Stop gombra csaphat a startup-piac

2013. szeptember 18. szerda - 13:30 / kfarkas
  •    

Túl kevés a hazai startup vállalkozás, és ezzel a kevéssel szemben is sokszor lehetetlen feltételeket támasztanak a potenciális befektetők. A Jeremie tőkeprogramra szánt pénz jelentős része így „bennragadhat”.

Inkább a stop gombot nyomják meg a startupok – Kép: SXC

Az NFÜ 2013. júniusi adatai szerint a Jeremie II. Tőkeprogram keretében az első negyedév végéig összesen 18 milliárd forintnyi kockázati tőkét folyósítottak 75 db vállalkozásnak. Ez időarányosan lemaradást mutat, hiszen a 2010 nyarán indult tőkeprogram célja, hogy 2013. december 31-ig 48 milliárd tőkét helyezzen ki magyar startupokba. Az eddig 3 éve, nagy piaci sikerrel működő programban elképzelhető, hogy év végére rossz esetben akár 18 milliárd forintnyi befektetés is „bennragadhat” – értesült az InsiderBlog.

A Jeremie II. programban indult tőketársaságok a várható csaknem tucatnyi befektetés helyett az árpilisi indulás óta idén nyár végéig kb. 3-4 db új befektetést eszközöltek. Legalábbis ennyiről értesültek a piac szereplői. Tehát az összesen 3 nagyobb tőkeprogramból (Jeremie I-II-III.) és 2 éven belül elköltendő 105 milliárdból álló program hiába indult sikeresen a régióban, vagy ismert már a környező országokban is, ha a folyamat 2013-ban megtorpanni látszik – legalábbis a végső kedvezményezettekhez eljutott pénz tekintetében. (Pedig sikerek bőven akadnak.) A piaci szereplők ennek okát több körülményben látják: egyrészt – a befektetői vélemények szerint – a jobbára 1-1,5 millió eurós nagyságrendű befektetési tartományban nincs elegendő, hazai potenciális, befektetési célpont, nem indul elegendő startup.

Másrészt – a startupalapítók szerint – azért nem jut el megfelelő ütemben a hazai kisvállalkozásokhoz az európai uniós forrásból finanszírozott kockázati tőke, mert a kockázati tőketársaságok egyre „keményebb” és sokszor vállalhatatlan feltételeket támasztanak a startupokkal szemben. Így – a tapasztalatok szerint – nem ritka, hogy a magyar tőkealapok képviselői a startup vállalkozással több mint 9–12 hónapos, elhúzódó tárgyalás folytatnak, vagy például 75–90 százalékos (!) többségi részesedést kérnek tőle. Ez ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, és piacilag is káros folyamat, hiszen a nemzetközi startupokban jobbára kisebbséggel rendelkeznek a külföldi tőketársaságok.

Tudatosan kell készülni a forrásbevonásra
Közel öt éve fojtogatja a válság a vállalkozásokat. Azoknak a cégeknek, amelyek az életben maradás mellett döntenek, lépniük kell: a tartalékok elfogytak, a kivárás taktikája a legtöbb esetben eddig nem hozott eredményt. Kevés az esély arra, hogy ez a jövőben magától változni fog. Ahhoz persze, hogy a cégek tegyenek valamit a helyzet javítása érdekében, a világos elképzelések, tervek mellett forrásra lenne szükség. Milyen lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére ezen a területen? A kérdésre az Ernst & Young szakértőinek segítségével kerestük a választ.

Az is igaz viszont, hogy a hazai startupokban általában nincs meg az a vállalkozói tapasztalat, amely előrevetíti, hogy a nemzetközi piacon jól fog teljesíteni a csapat. (Tippeink a vállalkozói készségek fejlesztéséhez.) Szinte az összes hazai szereplőre – az ötletgazdára, a befektetőkre, a segítő szervezetekre – jellemző a tapasztalatlanság, és ma még azok, akik megoszthatnák tudásukat, a hazai sikersztorik – a Prezi, az IND, a Ustream, a Nav&Go vagy a LogMeIn – alapítói, aktívan tevékenykednek a vállalatukban. (A LogMeIn vezetőjéről nemrég reppent fel a hír, hogy kiszáll az operatív vezetésből. Vele korábban készült interjúnkat itt olvashatják.)

Hogy mit keres egy befektető, arról részletesebben itt olvashat!

A blog számításai szerint, három éven belül kb. 15 ezer új startupnak kellene indulni hazánkban ahhoz, hogy a piacra lépő jeremie-s tőketársaságok hatékonyan válogathassanak a legjobb startupok közül, és elkölthessék a pályázaton elnyert (70%) és saját forrásból (30%) létrehozott 105,8 milliárdos, teljes kockázatitőke-forrást. Ezzel szemben a gyakorlatban kb. évi 200 új startupötlet keletkezik, mert egyelőre hiányoznak azok a mechanizmusok (pl. inkubációs és akcelerációs programok), amelyek elősegítenék a startupok megfelelő üzleti keretrendszerrel történő, tömeges elindulását, ezzel erősítve a hazai kisvállalkozások további fejlődését és új munkahelyek teremtését. A helyzeten az sem lendített, hogy az innovatív kisvállalkozásoknak indított pályázatban komoly hibák voltak.

A startup-piaci korrekcióra ugyanakkor pozitív és piactámogató fejlemény, hogy Cséfalvay Zoltán, NGM államtitkár vezetésével szeptember elején elindult „Budapest HUB” néven egy szakmai munkacsoport, amelyet a startup-piac véleményformáló szakemberei alkotnak. Az NGM felkérésével létrejött, 30-40 fős szakmai grémium célja, hogy megvizsgálja és feltárja a hazai startup-piac szereplőinek igényeit. A munkacsoport „Budapest HUB” című tervként, amolyan regionális startup-központ tervével számol, és az eddigi hazai startupsikerek folytatására tervez kormányzati ösztönzőket és támogatási programokat indítani a 2014-es időszaktól.

Új lehetőségek vállalkozások finanszírozására
A vállalkozások finanszírozási problémáinak megoldása a válság kitörése óta kulcskérdés. E területen jelenthet számottevő előrelépést az uniós forrásból finanszírozott kis- és középvállalati kockázati tőkeprogram kibővítése. A jövőben uniós jóváhagyással nagyobb értékű befektetéseket is megvalósíthat a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA), s befektetőtársak bevonásával a korábbi 200 ezer euróról akár 750 ezer euróra is növekedhet az SZTA általi befektetések egyedi értékhatára. Mindemellett az Európai Bizottság engedélye alapján az SZTA tőkéstársat is bevonhat egyes befektetéseihez.
Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor