Mikor lesz több pénze a magyarnak?

Bár a Tárki és az [origo] ugyanazokat a kérdéseket tette fel, a két vizsgálat eredménye között jelentős eltérés van: amíg a Tárki reprezentatív felmérése szerint a teljes felnőtt lakosság mindössze 15 százaléka számít anyagi gyarapodásra a következő egy évben, addig az [origo]-n - nem reprezentatív - válaszolók 47 százaléka számít arra, hogy jobb lesz egy év múlva az anyagi helyzete a mostaninál. A Tárki válaszadóinak 42 százalék véli úgy, hogy 12 hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén volt; az [origo]-n csak a negyedük nyilatkozott így.

"A Tárki korábbi 2009-es eredményeihez képest a lakosság saját anyagi helyzetére vonatkozó értékelése némiképp javult, azonban a jövőbeni kilátások megítélése romlott" - jellemezte az elmúlt időszak tendenciáját Páthy-Dencső Blanka, a Tárki kutatója.

A pesszimizmust látszik erősíteni a GfK 14 kelet- és közép-európai országban nemrégiben végzett felmérése, mely szerint hazánkban mindössze a lakosság 17 százaléka gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban félre tud tenni. A cég közlése szerint minden vizsgált országra jellemző, hogy a lakosság tartalékol a nehezebb időszakokra, sok esetben a napi szükségletek ellátására is: például, ha elromlik a mosógép vagy az autó. A második jelentős tétel a gyermekek támogatása (a középiskola és a továbbtanulás időszakában egyaránt), illetve Magyarországon egyre fontosabb a nyugdíjas évekre való takarékoskodás.

Jobb lesz-e egy év múlva Magyarországon?

A Tárki kutatásból az derül ki, hogy a lakosság 16 százaléka szerint nagyon rossz időszak vár ránk, 27 százalék szerint egyszerűen csak rossz, s mindössze 16 százalék vár javulást. Az [origo] nem reprezentatív felmérésében résztvevők az ország sorsát illetően is derűlátóbbak: mindössze 4 százalékuk mondja, hogy sokkal, 23 százalékuk pedig azt, hogy valamivel rosszabb lesz az ország helyzete 12 hónap múlva. A válaszadó [origo]-olvasók fele szerint ugyanakkor az ország egy év múlva jobban fog állni, mint most.

Képgaléria megtekintése

A Tárki és [origo] felmérésének a harmadik kérdés arról szólt, hogy Magyarországon általánosságban jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. A skála a teljes mértékben rosszat jelentő -5 és az egyértelműen jónak számító +5 között mozog. A Tárki szerint a teljes felnőtt lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok (17 százalék véli úgy, hogy a lehető legrosszabb irányba). Az [origo] felmérésében résztvevőknél ez az arány csak 65 százalék, a képet azonban rontja, hogy az itt válaszolók 37 százaléka választotta a -5-ös, vagyis a legrosszabb osztályzatot.