevője lesz, sőt akár egyidejűleg mindkettő.

Nem lehet félrenézni

Mivel napjainkban már a kormányzati döntéshozók sem tehetik meg, hogy „elmennek” a megosztás gazdaságának hatásai mellett, ezért elkerülhetetlenné vált annak szabályozása, hogy a mára már feszültséggel telített ütközések ne okozzanak mélyebb társadalmi károkat. Ahhoz, hogy elfogadottabbá váljon ez a piac, fontos, hogy a vonatkozó iparági előírások megfelelő átalakítása mellett minden – a sharing economy-ban részt vevő – szereplő ki vegye a részét a közös teherviselésből, vagyis ezen új szektorok is letegyék az asztalra a maguk részét.

Az Ubertől a bevándorlókig tart a megosztás gazdasága
A magányos ISIS-terrorista, a biztonságos életkörülményeket kereső migráns, a lakását bérbe adó vagy a kocsiját megosztó polgár ugyanazon spektrum más-más pontjain húzódnak meg. A P2P új techarzenálja forradalmasítja a gazdaságot, a társadalmat és a magánéletünket.
A jelenleg megfogalmazott elvárások szerint ehhez a közösségi gazdaságban részt vevők adózási hajlandóságát úgy kellene biztosítani, növelni, hogy eközben a piac hagyományos szereplőinek mozgástere se zsugorodjon. A világtrendekkel szembemenő törekvés azonban hosszútávon nem lehet sikeres.

Csak látszólag jó a magyar adórendszer

A magyar jogrendszeren belül az adózási rendszer látszólag eleget tesz azon elvárásnak, hogy plusz akadályokat ne görgessen a sharing economy-ban résztvevők elé. Igaz, nem is ad nagyobb támogatást sem e vállalkozási formát választóknak a többiekhez képest. Ilyen szempontból semlegességet biztosít. Az igazi probléma az egyéb jogi kötöttséggel van.  Nevezetesen a vállalkozási formakényszerrel, hogy a magánszemélyek a magánvagyonukkal nem tudnak rugalmasan vállalkozást kezdeni úgy, hogy közben nem is akarnak lemondani a vállalkozásba bevont vagyon magánjellegéről.

Uber-hatás: nem kell félnetek jó lesz
Akár tetszik, akár nem, mostanában elképzelhető, hogy a semmiből bukkannak fel a versenytársak, a technológiai fejlődés az üzletmenetet is átírja, a szabályozók pedig csak kapkodják a fejüket. Ezzel a trenddel lehet szembemenni – csak nem érdemes.
A NAV honlapján 2016. februárjában megjelent új – kifejezetten az UBER-sofőröknek íródott – tájékoztatója részletesen és a kezdő vállalkozóknak is könnyen érthető formában tárja elénk az adózási módok és lehetőségek összes tárházát. A tájékoztatóban felsoroltak nem kifejezetten az UBER-söfőrökre íródott adózási szabályok, hanem minden más – nem csak az „uberező” – vállalkozó élhet ezen adózási módokkal. (Airbnb adóról is felröppentek a hírek!)

Ez is jelzi, hogy a jelenleg mind a jogalkotás, mind pedig az adóhatósági jogalkalmazás úgy véli, hogy a magyar adórendszer megfelel a sharing economy tevékenységet végzők adózásával, adóztatásával szemben támasztott követelményeknek, így nincs (és nem is lehet) fehér – adózatlan – folt a sharing economy, mint gazdasági szegmens tekintetében.

A felszín alatt azonban látjuk, hogy ez csak látszatnyugalom, mert a sharing economy alapjaiban fogja felrázni – elsősorban – a nyugati, fejlett régiók különböző gazdasági szektorait, mely kihatással lesz a hagyományos értelemben vett gazdasági formákon kívül a munkavállalásra is, ugyanis számos mai munkahely eredeti funkciója változhat meg, és ezzel egyidejűleg új munkahelyek is létesülhetnek.

A legfurább ötlet is bejöhet
Ha valahol, akkor az Airbnb szállások között tallózva érezhetjük azt, hogy kicsit megőrült a világ, hiszen ki fizetne akár egy fillért is egy fadobozért, vagy egy amerikai teherautósofőr hátsó udvaráért? Pedig erre is van kereslet. Ha a szállásadónak jó az üzleti érzéke, gyakorlatilag bármit kiadhat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo