FELMÉRÉS

Mekkora béremelésre számíthatunk jövőre?

A magyarországi cégek átlagosan 3,8 százalékos béremelést terveznek jövőre egy friss felmérés szerint - derült ki csütörtökön Budapesten a Hr-vezetők országos konferenciáján.

A Napi Gazdaság rendezvényén Dara Péter, a kutatást végző egyik cég, a DEVISE Hungary ügyvezető igazgatója elmondta: a Simconsult-tal közösen végzett kutatásuk során közel 300 cég felsővezetőjét és Hr-munkatársát kérdezték meg arról, hogy mit terveznek 2012-ben. Hozzáfűzte: minden régióból vettek részt a felmérésben, és a megkérdezett cégek 48 százaléka tisztán külföldi, 38 százaléka pedig magyar tulajdonú volt.

A fizetés nőhet, de a reálbérek valószínűleg csökkennek
Fotó: PP archív

Dara Péter az eredményekről beszámolva hangsúlyozta: a megkérdezett cégek 42 százaléka az idei évet az eredmények szempontjából átlagosnak tekinti, de 39 százalék szerint rossz évet zár a cég 2011-ben, és a megkérdezetteknek alig ötöde - 19 százaléka - nyilatkozott úgy, hogy jó évet zárnak.

Tervek és számok

A felmérésből kiderült, hogy a jövőre béremelést tervező cégek negyede szubjektív alapon dönt az emelésről, illetve annak mértékéről - ismertette az ügyvezető igazgató. A cégek 41 százaléka egységesen, minden munkavállalóra érvényesen, azonos elvek alapján dönt (ezen vállalatok 73 százaléka tervez emelést). A válaszadók 34 százaléka munkaköri szintek szerint alakítja a fizetést. (A KSH kimutatta, hogy nem az elvégzett munka, hanem a gyermekek száma növelte idén a fizetéseket.)

A 2012-es béremelési tervek 0,3 és 7 százalék között szóródtak, átlagosan a cégek 3,8 százalékkal tervezik növelni a béreket.

A pozíciók szerinti bontást ismertetve Dara Péter elmondta: a felsővezetők bérét átlagosan 3,7, a középvezetőkét 3,5, a diplomásokét 4,2, az ügyviteli munkakörökben dolgozók bérét pedig 4 százalékkal tervezik emelni a megkérdezett cégek, míg a szakmunkások bére 5,2, míg a segédmunkásoké 4,8 százalékkal emelkedne átlagosan 2012-ben. (Tavaly 3,74 millióan rendelkeztek munkaviszonyból származó bérjövedelemmel.)

KSH: így néz ki eddig 2011

A statisztikai hivatal adatai szerint összesen 36 ezer fővel többen dolgoztak 2011 első hét hónapjában a vállalkozási szektorban, mint egy évvel korábban, a költségvetési szférában foglalkoztatottak száma pedig csökkent. A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 684 ezer fő volt január-júliusban, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2010. hasonló időszakában. 2011-ben január és július között a bruttó átlagkeresetek 4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202600 forint. A pénzügyi és biztosítási szektorban alkalmazottak viszont átlag 473600 forintot, az információ és kommunikáció szakemberei 393300 forintot, valamint az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) dolgozók 367700 forintot keresnek. Ezek a pillanatnyilag legjobban fizető munkahelyek, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás – 124900 forint –, illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat – 146400 forint – ágazatban dolgozók keresik a legkevesebbet.

A költségvetési szférában foglalkoztatottak 2011-ben az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó havi kompenzációt kaptak, a szóban forgó hét hónap alatt a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást vihetett haza ezen a címen. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – keresetek az év első hét hónapjában átlagosan 5 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Hozzászólások Kérjük, várjon a hozzászóláshoz!Szóljon Ön is hozzá

1. oldal

Bubó

2011. október 7. 15:08

Kedves X/2, már megint ez az önsajnáló-önfelmentő, másokat viszont írígyelő, egyoldalú értelmiség- és főnökellenes prolidörgedelem! Maga előtt is nyitva állt az út, csak magának vagy nem volt megfelelő adottsága, vagy lusta volt jól tanulni, nyelvet tanulni, így végül melós lett és nem közép- vagy felsővezető. Milyen kár, hogy nem tudott vagy nem akart már idejekorán befektetni a szellemi jövőjébe! Így maradt a kis bér, az írígykedés, a gyűlölködés, a vicsorgás, a fikázás, meg a vélhető kacsingatás a bolsik vagy a nácik felé, esetleg mindkettő felé, hiszen a kisnyilasokból annak idején milyen jó kiskomcsik lettek!

X/2

2011. október 7. 13:46

Egészen pontosan a nagy vállalatoknál így fog ez kinézni:

"a felsővezetők bérét átlagosan 10, a középvezetőkét 8, ..... a melósnak meg lóf... a sejhajába...és örüljön hogy van melóhelye..."

Sajna ezt a világot éljük...

Kapcsolódó cikkek

Név*:
E-mail cím*:
Hozzászólás*:

Anti-spam kód*:
	Hozzászólás elküldése