Rémisztő állami beavatkozás

Egyeztetés a bérekről 2011 decemberében. Az asztal végén szemben balra Dávid Ferenc
Fotó: MTI

Az 1993-ban egyszer már megszűnt központi bérszabályozás jött vissza elvárt béremelés formájában, és ez egy piacgazdaságban elfogadhatatlan - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaság által rendezett konferencián. A VOSZ főtitkára szerint a bértárgyalások legitim fóruma szerte Európában a szakszervezetek, a munkaadók és a - munkaadóként és mediátorként megjelenő - kormány részvételével működő grémium, amilyen a megszüntetett Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) volt. A kormány szerint az OÉT-ben túl sok volt a 16 résztvevő, de furcsa módon az új felállásban, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban 32 szereplő kapott helyet - magyarázta Dávid Ferenc, hozzátéve: ott ráadásul szinte lehetetlen értelmes párbeszédet folytatni és megegyezést kialakítani a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az országos bérajánlásról, már csak azért is, mert ennek a grémiumnak nem részese a magyar kormány.

Dávid Ferenc
Fotó: MTI

Rémisztőnek minősítette a VOSZ főtitkára azt, hogy az állam a központi bérszabályozást újjáélesztve a kötelező 19 százalékos minimálbér- és a 15 százalékos szakmunkásbérminimum-emeléssel beavatkozik az üzleti szféra vállalati autonómiájába, noha nem munkaadó, és nem tulajdonos. Korábban, 2000 és 2004 között is jelentősen emelkedtek a minimálbérek, de akkor átlagosan 4-4,5 százalékkal nőtt a gazdaság, míg most legjobb esetben is stagnálás várható - egészítette ki érveit Dávid Ferenc.

A legnagyobb munkaadói szervezetek, a VOSZ és az MGYOSZ azért nem tiltakozott az elvárt 5 százalékos béremelés, illetve a 93 ezer forintos minimálbér és a 108 ezer forintos szakmunkás-bérminimum ellen, mert látta, hogy kompromisszumra nincs esély, ezért a kármentésre koncentrált - magyarázta Dávid Ferenc. Ennek eredménye lett az, hogy a kormány első, 70 milliárd forintos bérkompenzációs ajánlata - amit 5 százalék feletti béremelés esetén vehetnek igénybe a cégek - 100 milliárd forintra nőtt, és további 21 milliárdos forintos keretet állított fel a kormány azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek az 5 százalékos béremelés is nehézségbe ütközik. „Azt tanácsolom a vállalkozásoknak, hogy pályázzanak a bérkompenzációra, s arra figyelmeztetem a kormányt, hogy a bérkompenzációra 2013-ban is szükség lesz, mert az elvárt béremelést jövőre sem tudják elviselni a kkv-szektorhoz tartozó vállalkozások" - fogalmazott a VOSZ főtitkára.

Lakatos Péter, a 100 milliárd forintos árbevételű Videoton vezérigazgatója arról beszélt, hogy exportorientált vállalata számára a korábbinál gyengébb forintárfolyam elviselhetővé teszi az elvárt béremeléseket. De ezt bizonyára másképp látják azok a cégek, amelyek belföldre termelnek, mivel „a belföldi piac maga a halál" - tette hozzá.