Gondban a magyar élelmiszeripar

Válságban a sertéstartók, gondban a tejtenyésztők: az elmúlt két évben tapasztalt rendkívül aszályos időjárás, az elszabaduló takarmányárak, valamint a belső fogyasztás gyengélkedése miatt patinás húsüzemek egész sora küzd a megszűnés ellen. A jelek szerint a tulajdonosok sorra dobják be a törülközőt: tavaly a Kapuvári, a Gyulai húskombinát került bajba, idén már a Zemplén-Hús, és a Pápai Húsüzem is, de az önkormányzat szállt be a kaposvári Kométába is.

A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) által a takarmányozás témájáról rendezett fórumon korábban elhangzott, hogy az unióban az állattenyésztés aránya a mezőgazdasági termelésben 43 százalék körüli, míg Magyarországon a 2006-11-es évek átlagát tekintve 37 százalék volt. Tavaly az állattenyésztés a mezőgazdasági termelés 32 százalékát adta. Különösen a sertéságazat szenvedte meg az utóbbi éveket (lásd keretes írásunkat) az állatállomány tíz év alatt csaknem a felére csökkent. Ugyanakkor az nem tudható pontosan, hogy az adatok milyen mértékben tartalmazzák a – 30-40 százalékra becsült – feketegazdaságban tartott sertések számát.

Az ágazat válsága azonban a fogyasztókat is súlyosan érinti, tavaly elszabadultak az élelmiszerárak és felpörgették az amúgy sem alacsony inflációs mutatót. Az élelmiszerárak emelkedéséről itt olvashat!

A kormányzat azt mondja, segítene, de az uniós szabályozás megköti a kezét. Közvetlen támogatást csak nehezen és korlátozott mértékben nyújthat, ennek ellenére a Vidékfejlesztési Minisztérium zászlajára tűzte a hazai sertéságazat megmentését. „A kormány jóváhagyta a minisztérium által készített sertésstratégiát. Ehhez az ágazatban folyamatban levő támogatásokat 2,6 milliárd forinttal bővítjük az állattartók számára” – mondta Kardeván Endre, a VM szakállamtitkára korábban.

Az összeghez több pályázati címen lehet majd hozzájutni, amelyeket a tervek szerint 2013. január-februárban kerültek volna kiírásra, de egyelőre ezeknek nincs nyoma. „2012-ben a vidékfejlesztési tárca hatáskörébe tartozó, teljes uniós támogatást sikerült lehívnunk. Minden számunkra elérhető pénzt elhoztunk Brüsszelből, és a nemzeti támogatási részt is hozzátettük. A sertésprogrammal az a célunk, hogy 6 milliósra emeljük a sertéslétszámot” – emelte ki az államtitkár.

Az igazi gond az áfa

A pluszpénzek azonban csak átsegíthetik az ágazatot a nehéz időkön, mivel a legtöbb szakértő szerint igazi gond a magas áfaszint. Magyarországon ugyanis 27 százalékos általános forgalmi adót kell fizetni az élelmiszerek után. Fekete Ferenc az agrárhírek.hu munkatársa a GazdaságTV-nek korábban úgy nyilatkozott: az alapvető élelmiszerekre, így a húskészítményekre kirótt 27 százalékos áfa tartam egyszerűen tarthatatlan, az egész ágazatot veszélybe sodorja. „A húsiparban, a baromfi és a sertéságazatban mintegy 36 milliárd forintra tehető az elcsalt áfa egyetlen évben, ami részben a magas áfa szinttel magyarázható. Ezen sürgősen változtatni kell” – mondta a szakértő, aki szerint az sem szerencsés, hogy a termelői árak emelkedését a húsipar nem, vagy csak kis mértékben tudja áthárítani. „Ütközőzónában van a húsipar: egyrészt nyomják a termelői áremelkedési igények – nemrégiben lebegtették meg ágazati szereplők, hogy 30 százalékkal kellene emelkednie az áraknak ahhoz, hogy a takarmányárak emelkedését ellensúlyozhassák, – ezt a húsipar egyedül nem tudja lenyelni. Alacsony lesz a jövedelmezőség, a külföldi tőke elmenekül az ágazatból, ezen sem ártana valamit változtatni.” – mondta a szakújságíró.

Szakmai javaslat áfacsökkentésre

A “Fórum az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentéséért” az Ernst & Young (E&Y) tanulmánya alapján azt korábban azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentsék 10 százalék alá. Vékási Tamás, az E&Y partnere szerint a költségvetési egyensúly az alapvető élelmiszerek 10 százalékos áfája mellett teljes mértékben biztosított, de a kalkuláció óvatossága miatt 9 százalékos kulcsnál is. A szakértő kifejtette: az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás drasztikusan és hosszú távon csak az áfakulcsok csökkentésével szorítható vissza.

Az EU által is megerősített konzervatív becslés szerint az alapvető élelmiszereket érintő áfacsalás összege 128 milliárd forint. A csalások a zöldség-gyümölcs ágazatban okozzák a legnagyobb áfaveszteséget (50,478 milliárd forint), utána a húságazat (22,238 milliárd forint) valamint a malomipar és pékáruk (16,893 milliárd) következik, de jelentős a baromfi- (11,862 milliárd) és a tejiparban (11,047 milliárd) is. A cukor esetében 6,960 milliárd, a kávétermékeknél 5,580, a növényolaj esetében 3,331 milliárd az áfacsalás hatása. Buff Greebe, a Bunge Zrt. igazgatója az étolajpiacon 35-40 százalékra becsülte az áfacsalással forgalmazott termékek arányát.

A versenyképességet fenyegeti az áfacsalás

Vékási Tamás felhívta a figyelmet arra: nem csupán áfahiányról van szó, hanem Magyarország regionális versenyképessége is veszélyben van az áfacsalások miatt. Magyarország ugyanis befektetéseket és munkahelyeket veszít a környező országok javára, a munkanélküli kiadások emelkednek, s egyéb adóbevételek is kiesnek. A szakértő szerint a vizsgált élelmiszer kategóriában az áfakulcs 27-ről 10 százalékra való csökkentése nyomán a csalások mértéke azonnal csökkenne, mert a hozam drasztikusan esne, így nem lenne érdemes csalni. A piac tisztulásának hatására az összes adóbevétel emelkedne, s az áfakulcs mérséklése segítene kordában tartani az élelmiszerárakat és az inflációt is.

A tavalyinál jobb évet vár a tej terméktanács

A tavalyi ellentmondásos év után az idén kiegyensúlyozottabb helyzetet vár a tejpiacon a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A tejágazatot rendkívül nehéz helyzetbe hozta tavaly nyárra, hogy a nyerstej felvásárlási árai nem követték a költségek emelkedését, ugyanakkor a piacot elárasztották az olcsó import tejtermékek – mondta a terméktanács társelnöke a szervezet keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A szarvasmarha-állomány ugyanakkor – ha kismértékben is – de növekedett tavaly.

Mélykuti Tibor szerint múlt év második fele óta bővülő kereslet tapasztalható a hazai tejtermékek iránt. Egyebek mellett kitért arra is: a nagy tejtermelő országok arra készülnek, hogy az uniós tejkvóta-rendszer 2015-ös megszűnése után még többet termelnek majd. Olyan hazai intézkedésekre van szükség, amelyek megalapozzák a magyar tejágazat, a termelők és a feldolgozók fejlődését – mondta.

Lukács László, a terméktanács ügyvezető igazgatója kiemelte: három másik terméktanáccsal közösen javaslatot dolgoztak ki az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) 5 százalékra csökkentéséről. A kormányzati tárgyalások még nem fejeződtek be, de a terméktanács információi szerint az áfacsökkentéssel kapcsolatban a szükséges politikai döntés megszületett – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

A tej terméktanács ugyanakkor a fordított áfa alkalmazását a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban – különösen a tejágazatban – nem tartja jó megoldásnak, álláspontjuk szerint ez nem alternatívája az alapvető élelmiszerek jelentős mértékű áfacsökkentésének.  Az ágazat működőképességének fenntartása érdekében tavaly a szervezet elsőként kötött stratégiai megállapodást a vidékfejlesztési tárcával. A tervek szerint idén májusra a  terméktanács elkészíti a tejágazat fejlesztésére vonatkozó koncepcióját, a 2014-2020-as költségvetési időszakra vonatkozó javaslatait – közölte Lukács László.