Tízből kilenc magyarnak egy fillér félretett pénze sincs

A magyar banki ügyfél még mindig nem tudatosan válogat a szolgáltatások közül, és messze még a digitális átállás. A magyar lakosság kilencven százalékának egy fillér megtakarítása sincs – derül ki a Deloitte-Scale BankIndex kutatás legfrissebb kiadásából.

Kép: Fotolia

A pénzpiaci termékek közül a jelzáloghitel termékválasztásnál vagyunk a legtudatosabbak, de az emberek több mint 30%-a még mindig egy, és nem több intézmény ajánlatai közül választ, illetve csaknem 37 százalékuk nem tekinti át részletesen a banki szolgáltatással járó költségeket.

Az új folyósítások volumen növekedését – követve a 2014-es tendenciát – 2015-ben is jellemzően a lakáshitelek dominálták. Ezt a folyamatot a csökkenő THM-szintek és a kínálati oldal enyhébb feltételei is támogatták: a hitelek terhe tovább csökkent az utóbbi egy évben, a keresleti és kínálati oldal összetevői jótékonyan hatnak a hitelezési környezetre. Az új hitelkihelyezések is emelkedtek az utóbbi egy évben, de még mindig nem érik el a 2009-es szinteket a háztartási szektorban. A forintalapú lakáshitel kihelyezési szintek 30 milliárd fölött alakultak 2015-ben, a fogyasztási hitelek lendülete kissé megtört, de még így is kicsit emelkedett. 55% fölé emelkedett azok aránya, akik nem csak a kamatot, hanem magát a szolgáltatást is latba vetik választásnál – hívta fel a figyelmet a kutatás eredményeire Demeter Ákos, a Deloitte Zrt. partnere.

Javul a megtakarítási hangulat, de nyílik az olló

A megtakarítás témakörében található a kutatás legnagyobb ellentmondása: hisz míg a lakosság körében nőtt a megtakarításokkal kapcsolatos optimizmus, a teljes mintán 10,1%-ra csökkent a megtakarítással rendelkezők száma, vagyis tovább nyílt az olló, tovább nőttek a társadalmi különbségek. Ennek megfelelően nőtt a legelutasítóbbak aránya is: 56,6%-uk válaszolta, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy 2016-ban többet tudna megtakarítani.

A változó kamatkörnyezetnek megfelelően a főbb vagyonelemek átrendeződése is érzékelhető: 2015 harmadik negyedévében a készpénz és a látra szóló betétek, illetve a nem részvény jellegű értékpapírok aránya is emelkedett – ez utóbbi igen jelentősen.

Túl ritkán kérünk tanácsot pénzügyekhez
A budapestiek járnak a bankfiókba a leggyakrabban, kétszer annyiszor, mint a vidékiek – derült ki a K&H felméréséből. Többet járnak bankfiókba azok, akik a leginkább tudatos, hó eleji megtakarítók. A nők és a 26 év alattiak gyakrabban fordulnak az ügyintézőkhöz pénzügyi tanácsért.
„A devizaeszközök aránya is növekedett a lakosság körében, és ide nem csak a készpénzt, hanem bármilyen devizához köthető terméket bele kell érteni. Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy a lakosság az alacsony kamatkörnyezet miatt mozdult el a likvid eszközök felé, mindenesetre ez a folyamat felerősítheti a likvid eszközök többletfogyasztását is” – emelte ki Demeter Ákos. Csökkent továbbá azok aránya, akik törlesztési nehézségről panaszkodnak – ez a forintosítással kapcsolatos érzésekből is eredhet.

A teljes digitális átállásig még várni kell

Az emberek nagy része, mintegy 82%-a nem tervez informálódni új banki szolgáltatások felől, akik viszont érdeklődnek, azok elsődlegesen a bankfióki csatornákat választják. A legkedveltebb fizetési módok között még mindig a hagyományos elérési csatornák vezetnek (73% jelöli meg a csekk befizetését postán), ugyanakkor jól érzékelhető az elektronikus csatornák használatának lassú terjedése.

„Holott Magyarország lakosságának magas a digitális érettsége, az emberek nem érdeklődnek a banki újdonságok iránt. Mindez gátolhatja a digitális szolgáltatások további elterjedését. Az internetes kommunikációs felületek szerepe növekszik, de az emberek még mindig jellemzően a bankfiókba mennek tájékozódni, vagy családtagjaikra, barátaikra hallgatnak banki szolgáltatás választásakor. Úgy tűnik, hogy a lakosság nincs felkészülve a tisztán direkt banki modellek fogadására; jól definiált termékstruktúrával, megfelelő szegmentációval, alacsony számlavezetési díjjal, gyors és egyszerű digitális ügyintézéssel egyelőre csak egy szűkebb réteget lehet digitálisan „megfogni.” Ugyanakkor a pénzintézetek számára fontos lenne a differenciálódás, hiszen az emberek 36%-a nem lát semmilyen lényeges különbséget a bankok között, a lakosságnak továbbra sincs aktív, a piac változásait figyelemmel követő hozzáállása. Akik viszont használnak digitális banki szolgáltatásokat, azok jellemzően elégedettek azokkal” – tette hozzá Demeter Ákos.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo