Száznál is több pályázat jön az idén

133 új pályázatot fognak meghirdetni még idén – jelentette be Lázár János, hozzátéve az idei évnek még egyenlően fontos feladata az előző pályázati ciklus pénzeinek lehívása. Véleménye szerint bár pénz lesz, a kérdés, hogy a kkv-kban van-e elég ötlet és képesség, hogy elköltsék azt.

Kép: SXC

Nem kiosztani, hanem befektetni kell az uniós forrásokat Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint, aki a Portfolió Uniós Források 2015 konferenciáján tartott nyitóbeszédet. Szerinte a kohéziós források szabályrendszerét is a nemzeti érdekekhez kell igazítani, mert a korábbiakban „sodródtunk”. Az EU diktátumai nem feltétlenül ugyanazok, mint az ország érdeke, ezért szükséges az unióss jogot és szabályokat magunk számára lefordítani, így biztosítható a jó működés, a pénzek jó szabályozása – vélte a miniszter.

Korábban is befektetni kellett volna ezeket a pénzeket, az államnak nem csak „lebonyolító” szerepe van, ennek a pénznek célja van, az állam feladata, hogy ez megvalósuljon, tehát szükség van az állam szabályozására. A bróker botrányok is mutatják, hogy nem kell félni az állam szabályozásától, az államnak komoly szerepe van a források hasznosulásában, nem lehet egyszerűen csak eljuttatni a cégekhez - tette hozzá.

A Partnerségi Megállapodással 12.000 milliárdos forrást bocsátottak a rendelkezésünkre, ami az elmúlt 25 év talán legfontosabb fejlesztési lehetősége – mondta a miniszter, melynek teljes egészében a gazdaságfejlesztést kell szolgálnia. A három cél Magyarország belső megerősítése, a régión belüli vezető szerepünk visszaszerzése és a versenyképesség javítása. "Ezeket a célokat kell szem előtt tartani akkor is, ha a Bizottság céljai konkrétan megjelölik, hogy mire használhatóak a cél, „mindig van mozgástér, ne becsüljük alá magunkat”- mondta a miniszter. Egyelőre két feladat zajlik párhuzamosan: a 2007-2013-as időszak lezárása, és az új ciklus elindítása.

KERESSEN PÁLYÁZATOT VELÜNK!
Kalkulátorunk segítségével megtalálhatja, hogy éppen milyen pályázati kiírások elérhetőek az Ön cége számára! Kattintson ide a kalkulátorért.
Kármentés zajlik

Az első esetében a veszteségek csökkentésére, a források megtartására koncentrálnak, a legfontosabb elkerülni az esetleges visszafizetéseket. Lázár elismerte, ez egyértelműen kármentés és szégyennek nevezte, hogy 2015-ben még pályázatokat írunk ki az előző ciklusból. Most a legfontosabb feladat a forrásvesztés elkerülése, nem annak vizsgálata, hogy ez a maradék hogyan hasznosul – mondta.

Bár kármentésről van szó, az eredményekkel egyelőre elégedett. Mint mondta, mostanra stabilizálódott a rendszer, és bár korábban úgy tűnt, hogy nem tudjuk lehívni a pénzeket és visszafizetési kötelezettség lesz, ehhez képest ma Lengyelország után a második helyen vagyunk a régióban, 80 százalékban képesek voltunk lehívni az összeget. 7200 milliárd forint már itt van, és ennek kifizetése 75-80 százalékban meg is történt – mondta a miniszter. Ugyanakkor elismerte, még sok a tennivaló, hogy valóban ne kelljen visszafizetnünk, ezért a kapacitások jelentős részét ez köti le. 2763 milliárd forintot kell kifizetni ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen egy fillért sem abból, ami 2007-ben rendelkezésre állt. Természetesen a pénzek hasznosulásának áttekintése és elemzése nagyon fontos, de a gyakorlat szerint ha jól tervezik a kifizetést, akkor 70 százalék hasznosul, míg ha csak hasra ütve fizetnek, 65 százalék - tehát ha csak öntjük a pénzt, az is ér valamit. (Egymilliárd alatt nem lesz pályázat.)

Tippek a sikeres 2015-ös pályázatokhoz
A mostani pályázati ciklusban a feltételek szigorúbbak lesznek a múltban megtapasztaltnál: a cégeknek számos számviteli feltételnek kell várhatóan megfelelniük. Aki komolyan gondolkozik abban, hogy pályázaton indulna a jövőben, annak érdemes a 2014-s gazdasági évet úgy zárni, hogy cége meg is feleljen a feltételeknek.
Pénz lesz, de lesz-e aki kéri?

A miniszter szerint túlságosan sok pénz ment el infrastruktúra fejlesztésre az előző pályázati ciklusban, aminek eredménye, hogy az ország infrastruktúrája közelebb van az uniós átlaghoz. A kérdés, hogy ez milyen hatást ér el a társadalomban, ami hosszabb elemzést igényel.

A kormány álláspontja szerint viszont a most a következő ciklusban nem az infrastruktúrafejlesztés lesz a legfontosabb feladat. A forrásokat át kell strukturálni, hogy azokat a vállalkozások kapják - mondta Lázár.

A cél, hogy 60 százalékban a magyar kkv szektor legyen a pénzek felhasználásának területe. 40 százalék jut a humán és reálinfrastruktúra fejlesztésére. Forrás tehát lesz, ráadásul az Európai Bizottság döntése miatt ebből a nagyvállalatok nagyjából ki vannak zárva.

Lázár szerint kérdés viszont, hogy mennyire lesznek képesek ezeket felhasználni a kkv-k. Mint mondta, az előző pályázati ciklusban eddig  43.000 vállalkozást 1620 milliárd forint értékben sikerült támogatásban részesíteni. Ehhez képest most 12.000 milliárdnyi forrás 60% vár rájuk. Nagy kérdés, hogy van-e elég innovativitás, ötlet és képesség, hogy ezt elköltsék. Szerinte nem állunk ebben biztos lábakon. „Lássuk meg, mire képes és alkalmas a magyar kkv szektor” - mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.

Pályázati dömping még idén

Az Operatív Programok elfogadása jobban áll, mint ahogy várták. "Könnyebben ment a tárgyalás, mint gondoltuk, egyelőre három program vár még elfogadásra, de ezekről is lezárult a tárgyalás.  Ez után nincs akadálya, hogy elinduljanak a pályázatok. A fejlesztési ciklus első harmadában 2015-2018 között megpróbálnak minél többet kiírni, csak 2015-re 133 pályázati felhívással számolnak, összesen 2681 milliárd forint értékben" - vélekedett a miniszter.

Idén tehát az előző ciklus kifizetései biztosítják majd, hogy ne lassuljon a gazdaság, sőt, még 2016 első felében is lesznek kifizetések, az év nyarára pedig már jelentkezni fog az új ciklusból kifizetett pénztömeg a gazdasági teljesítményekben.

Lázár szerint viszont még bőven van mit gondolkodni azon, hogy pontosan mire költsük el ezt a pénzt. Mint mondta, az OP-k rendben vannak, a társadalmi egyeztetés megvolt, az irányok tiszták. A kérdés, hogy ez hogyan valósul meg mikroszinten. Értelmes dolgokra kerülnek-e kiírásra a pályázatok, amelyek egybe esnek a vállalkozások igényeivel. Tehát az EU elvárásokat kell egy platformra hozni a magyar vállalkozások és a magyar kormány céljaival.

Negatív tanulságok

2007-2013 között a célok bizonytalanok és konformisták voltak, nem esetek egybe az érdekekkel. Az érdekérvényesítés hiányzott, nem volt meg a megfelelő háttér. Kijelentette, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy tévedés volt, növelte a súrlódási veszteségeket, növelte a korrupciós kockázatokat és a bürokráciát. (Az új pályázati rendszerről korábban Csepreghy Nándor beszélt lapunknak.)

A siker egyik feltétele, hogy ez az intézményrendszer hogyan megtörhető – vélte a miniszter. A megoldás, hogy a kifizetéseket vissza kell helyezni az államapparátusba. Még ez is jobb, mint a kiszervezés akkor is, ha az állam iránti bizalom alacsonyabb. Ha a kifizetések a világos minisztériumi struktúrába integrálódnak, van érte felelős miniszter, az egyértelműbb, tisztább és ellenőrizhetőbb rendszert jelent véleménye szerint. Egyrészt azért, mert lehet tudni, hogy hol kell lobbizni, nincs kiszervezve a folyamat egy holt térbe. Hogy hogyan változott a pályázatok kiírásának és beadásának rendje az új ciklusra, arról itt olvashat bővebben.

A hatékonyabb felhasználáshoz fontos feladat a bürokrácia csökkentés három területen.

Hogyan lehet jól elkölteni 400 milliárd forintot?
2015 és 2020 között az eddigi források duplája, mintegy évi 75 milliárd forint jut energiahatékonysági beruházásokra az új uniós forrásokból. Szakmai szervezetek ezért javaslatcsomagot dolgoztak ki az Energiahatékonyság világnapjának alkalmából, hogy ne vesszen kárba ez a rengeteg pénz.
1. Eu-s pénzek lehívása körüli bürokrácia csökkentése. Az élet működését érdemben eldöntő kérdés, hogy hogyan lehet a megnyert pályázatok után a pénzekhez hozzájutni. Pl. az előlegek lehívásának garanciális rendszere túl nagy teher. Az előleg érdekében nagyobb bankgaranciát kell letenni, mint maga az előleg, az a kkv-k szempontjából a valóságban nem működtethető.  Aki adónyilatkozat alapján rendben van, attól ezt nem kérik ezután. Korábban a bizalomból és nem a gyanakvásból indultunk ki – mondta a miniszter, az egész rendszer bizalmatlanságra, megregulázásra van felépítve, ami hozzájárul ahhoz, hogy most hogy állunk.

2. Adórendszer változása: új adórendelet, új adótörvény kell, amely újraszabályozza az eljárási rendet

3. Építésügy, közigazgatás: az állam hatósági szerepében kell, hogy változzon a bürokrácia.

Ne a „szoft” dolgokra menjen a pénz

Lázárt bár elismerte, hogy fontos csoport azoké, akik segítettek eljuttatni a pénzeket a vállalkozásokhoz, nagy szerepük van abban, hogy ennyi pénzt le tudtunk hívni és van hozzáadott érték a részükről, ennek ellenére fontosnak tartja a tanácsadói szektor megnyirbálását.

Véleménye szerint az államnak saját apparátussal kell rendelkeznie, jól megfizetett tisztviselői gárdára van szükség, akik a nemzeti érdekeket képviselik a források lehívásában és kiosztásában. Mint mondta, nem normális dolog, hogy ha valaki nyer 100 forintot, akkor a járulékos dolgokra, „szoft világra” el lehetett költeni a pénz majdnem felét.

A mostani majd 50 százalékról 20 százalék alá kell szorítani az előkészítés és megvalósítás költségeit. Mint mondta, az előkészítés közvetlen költségei elérték a 23-25 százalékot a tervek szerint ez most nem lehet magasabb 7 százaléknál, a közvetett költségek felső határa 5,5 százalék, az ingatlanbeszerzésé 2 százalék, míg a rezsiköltség 1 százalék alatt kell, hogy maradjon. Ez nagyon szűk keret, hisz alig 15 százaléknál járunk. Lehet még tárgyalni a pontos számokról, de a korábbi szint biztos nem fog menni – hangsúlyozta a miniszter hozzátéve, korlátozni fogják a kiszervezés lehetőségét, az államnak saját megvalósítási képességgel kell rendelkeznie.

Az új közbeszerzési törvény
Jelentős mértékben kell növelni az átláthatóságot a közbeszerzés területén – mondta a miniszter. Nem azért, mert a Bizottság sokszor elmarasztalt volna minket – eddig 2% szabálytalansági hibát talált az eddig kifizetett projektekben, ami nagyon jó mutató. A lényeg az, hogy hogyan lehet a pénz elköltésének transzparenciáját növelni, főleg ahol az állam költ. Ennek eszköze az új közbeszerzési törvény. Tavasszal beterjesztik, az év második felében fogjuk elfogadni, hosszú társadalmi egyeztetések mellett. Ami biztos, hogy növelni kell a versenyt az állami pénzek elköltése terén. Ugyanakkor az az érdekünk, hogy a források Magyarországon maradjanak. A feladat, hogy úgy növeljük a transzparenciát, hogy a nemzeti érdekképviselet, a pénz lokalizálása megtörténjen. A cél, hogy a pénz haszonélvezői magyar vállalatok legyenek, a kérdés, hogy hogyan lehet ezt a közbeszerzési törvénybe foglalni. Biztos, hogy rugalmasabb lesz a rendszer, az eljárásrend, a lényeg, hogy mindenki hozzáférjen a forrásokhoz és érvényesülhessen az élni és élni hagyni elve a magyar vállalati szektorban – mondta Lázár.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo