Tényleg megváltoztatja a személyiséget a vezetői szerep?

Felmérések szerint a rossz vezetők aránya a világon nagyon magas lehet. Elegendő megkérdeznünk a munkahelyet váltott ismerőseinket, hogy miért tettek így, ötből négyen valószínűleg azt felelik, hogy a vezetőik miatt. Mi az, ami valójában a gyenge szereplést okozza, miért van az, hogy az állásinterjúk során tökéletesen teljesítő leendő vezetőnek nagy jövőt jósolnak, majd pár hónap alatt mégis kudarcot vall?

Kép:PP archív

A válasz nem a köztudatban élő vezetői kompetenciákban keresendő, hanem azokban, amelyekben megjelennek mások is, és amelyek nagymértékben a beosztottakkal való interakciók minőségére irányulnak, mint az EQ, motiválás, delegálás, bizalom vagy éppen a kapcsolatépítés.

A vezetők sajnos sokszor elfelejtik, mit is jelent vezetni, és hogy mitől más ez a pozíció, mint bármelyik másik. A válasz pedig: a beosztottaktól. A kutatások szerint a humánorientált vezetők hatékonyabbak és jobban teljesít a csapatuk, ami azt jelenti, hogy nem elég csupán kiváló szakembernek lenni és az általános vezetői kompetenciákkal rendelkezni, a szociális képességeket kell a vizsgálat tárgyává tenni. Goleman szerint az IQ-hoz és a szakértelemhez viszonyítva az érzelmi kompetencia kétszer annyit nyom a latban. A szervezetben vezetői szinten egyre fontosabbá válnak az érzelmi intelligencián alapuló, személyes és szociális kompetenciák. Ugyanakkor kevésbé lényegesek a szakmai ismeretekhez és a hagyományos intelligenciához kötődő képességek. A modern EQ kutatók szerint az érzelmek szerepet játszanak a gondolkodásban, döntés-hozásban, csapatmunkában, vezetésben és más munkahelyhez kötődő viselkedésben.

Kinézni "a saját fejünkből"

Nagyon fontos továbbá, hogy a vezető kellő figyelmet fordítson a beosztottjai motiválására is, aminek első lépcsője, hogy megtalálja, mi az, ami a dolgozókat leginkább serkenti. Tévhit, hogy a saját motivátoraink a „jó motivátorok”, mégis hajlamosak vagyunk magunkból kiindulni, ha mások facilitásáról van szó. (Pedig sokszor egyszerűen egy jó kérdés lenne a motiváció kulcsa.)

Míg vezetői szinten elvárt a magas profitorientáció, hiszen, ezzel a hajtóerővel tud fennmaradni és profitot termelni a cég, addig egyáltalán nem biztos, hogy a beosztottakat a pénzzel lehet legjobban motiválni. Sokkal többet jelenthet olykor a szóbeli elismerés vagy egy jó csapat.

Önismeret nélkül hova vezet a vezető?
A vezető teljesítménye hatással van a munkavállalókra és a szervezet egészének eredményességére is. Az eredményességhez pedig tisztában kell lennie saját működésével, az általa vezetett szervezetben létrehozott hatásaival – hogy szükség esetén változtathasson.
A kiégés kialakulásának okai is nagyon sokszor a vezetői viselkedésben gyökereznek. Hogan, amerikai pszichológus vezetői buktatóknak nevezi a stressz, és túlzott elégedettség során aktiválódó magatartásformákat, amelyek romboló hatással vannak mind a vezetőre, mind a környezetére. A sikertelen vezetőket érintő kutatások 11 ilyen buktatót azonosítottak, amelyek közül ráadásul szinte mindenki rendelkezik néhánnyal (2-3), azaz nincs olyan ember, akinek ne lenne min dolgoznia. Csak néhányat említve, ilyen az impulzivitás, a tartózkodó magatartás, a nárcizmus, az exhibicionizmus vagy a túlzott szkepticizmus.

Mit hoz elő?

A statisztikai adatok szerint a vezetők 70 %-a pont azért bukik el, mert míg az állásinterjún a vezető jelölt képes nagyon jól teljesíteni és személyiségének normál körülmények közötti egészséges oldalát mutatni, így megkapja a pozíciót, addig a hétköznapokban a fokozott stressz és nyomás alatt aktiválódó személyiség árny oldala leleplezetlen marad. A jó vezetőt éppen ezért az különbözteti meg a többitől, hogy kellő önismerettel rendelkezik, tehát tisztában van személyiségének komfort zónán kívüli viselkedésével, és kontroll alatt tartja azokat, felismeri az érzelmek és szociális kompetenciák fontosságát, elegendő visszajelzést ad, valamint pontosan tudja, mivel motiválhatja legjobban beosztottjait.

Hogyan tudjuk tehát felismerni a valódi vezetői potenciált? Bár valószínűleg régóta ismerjük a kollégát, célszerű mégis olyan módszert alkalmazni, amely objektív eredményeket tud produkálni jelöltjeinkkel kapcsolatban, kizárva bármiféle elfogultságot. Ilyen lehet például egy AC, ahol több, akár külső megfigyelő értékeli a személyek teljesítményét a valódi pozíció követelményeiből merített feladatokban. A legobjektívebb módszerek azonban mindenképpen a jól, és megbízhatóan működő személyiségtesztek, amelyek olyan tulajdonságokra is rávilágíthatnak, melyek talán még nem is kerültek felszínre a mindennapok során. Itt adunk néhány további támpontot, hogy könnyebb legyen eldönteni, ki lesz jó vezető!
Szlama Ildikó Assessment Systems Jelentkezzen a témával kapcsolatos tréningünkre!

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo