Osztalékelőleg: fél évig jók vagyunk

A számviteli törvény tavaly novemberi módosítása alapján az új Ptk. alatt működő társaságok is hat hónapig használhatják elkészített mérlegeiket osztalékelőleg fizetésére.

Kép: Pixabay

A Ptk.-ból hiányolt, de az Szt.-ben megtalálható passzussal időt és pénzt is nyernek a hazai vállalkozások: akár már idén is kevesebb közbenső mérleget kell készíteniük és auditáltatniuk. Az előnyére változó osztalékszabályozás az idei számviteli változásokkal nemzetközileg is kompatibilis lesz – mutat rá a MAZARS és együttműködő jogi irodája a Borsy Ügyvédi Társulás.. Az osztalékelőleg kifizetés feltételeit több lényegi ponton megváltoztatta a tavaly márciustól hatályos új Polgári Törvénykönyv, amelynek bevezetésére 2016. március 15-ig kaptak határidőt a hazai vállalkozások.

Ez különösen érintette azokat a cégeket, amelyek osztalékelőleget szoktak fizetni a tulajdonosaiknak. A Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) alapján ugyanis a jóváhagyott beszámolót átalakuláshoz, osztalékelőleg kifizetéséhez közbenső mérlegkészítési kötelezettség nélkül, 6 hónapon keresztül fel lehetett használni, de a Gt.-t is magába olvasztó új Ptk. hatályba lépésével ez a rendelkezés eltűnt, ezért az osztalékelőleg kifizetéséhez minden esetben közbenső mérleg szükségeltetett.

„Mindenki a Ptk. módosításait figyelve várta a megoldást, de a jogalkotó más megoldást választott a kérdés rendezésére és a Ptk.-n kívül, a számviteli törvény módosításával rendelkezett a mérleg felhasználhatóságának kiterjesztéséről” – nyilatkozta Gábor Gabriella a MAZARS szenior auditmenedzsere.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt 2014. november 27-től módosító 2014. évi LXXIV. törvény 284. §-a iktatta be a Szvt. 21. § (7) bekezdését, amely szerint: „A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.”

Az új Ptk. számos szempontból változtatta meg a cégek életét – itt összeszedtük a legfontosabb változásokat.

„Ezzel időt és pénzt nyertek a vállalkozások, hiszen már idén kevesebb közbenső mérleget kell készíteni és auditáltatni” – állítja a szakember. A szabály akkor is alkalmazható, ha nem sikerül az idei közzétételi határidőig, azaz június 1-éig, a tulajdonossal osztalék ügyében egyeztetni, hiszen a szabály szerint a 2015. évi osztalékelőlegről való döntésekhez – 2015. június 30-ig – még a decemberi beszámoló is felhasználható.

Gábor Gabriella elmondta: az új Ptk. több ponton is egyszerűsíti az osztalékelőleg-fizetéshez kapcsolódó szabályokat, így például már nem kell külön rendelkezni az osztalékelőleg fizetésének lehetőségéről a társasági szerződésben és a tagok írásbeli nyilatkozata sem kell az előleg kifizetéséhez. A korábbi szabályok szerint a tagok a nyilatkozattal azt is vállalták, hogy ha az adott évi beszámoló mérlege alapján nincs osztalékfizetésre lehetőség, akkor az előleget visszafizetik. Az új szabályozás szerint azonban ehhez sem kell nyilatkozat: ha nincs lehetőség a kifizetésre, az előleget a tagok – a törvény szerint – kötelesek visszafizetni.

Gábor Gabriella szerint mindez a folyamat egyszerűsítését célozza, mert az adott helyzetben, külön cégbírósági eljárást nem igényelve tudnak határozni az osztalékelőlegről a társaságok.

A MAZARS szakértője szerint európai parlamenti és tanácsi irányelvek átültetésével a 2015. évi, 2016-tól hatályba lépő számviteli változások várhatóan végre megteremtik majd az összhangot a külföldi országok osztalékkezelési gyakorlatával. Így például a T/4852. számon 2015. május 19-én benyújtott, és hamarosan a Parlament elé kerülő javaslat szerint az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. „Ez nagyban könnyíteni fogja a külföldi anyavállalattal a kommunikációt és a konszolidációt” – fűzte hozzá Gábor Gabriella.

 

BEMUTATJUK AZ ÚJ PTK. TITKOS BEFUTÓJÁT!
Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo