Nem magánügy, hanem szervezeti, céges szinten kezelendő probléma a munkahelyi stressz a szakemberek szerint. A cégeknek ráadásul nem csak jóságból, de jól felfogott anyagi érdekből is foglalkoznia kéne a stressz szint csökkentésével.

Hiányzás

Akik munkahelyi stressztől szenvednek, azok négyszer annyi időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. Ez gyakran egy ördögi kört indít el, mivel a helyettesítést szinte mindig a bent lévő munkatársakra bízzák, akik így már két ember munkáját végzik, ezzel jelentősen megterhelve egészségüket.

Kilépés, magas fluktuáció

A munkahelyi stressz magas szintje tipikus oka a fluktuációnak, ezért ha egy szervezetben fellép a fluktuáció jelensége, gyanakodni kell arra, nem lehet-e a kilépéseket munkahelyi stresszorokra visszavezetni.

A kilépő munkatársak pótlása jelentős költségekkel jár, rontja a vállalat külső megítélését és a munkatársak együttműködését is aláássa.

Kedvetlenség/ingerültség

Ha munkahelyen csökken az érdeklődés, ha a dolgozók rosszkedvvel, unottan végzik munkájukat, ez annak a jele lehet, hogy úgy érzik, nincsen közük a munkához, általában senkihez, tulajdonképpen csupán véletlen, hogy ők itt vannak. Ugyanakkor  a kollégák ingerültsége, türelmetlensége, labilitása, szorongása szintén mind intő jelek lehetnek a vezetőség számára.

Versengés/presztízsviták

Stressz hatására megszaporodnak a fegyelmi problémák, a konfliktusok, az agresszív megnyilvánulások, együttműködési nehézségek, presztízsviták jelentkeznek, folyamatos a versengés a dolgozók és egyes részlegek között. Ilyenkor a versengés mintegy önmagáért való, és nem a valódi teljesítményt fokozza.

Ne csak a legdirektebb jeleket ismerjük fel!
Kép:sxc

Kommunikációs zavarok

Amennyiben a szervezeten belüli kommunikáció túlzottan formálissá válik, akár egyes emberek, részlegek között a kommunikáció teljesen megszűnik, vagy éppen a rosszindulatú kommunikáció (pletyka) burjánzik el, az szintén tünete lehet a szervezetet átható stressznek.

Túlzott óvatosság/akkurátusság

Amennyiben a hibák elfogadhatatlanul erős büntetést vonnak maguk után, tipikus szervezeti válaszreakció lehet a passzivitás: a dolgozók inkább nem csinálnak semmit, így nem is követhetnek el hibákat. Ellentétes reakció a túlzott és felesleges akkurátusság, amely persze jelentős mértékben lelassítja a munkavégzést, és hatásában nagyon hasonlít a teljes passzivitáshoz.

Munkateljesítmény csökken

A túlzott stressz következtében csökken az intellektuális teljesítmény a gondolkodás beszűkül. Az elvégzett munka mennyisége és minősége csökken, hosszú távon egyre gyakoribbá válnak a  koncentrációs zavarok, a munkatársak figyelme könnyen elterelődik, csökken a munka iránti érdeklődésük, elköteleződésük és motivációjuk az elvárásoknak való megfelelésre. Megszaporodnak a tévedések, vagy akár a balesetek is.

Kulturális erodáció

A társadalmat írott és íratlan szabályok tartják fenn. Amikor a magas stressz-szint elvonja a szervezettől az erőforrásokat, akkor elsők között az íratlan szabályok sérülnek: a dolgozók csak a legkritikusabb előírásokat tartják be, a puhább, csupán „szokásként” létező viselkedésformákat már nem.

Alkohol és drogok

Ha a szervezetben folyamatosan magas a stressz szintje, megnőhet a cigaretta, az alkohol, a gyógyszer és drogok használatának valószínűsége.