Tb-forradalom a szomszédban

A szakszervezetek és a munkavállalók képviselői által erősen kritizált adó- és járulékcsomagot fogadott el a román kormány. A legvitatottabb intézkedés szerint 2018. január 1-jétől kizárólag a munkavállalók fizetik a tb-járulékokat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A jelenlegi rendszerben a román foglalkoztatottak bruttó bérére 16,5 százalékos tb-járulék hárul, a foglalkoztató-kifizető pedig 22,75-23,45 százalékos járulékot fizet. A jövő évtől hatályba lépő, sürgősségi rendeletben rögzített változás szerint a munkavállalók bérét 35 százalékos tb-járulék-levonással terhelik meg, a munkáltatóknak pedig mindössze egy 2,25 százalékos járulékot kell a munkaerő-piaci (munkabiztosítási) alapba befizetni – figyelmeztet szakértő partnerünk, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

A román pénzügypolitika álláspontja szerint a magánszemély foglalkoztatottakat sújtó járuléknövekedést az ugyancsak január 1-jén hatályba lépő adócsomag kedvező hatásai ellensúlyozhatják, elsősorban a személyi jövedelemadó 16 százalékos kulcsának 10 százalékra történő csökkentése.

(100 forint jövedelem után Magyarországon több mint 55 forint adót kellett fizetni 6-8-10 évvel ezelőtt. Ez mostanra lement 48 százalék körülire, az Európai Unióban viszont 40 százalékos átlagon van. Magyarországon jövőre 2,5 százalékkal csökkennek a munkáltatói terhek, az szja is marad. Az idei adótörvényekről részletesebben itt olvashat!)

A kormány a két intézkedés együttes hatásától a nettó bérek növekedését várja anélkül, hogy ennek árát a munkáltatóknak kellene megfizetni. A szakszervezetek ezzel szemben hangsúlyozzák, hogy bérnövekedésre csak akkor lehetne számítani, ha a munkáltatók a járulékokon megtakarított összeget legalább 20 százalékos béremelésre fordítanák, erre azonban a versenyszférában semmi garancia nincs. Az állami szektorban ugyanakkor a közalkalmazottakat érintő, nyáron elfogadott és 2018-ban életbe lépő 25 százalékos illetményemelés kompenzálhatja a járuléknövekedés kedvezőtlen hatásait.

Táppénz, gyed: fontos változás a munkáltatóknak

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo