Az olcsó pénz is jó pénz!

2014. február 28. péntek - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Míg egy éve a hazai kis- és középvállalkozások gondolni sem mertek a hitelfelvételre, ma alapvetően megváltozott a hozzáállásuk. Újra mérlegelik a lehetőségeket, és keresik a kezelhető kamatszinten árazott forrásokat, amit jelez a Széchenyi Kártya Programon keresztül kihelyezett hitelek nagysága is. A programról Krisán Lászlót, a KAVOSZ vezérigazgatóját kérdeztük.

Krisán László Kép:PParchív

Mozgalmas év áll a Széchenyi Kártya Program mögött. A KAVOSZ újabb bankbővítési pályázata eredményeképpen csatlakozott a program termékeit forgalmazó pénzintézetekhez a DRB Bank és a Raiffeisen, így már 11 hitelintézetnél érhetik el a vállalkozások a hiteleket. Év közben egyes bankok bővítették a náluk forgalmazott hitelek körét, így már az MKB Bankban is igényelhetők az uniós fejlesztési hitelek, a Budapest Bankban pedig a beruházási hitel. Számos pozitív változás volt a termékfeltételekben is, május 1-jétől a kormány öt százalékra emelte a Széchenyi Kártya Program fejlesztési hiteleihez nyújtott kamattámogatás mértékét.

– Ennek – és a nagyon alacsony alapkamatnak – köszönhetően jelenleg évi 2,35 százalékos nettó kamattal igényelhetik a vállalkozások az uniós pályázatokon való részvételt segítő önerő-kiegészítő, a támogatást megelőlegező és a Széchenyi Beruházási Hitelt. Utóbbiból ingatlan megvásárlását, építését, fejlesztését, valamint nemcsak új, hanem használt gépek beszerzését is finanszírozhatják. A konstrukció 20 százalék önerővel , 1–50 millió forint összegben, maximum 10 éves futamidőre igényelhető, akár 2 éves türelmi idővel. A hitelkonstrukcióhoz az állam a kamattámogatáson felül a hitelekhez nyújtott készfizető kezességvállalás díjának 50 százalékáig terjedő díjtámogatást nyújt, így segítve a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutását – mondja Krisán László.

– A Széchenyi Beruházási Hitel az MNB Növekedési Hitelprogramja – NHP – mellett az egyik legkedvezőbb kondíciójú hitelforrás a piacon, amely jó alternatívát kínál a kisebb cégek számára. A konstrukció az NHP szigorú követelményrendszerén fennakadó kisebb vállalkozások számára is elérhető, elmondhatjuk tehát, hogy a Széchenyi Beruházási Hitel nagyszerűen kiegészíti a jegybanki programot, gyakorlatilag az NHP a nagyobbaknak, a Széchenyi Beruházási Hitel pedig a kicsiknek ad olcsó forrást. Nagy szükség lenne egyébként minél több hasonló, egymásra épülő programra, amelyek segítenének az eltérő méretű és eltérő finanszírozási igényű vállalkozásoknak – a most induló mikrovállalkozásoktól kezdve a már biztonságosan működő közepesekig – megtalálni a nekik szükséges pénzügyi megoldásokat. Nyáron a javaslatunkra a Vidékfejlesztési Minisztérium is megemelte az Agrár Széchenyi Kártyához járó kamattámogatás mértékét – a korábbi kettőről négy százalékra –, így az agrárvállakozások számára elérhető konstrukció kamata jelenleg 2,85 százalék, ami folyószámlahitel esetében különösen kedvező. Az előnyös feltételeknek, valamint annak köszönhetően, hogy a hiteleinket az ország közel 300 pontján egyszerűen elérhetik a vállalkozások, nem csökken az érdeklődés a Széchenyi Kártya Program iránt. Az elmúlt évekhez hasonlóan 2013-ban is közel 140 milliárd forint összegű hitel áramlott a gazdaságba rajta keresztül.

Még mindig tartanak a kisebb vállalkozások a hitelfelvételtől, vagy érezhető változás ezen a téren?

– Egy évvel ezelőtt sötét helyzetképet mutatott a kkv-szektor, a válság hatásai miatt a kisvállalkozások gondolni sem mertek beruházásra, fejlesztésre, kizárólag a túlélésre koncentráltak. S mivel látható volt, hogy a tradicionálisan tőkeszegény szektor önerejéből nem tud kimászni a gödörből, a KAVOSZ is folyamatosan szorgalmazta a hatékony és átütő állami beavatkozás szükségességét, akár a támogatott hitelek kamattámogatásának emelése, akár más, eddig szokatlan pénzügyi módszerek bevezetése révén. Óriási gazdasági problémát jelentett a beruházások leállása, és ha ennek az okait kutattuk, a tyúk és a tojás problematikájával találkoztunk. Nem lehetett tudni, hogy azért nincsenek beruházások, mert nincs vagy drága a hitel, vagy megvalósításra váró fejlesztési ötletek sincsenek. Ebbe a helyzetbe robbant be tavasszal az

“Alapvetően változott a mikro-, kis és középvállalkozások hitelhez való hozzáállása”

MNB Növekedési Hitelprogramja (melynek feltételei januártól változtak) – amelyet mi is első perctől kezdve támogattunk –, s ennek nyomán alapvetően változott a mikro-, kis és középvállalkozások hitelhez való hozzáállása. Ezzel egy időben emelkedett meg a Széchenyi Kártya Program fejlesztési hiteleihez nyújtott kamattámogatás mértéke is, aminek köszönhetően ezeknek a hiteleknek a kamata is BUBOR alatti szintre csökkent. Az NHP a várakozásoknak megfelelően igazi boomot okozott, több mint 700 milliárd forint áramlott ki a gazdaságba. Emellett azonban egy másodlagos, de nem kevésbé fontos hatást is elért: a vállalkozások újra elkezdtek hitelben gondolkodni, ami fontos pszichés elem. A program előtt a vállalkozások befelé forduló, önőrlő pozícióban voltak, ebből segített kimozdulni az NHP program. Megmutatta, hogy kezelhető kamatszinten van értelme egy vállalkozásnak pénz bevonásában gondolkodni. Azt is megmutatta, hogy nemcsak az ingyen pénz a jó pénz, hanem az olcsó is – folytatta elemzését a KAVOSZ vezérigazgatója.

Milyen fejlesztési tervek körvonalazódnak a kkv-k körében?

– A beruházási célok terén is egészségesebb lett a cégek gondolkodása: míg korábban szinte csak ingatlanvásárlásra és -felújításra költöttek a kkv-k, ha beruházásra adták fejüket, addig a mostanra a korábban nagyon hiányzó gép-, berendezésvásárlás került előtérbe, ezt követi az informatikai fejlesztés, s csak ezután következik a telephely-fejlesztés és az egyéb ingatlanokkal kapcsolatos tervek megvalósítása.

Mégsem mernek költeni a kisvállalkozások
Újból visszaesett a hazai kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 58%-a tervez valamilyen fejlesztést. Ezzel megtörni látszik a több mint egy éve folyamatosan növekvő beruházási kedv a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi eredménye szerint.
A legutóbbi felmérés eredménye azt mutatja, hogy a kedvezményes hitel lehetősége továbbra is a fejlesztésben egyébként is gondolkodó vállalkozásokat mozgósíthatja új vagy meglévő beruházásaik kibővítésére.

Mi tudja megmozgatni a kkv-k hitelfelvételi kedvét? Milyen hiteltermékekre nyitottak?

– A Széchenyi Kártya Program tapasztalatai alapján még mindig a rövid távú likviditási problémák megoldására szolgáló folyószámlahitel, valamint a készletek és alapanyagok beszerzését segítő forgóeszközhitelek a legnépszerűbbek. Az olcsó beruházási hitelek is megmozgatták a vállalkozások fantáziáját. Általában elmondhatjuk, hogy a hiteligénylés legfontosabb szempontjai között az átlátható, érthető feltételrendszer meglétét, a kedvező kondíciókat, a gyors pénzhez jutás lehetőségét és a hitelnyújtó megbízhatóságát tartják elsődlegesnek a vállalkozások vezetői.

Az újabb pályázati ciklus indulása hogyan hathat a cégekre?

– A januárban megkezdődött újabb hétéves uniós költségvetési időszak – amely alatt Magyarország 20,5 milliárd eurós kerettel gazdálkodhat – jelentős kitörési lehetőséget teremthet a kkv-szektor számára, mivel a rendelkezésünkre álló uniós források 60 százalékát szánja a kormány közvetlenül a vállalkozások fejlesztésére. Rendkívül nagy a tétje annak, hogy – az előző ciklus tapasztalatainak a kielemzése után – a pályázati rendszer korábbi hibáit kijavítva épüljön fel a jelenlegi ciklus metódusa – hangsúlyozza a vezérigazgató. – Fontos, hogy sokkal egyszerűbben, sokkal kevesebb papírmunkával pályázhassanak a vállalkozások, és hogy olyan célokat lehessen megvalósítani uniós források segítségével, amelyek valóban hatékonyan szolgálják a hazai gazdaság gerincét képező és a foglalkoztatottság több mint felét adó kkv-szektor versenyképességének javítását. Az eddigi tapasztalok alapján a források felhasználását nagyban segíthetik a Széchenyi Kártya Programban igényelhető Széchenyi Önerő Kiegészítő és a Széchenyi Támogatást Megelőlegező hitelkonstrukciók, amelyeket éppen azért dolgoztunk ki, hogy azok a vállalkozások is indulhassanak uniós pályázatokon, amelyeknek a szükséges önrészre nincs saját forrásuk, vagy az utófinanszírozás miatt nem tudják megvalósítani a beruházást.

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor