Fizetés 2012: mire számítsunk?

A jelentős minimálbér-emelkedés ellenére a cégek mindössze 4 százaléka tervez minimálbéren bejelentett alkalmazottat elbocsátani, ezen belül a legnagyobb arányban a 100 és 200 fő közöttiek (7%). A minimálbérnél magasabb bérek esetében ugyanakkor 79 százalékuk nem emel bért, 8 százalékuk inflációtól elmaradó béremelést tervez, s mindössze 13 százalék tartja vagy emeli alkalmazottai bérének reálértékét. A minimálbér-emelés tehát nem elsősorban a létszámra hat, hanem a minimálbér feletti rétegek keresetére. A létszám növekedésével párhuzamosan emelkedik a béremelést tervezők aránya, de még az 500 fő feletti cégeknél sem emel 68 százalék, a 200-500 fősöknél 69 százalék. Ugyanakkor az inflációnak megfelelő béremelés sem kompenzálja a munkavállalók túlnyomó többségénél az adójóváírás megszűnése miatti nettó kereset csökkenést. (A magyarországi bruttó 221 ezer forintos átlagfizetésnél többet kapnak a dolgozók Csehországban és Szlovákiában is.)

A minimálbéremelés (18%-os béremelés) kikényszerítésére, valamint a nettó kereset csökkenés meggátlása érdekében (mivel az adójóváírás kivezetése, az egyéni tb-járulék megemelése 250 ezer forint bruttó keresetig csökkenti a nettó jövedelmeket) a „szokásos" bérkommandózás helyett egyéb fegyvert is be kíván vetni a kormányzat. Eszerint aki nem teljesíti (az irreálisan magas) béremelési elvárásokat (senkinek sem csökkenhet a nettó bére), az nem vehet részt közbeszerzési eljáráson és nem kaphat állami megrendelést és támogatást (szerencsére az EU forrásokat nem kívánják megvonni tőlük, persze erre módjuk sem lenne).

Grafikonok megtekintése

A cégek negyede vett már részt sikerrel közbeszerzésen és/vagy kapott közvetlen állami támogatást. A jövőben a cégek egyharmada tervez közbeszerzésen indulni vagy állami támogatásért folyamodni. Azok körében, akik kénytelenek elbocsátani, magasabb azok aránya, akik sikerrel vettek részt állami közbeszerzésen vagy kaptak közvetlen állami támogatást, illetve azoknál is, akik a jövőben kívánnak élni e lehetőségekkel. Vagyis ők formálisan teljesíteni kívánják a béremelési elvárásokat, de ezt jellemzően elbocsátásokkal fogják elérni, s a megtakarított bérkiadásokkal fogják fedezni a megmaradó alkalmazottak növekvő bérterheit. A létszám növekedésével párhuzamosan fokozatosan emelkedik a jövőbeli közbeszerzésen való szándék, illetve az állami támogatás igénybevételi szándék aránya. (A KSH kimutatta, hogy nem az elvégzett munka, hanem a gyermekek száma növelte idén a fizetéseket.)

Azok, akik a jövőben sem közbeszerzésen nem kívánnak indulni, sem nem szándékoznak közvetlen állami támogatást igényelni, jóval nagyobb arányban nem emelnek bért (82%-uk), mint azok, akik ilyenekben gondolkodnak (73%-uk). Ez utóbbiak számára nyilván választás kérdése, hogy az állami megrendelések, támogatások elmaradása okoz-e nagyobb kárt, vagy a megemelkedő bérterhek okozta nyereségcsökkenés, versenyképesség romlás. Látható, hogy még ebben a körben is a vállalkozások több mint 4/5-e képtelen lesz teljesíteni a kormány elvárásait a béremeléseket tekintve. Így azok a vállalkozások szorulhatnak ki az állami megrendelői körből, akik sok alacsony bérű dolgozót foglalkoztatnak, illetve, ahol az átlagbér jellemzően 250 ezer forint alatt van, mert ebben az esetben még az inflációnak megfelelő béremelés mellett is csökken a nettó kereset.

Grafikonok megtekintése

Különösen romlik azon munkavállalók helyzete, akiknek a munkáltatója a cafetéria-rendszer újabb megadóztatása (10% EHO) és az adható keretösszegek (pl. meleg étkeztetés) mérséklése miatt további veszteségeket kell, hogy elszenvedjenek, ha egyáltalán kapnak még ilyen juttatásokat. Náluk a kimutatott bércsökkenés mellett a tényleges jövedelem akár még a bérüknél is jobban visszaeshet. Így 2012-ben, ha meleg étkezésre nem is, meleg helyzetekre biztosan számíthatunk. (Tavaly 3,74 millióan rendelkeztek munkaviszonyból származó bérjövedelemmel.)