Milyen dátum legyen a számlán?

2014. augusztus 27. szerda - 12:01 / piacesprofit.hu
  •    

A teljesítés időpontjának az Áfatörvény szabályozása szempontjából azért van jelentősége, mert ettől függ az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja. Összefoglaltuk a tudnivalókat minderről, az általános rendelkezésektől a speciális szabályokig.

Nem mindegy mit írunk a számlára – Kép: SXC

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatörvény) III. fejezete szabályozza az adófizetési kötelezettség keletkezésének és ennek következtében az adó megállapításának időpontját. Az Áfatörvény általános szabályt (55–56. §) és speciális rendelkezéseket (57–64. §) is tartalmaz a teljesítés időpontja kapcsán. Amennyiben a speciális szabályok nem vonatkoznak az adott ügyletre, akkor az általános szabály szerint kell az adófizetési kötelezettséget megállapítani – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

Az Áfatörvény 55. § (1) bekezdésében foglalt főszabály az adófizetési kötelezettség keletkezéséről meghatározza, hogy azt annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Az ügylet tényállásszerű megvalósulása nem más, mint a teljesítés, tehát a fizetendő adót főszabály szerint a teljesítés időpontjában kell megállapítani. Egy adott ügylet akkor valósul meg tényállásszerűen, azaz akkor teljesül, ha minden tényállási eleme bekövetkezett. A tényállási elemek elsősorban a felek által megállapodott, illetve az ügyletre vonatkozó jogszabályok által esetlegesen előírt követelmények.

Normál termékértékesítés

Az Áfatörvény 9. § (1) bekezdése alapján termék értékesítése birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet. Normál termékértékesítésnek nevezzük, amikor a vevő a termék vételárát egy összegben megfizeti, majd ezzel együtt az eladó a termék tulajdonjogát a vevőre ruházza.

Így számoljuk el a vállalkozásunk költségeit!
Ahhoz, hogy a vállalkozás költségeit elszámolhassuk, a számlának három feltételnek kell megfelelnie. Nem tanácsos olyan számlát elszámolni, ami nem a cég nevére szól vagy nem életszerű. Mire figyeljünk céges költségek elszámolásakor? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

A termékértékesítés alaptényállása tehát akkor valósul meg, amikor az értékesítés tárgya – azaz a birtokba vehető dolog – átengedése megtörténik, mégpedig úgy, hogy ezzel együtt az átvevő tulajdonosként való rendelkezésre lesz jogosult. A két kulcsfontosságú mozzanat tehát az átengedés, és a tulajdonosként való rendelkezésre jogosultság. Az átengedés az Áfatörvényben a birtokbaadással egyenértékű fogalom. Az átengedés ugyanis a szó köznapi értelmében azt jelenti, hogy az átadó az átvevő hatalmába, rendelkezésébe bocsátja a terméket, azaz átengedi azt az átvevőnek.

A gyakorlatban jellemzően a tulajdonosként való rendelkezésre jogosultság kitételének értelmezése okoz problémát. Az Áfatörvény 9. § (1) bekezdésének termékértékesítési fogalmában szereplő tulajdonosként való rendelkezés nem azt jelenti, hogy az átvevőnek tulajdonossá kell válnia, a tulajdonosként való rendelkezés ugyanis tágabb kategória a tulajdonjog átszállásánál. A tulajdonosként való rendelkezés lényege az, hogy az átvevő a külvilág felé úgy jelenik meg, mint aki az átvett termékkel rendelkezik, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy polgári jogi értelemben a rendelkezési jogosultsága teljes. Az a lényeges, hogy a termék átengedése a tulajdonjog bármikor történő (akár későbbi) átszállásának a szándékával történjék meg.

Mindezek alapján a termék átadásának napjával, ami általában a termék birtokba adása, teljesül az ügylet, így azzal a nappal kell számlázni a vevő részére.

Például egy normál ingatlanértékesítés esetén – amely nem tartozik sem az Áfatörvény 10. § a) pontja, sem pedig 10. § d) pontja alá – az áfarendszerbeli teljesítés időpontja az ingatlan birtokba adásának a napja, nincsen jelentősége tehát a földhivatali bejegyzésnek, azaz a tulajdonjog átszállásnak. Ebből következően az ún. tulajdonjog-fenntartással kötött adásvételi szerződésnél sem a tulajdonjog átszállásának a napja, hanem a birtokba adás napja lesz a teljesítési időpont, függetlenül attól, hogy az ingatlanértékesítés a következőkben kifejtett részletfizetés (Áfatörvény 10. § a) pont) vagy normál termékértékesítés [Áfatörvény 9. § (1) bekezdés] alá tartozik-e.

A cikk folytatása itt olvasható!

Szállítólevél: tények és tévhitek
Milyen szállítólevelet fogad el az adóhatóság? Szigorú számadású-e a szállítólevél? Vannak-e tartalmi és formai kritériumok? A szállítólevél kiállításának módja és kiváltó oka cégenként változó, függ attól is, hogy az adott cég milyen partnerekkel van üzleti kapcsolatban. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor