2013. február 11. 13:30 | kfarkas

Agrárium

Gondban a magyar élelmiszeripar

Komoly problémák vannak a magyar élelmiszeripar gerincét adó hús- és tejágazatban. A tavaly elszabaduló takarmányárak, és csökkenő felvásárlási árak, valamint a belső fogyasztás gyengélkedése miatt patinás húsüzemek egész sora küzd a felszámolás ellen. A tejtermelők közben az olcsó külföldi dömping miatt aggódnak, bár ők remélik, hogy az idei év jobb lehet a tavalyinál.

Válságban a sertéstartók, gondban a tejtenyésztők: az elmúlt két évben tapasztalt rendkívül aszályos időjárás, az elszabaduló takarmányárak, valamint a belső fogyasztás gyengélkedése miatt patinás húsüzemek egész sora küzd a megszűnés ellen. A jelek szerint a tulajdonosok sorra dobják be a törülközőt: tavaly a Kapuvári, a Gyulai húskombinát került bajba, idén már a Zemplén-Hús, és a Pápai Húsüzem is, de az önkormányzat szállt be a kaposvári Kométába is.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által a takarmányozás témájáról rendezett fórumon korábban elhangzott, hogy az unióban az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben 43 százalék körüli, míg Magyarországon a 2006-11-es évek átlagát tekintve 37 százalék volt. Tavaly az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 32 százalékát adta. Különösen a sertéságazat szenvedte meg az utóbbi éveket (lásd keretes írásunkat) az állatállomány tíz év alatt csaknem a felére csökkent. Ugyanakkor az nem tudható pontosan, hogy az adatok milyen mértékben tartalmazzák a – 30-40 százalékra becsült – feketegazdaságban tartott sertések számát.

Az ágazat válsága azonban a fogyasztókat is súlyosan érinti, tavaly elszabadultak az élelmiszerárak és felpörgették az amúgy sem alacsony inflációs mutatót. Az élelmiszerárak emelkedéséről itt olvashat!

Egy kicsit több a disznó
A sertések száma – 3 évi csökkenés után – az elmúlt év december 1-jéig tartó hat hónapban kismértékben emelkedett. A szarvasmarha-állomány 3 éve folyamatosan nő – jelentette a 2012. december 1-jei adatok alapján hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A sertések száma 2 millió 956 ezer volt december 1-jén, a júniusi állománynál 43 ezerrel több, míg az egy évvel korábbinál 69 ezerrel, 2 százalékkal kevesebb. A sertések száma tíz éve még meghaladta az 5 milliót; 2012 júniusa óta 3 millió alatt van.
A szarvasmarhák száma 2012. december 1-jén 753 ezer volt, 2011. december óta 59 ezerrel, a 2012. júniusi összeírás óta 20 ezerrel lett több. A tehénállomány 336 ezer volt, egy év alatt 9 ezerrel gyarapodott. 2002 decemberéhez hasonlítva a szarvasmarha-állomány 17 ezerrel, 2 százalékkal, a tehenek száma pedig 26 ezerrel, 7 százalékkal csökkent.
A tyúkok száma decemberben 30 millió volt, 2,8 millióval, 8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A június 1-jeihez viszonyítva az állomány 4,6 millióval, 13 százalékkal csökkent. A 12,1 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 334 ezerrel, 3 százalékkal, a hat hónappal azelőttinél 1,8 millióval, 18 százalékkal volt több.
A lúdállomány az elmúlt egy évben 105 ezerrel, 9 százalékkal csökkent, számuk december 1-jén 1,1 millió volt.
A 4,2 milliós kacsaállomány 194 ezerrel, 4 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2011 decemberében.
A 2,8 milliós pulykaállomány 200 ezerrel, 7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A juhállomány december 1-jén 1,1 millió, az anyajuhok száma 836 ezer volt, ami 66 ezerrel, illetve 15 ezerrel volt több a 2011. decemberinél.
A 76 ezres lóállomány az egy évvel azelőttinél 2 ezerrel volt több, ezen belül a kancaállomány ezerrel csökkent, számuk 40 ezer volt.
A kecskeállomány december elején 88 ezer volt, 8 ezerrel, 10 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A kormányzat azt mondja, segítene, de az uniós szabályozás megköti a kezét. Közvetlen támogatást csak nehezen és korlátozott mértékben nyújthat, ennek ellenére a Vidékfejlesztési Minisztérium zászlajára tűzte a hazai sertéságazat megmentését. „A kormány jóváhagyta a minisztérium által készített sertésstratégiát. Ehhez az ágazatban folyamatban levő támogatásokat 2,6 milliárd forinttal bővítjük az állattartók számára” – mondta Kardeván Endre, a VM szakállamtitkára korábban.

Az önkormányzat segít Pápán
Mivel közvetlenül nem nyújthat tagi kölcsönt, saját cégén keresztül segíti 650 millió forinttal a pápai önkormányzat a Pápai Hús 1913 Kft.-t. Áldozó Tamás polgármester szerint az önkormányzat 650 millió forint tagi kölcsönt nyújt a Pápai Ipari Park Kft.-nek, amely a pénzt élősertés, nyers hús, lapocka, császárhús vásárlására fordítja; ezt az alapanyagot adja át a Pápai Hús 1913 Kft.-nek feldolgozásra úgy, hogy azon fenntartja a tulajdonjogát.

Az összeghez több pályázati címen lehet majd hozzájutni, amelyeket a tervek szerint 2013. január-februárban kerültek volna kiírásra, de egyelőre ezeknek nincs nyoma. „2012-ben a vidékfejlesztési tárca hatáskörébe tartozó, teljes uniós támogatást sikerült lehívnunk. Minden számunkra elérhető pénzt elhoztunk Brüsszelből, és a nemzeti támogatási részt is hozzátettük. A sertésprogrammal az a célunk, hogy 6 milliósra emeljük a sertéslétszámot” – emelte ki az államtitkár.

Az igazi gond az áfa

A pluszpénzek azonban csak átsegíthetik az ágazatot a nehéz időkön, mivel a legtöbb szakértő szerint igazi gond a magas áfaszint. Magyarországon ugyanis 27 százalékos általános forgalmi adót kell fizetni az élelmiszerek után. Fekete Ferenc az agrárhírek.hu munkatársa a GazdaságTV-nek korábban úgy nyilatkozott: az alapvető élelmiszerekre, így a húskészítményekre kirótt 27 százalékos áfa tartam egyszerűen tarthatatlan, az egész ágazatot veszélybe sodorja. „A húsiparban, a baromfi és a sertéságazatban mintegy 36 milliárd forintra tehető az elcsalt áfa egyetlen évben, ami részben a magas áfa szinttel magyarázható. Ezen sürgősen változtatni kell” – mondta a szakértő, aki szerint az sem szerencsés, hogy a termelői árak emelkedését a húsipar nem, vagy csak kis mértékben tudja áthárítani. „Ütközőzónában van a húsipar: egyrészt nyomják a termelői áremelkedési igények – nemrégiben lebegtették meg ágazati szereplők, hogy 30 százalékkal kellene emelkednie az áraknak ahhoz, hogy a takarmányárak emelkedését ellensúlyozhassák, – ezt a húsipar egyedül nem tudja lenyelni. Alacsony lesz a jövedelmezőség, a külföldi tőke elmenekül az ágazatból, ezen sem ártana valamit változtatni.” – mondta a szakújságíró.

Szakmai javaslat áfacsökkentésre

A “Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért” az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt korábban azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá. Vékási Tamás, az E&Y partnere szerint a költségvetési egyensúly az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett teljes mértékben biztosított, de a kalkuláció óvatossága miatt 9 százalékos kulcsnál is. A szakértő kifejtette: az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás drasztikusan és hosszú távon csak az áfakulcsok csökkentésével szorítható vissza.

Az EU által is megerősített konzervatív becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,478 milliárd forint), utána a húságazat (22,238 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (16,893 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (11,862 milliárd) és a tejiparban (11,047 milliárd) is. A cukor esetében 6,960 milliárd, a kávétermékeknél 5,580, a növényolaj esetében 3,331 milliárd az áfacsalás hatása. Buff Greebe, a Bunge Zrt. igazgatója az étolajpiacon 35-40 százalékra becsülte az áfacsalással forgalmazott termékek arányát.

Lesz a polcokon Gyulai
“Az ország legrégebbi és egyben legújabb húsüzemében” újraindult termelés révén továbbra is ott lesz az üzletek polcain a gyulai kolbász, a gyulai májasok és húskészítmények – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A városban és térségében 280 munkahelyet sikerült megőrizni, minden esély adott a sertéstenyésztés sikeres újjáélesztésére, és a bővülő ágazatnak a foglalkoztatásra is pozitív hatása lesz – fejtette ki a miniszter annak kapcsán, hogy február elején újraindult a húsüzem. Budai Gyula államtitkár szerint a kereskedelmi partnerek elfogadták a korábbi feltételeket, hiszen a gyulai termékeket nem törölték az árulistákról, a szállítások a korábbiakhoz hasonló volumenben folytatódnak. Az államtitkár hozzátette: egyelőre a belföldi piacokra termel az üzem, a hazai igényeket tudja kielégíteni, a termelés növelésével azonban vissza lehet térni a korábbi külpiacokra. Görgényi Ernő polgármester kiemelte, hogy a kormány és az önkormányzat összefogásával, a húsipari szakemberek támogatásával sikerült az ágazatot megmenteni, amihez a város 1,8 milliárd forint állami támogatást kapott. A Gyulahús Kft. ügyvezetője, Daka Zsolt szerint az első héten 67 tonna különböző kolbászfélét és 58 tonna májast és egyéb felvágott termékeket gyárt a cég. A gyulai önkormányzat január végén hétszáz millió forintos tőkeemelést hajtott végre a százszázalékos tulajdonában álló Gyulahús Kft.-nél. A testület akkor elfogadta a társaság 2013-ra kidolgozott üzleti tervét is, februártól decemberig a tervezetben 5,261 milliárd forint árbevétel és 43 millió forint nyereség szerepel. A Gyulahús Kft.-t az önkormányzat a gyulai húsipar újjászervezésére alakította meg január első napjaiban kétmillió forint jegyzett tőkével, majd január 24-én a testület 114 millió forint tagi kölcsön nyújtásáról döntött a termeléshez szükséges alapanyagok beszerzésére. A Gyulahús Kft.-nél a gyártás 282 dolgozóval indult, a további létszámbővítés az üzleti eredmények függvénye lesz.

A versenyképességet fenyegeti az áfacsalás

Vékási Tamás felhívta a figyelmet arra: nem csupán áfahiányról van szó, hanem Magyarország regionális versenyképessége is veszélyben van az áfacsalások miatt. Magyarország ugyanis befektetéseket és munkahelyeket veszít a környező országok javára, a munkanélküli kiadások emelkednek, s egyéb adóbevételek is kiesnek. A szakértő szerint a vizsgált élelmiszer kategóriában az áfakulcs 27-ről 10 százalékra való csökkentése nyomán a csalások mértéke azonnal csökkenne, mert a hozam drasztikusan esne, így nem lenne érdemes csalni. A piac tisztulásának hatására az összes adóbevétel emelkedne, s az áfakulcs mérséklése segítene kordában tartani az élelmiszerárakat és az inflációt is.

A tavalyinál jobb évet vár a tej terméktanács

A tavalyi ellentmondásos év után az idén kiegyensúlyozottabb helyzetet vár a tejpiacon a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A tejágazatot rendkívül nehéz helyzetbe hozta tavaly nyárra, hogy a nyerstej felvásárlási árai nem követték a költségek emelkedését, ugyanakkor a piacot elárasztották az olcsó import tejtermékek – mondta a terméktanács társelnöke a szervezet keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A szarvasmarha-állomány ugyanakkor – ha kismértékben is – de növekedett tavaly.

Mélykuti Tibor szerint múlt év második fele óta bővülő kereslet tapasztalható a hazai tejtermékek iránt. Egyebek mellett kitért arra is: a nagy tejtermelő országok arra készülnek, hogy az uniós tejkvóta-rendszer 2015-ös megszűnése után még többet termelnek majd. Olyan hazai intézkedésekre van szükség, amelyek megalapozzák a magyar tejágazat, a termelők és a feldolgozók fejlődését – mondta.

Lukács László, a terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte: három másik terméktanáccsal közösen javaslatot dolgoztak ki az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentéséről. A kormányzati tárgyalások még nem fejeződtek be, de a terméktanács információi szerint az áfacsökkentéssel kapcsolatban a szükséges politikai döntés megszületett – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

A tej terméktanács ugyanakkor a fordított áfa alkalmazását a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban – különösen a tejágazatban – nem tartja jó megoldásnak, álláspontjuk szerint ez nem alternatívája az alapvető élelmiszerek jelentős mértékű áfacsökkentésének.  Az ágazat működőképességének fenntartása érdekében tavaly a szervezet elsőként kötött stratégiai megállapodást a vidékfejlesztési tárcával. A tervek szerint idén májusra a  terméktanács elkészíti a tejágazat fejlesztésére vonatkozó koncepcióját, a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozó javaslatait – közölte Lukács László.

Áfacsökkentést kérnek az állattenyésztők
Az alapvető élelmiszerek differenciált áfacsökkentésének mielőbbi meghirdetését kéri a kormányzattól három – a baromfi, a vágóállat és hús, valamint a tej – terméktanács; a javaslat az előterjesztők szerint társadalmi igényeket szolgál, megfelel a gazdasági szereplők elvárásainak és összeegyeztethető az állami költségvetés szempontjaival.A javaslat azért született, hogy megelőzhető legyen az élelmiszer-gazdaság szereplőinek tömeges tönkremenetele,illetve termelési színvonaluk csökkenése, és javítsák a piacra jutás feltételeit. Ennek érdekében az előterjesztők javasolják több termékkör – így többek között: 3 százalék zsírtartalom alatti folyadék tej (2 liter alatti mennyiség), a félkemény sajt, a tehéntúró, valamint a sertéscomb, a lapocka, vagy az oldalas és a dagadó, továbbá az étkezési tojás, valamint számos kacsa-, liba-, csirke- és pulykahús-féleség – 5 százalékos kedvezményes áfakörbe sorolását 2013-tól.A javaslattevők számításai szerint a tejágazati áfacsökkentés hatására kieső áfabevétel 20,5 milliárd forint, a sertéságazatban 18,4 milliárd forint, a baromfiágazatban pedig 21,6 milliárd lenne. Így összesen a főbb állati termékpályák differenciált áfacsökkentése 60,5 milliárd forint költségvetési bevételkiesést eredményezne. Ez a GDP 0,2 százaléka körüli érték – állapítják meg a szakmai szervezetek, és szerintük ilyen szempontból ez neutrális költségvetési hatásúnak tekinthető.
 
Cikk nyomtatása
Megosztás:


A kártyás fizetés szolgáltatója:A kártyás fizetés szolgáltatója: