A tőzsde terveiről Madlena Tamást, a BÉT üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesét és Michaletzky Mártont, a tőzsde Kibocsátói Akvizíciók Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Milyen méretű, életkorú vállalatok számára és mikor lehet vonzó ma a tőzsdei forrásbevonás, a részvények nyilvános kibocsátása?
Madlena Tamás: Azok a kis- és középvállalatok, amelyek már kinőtték a családi és baráti segítséget, válogathatnak a hitelek, uniós pályázatok vagy a hazai költségvetésből támogatott bankhitelek kínálta kedvező források között. Később, ha megfelelő cégnövekedés esetén további külső forrásra van szükség, felmerülhet kockázati tőke bevonása is. A vállalat életgörbéjének egy szakaszán pedig a nyilvános forrásbevonás is szóba kerülhet, ami a vállalat részvényeinek tőzsdei bevezetésével (IPO) jár együtt.
Michaletzky Márton: Jelenleg pénzügyi bőség van a piacokon, de az olcsó pénz nem lesz mindig elérhető. Már 2018-tól várhatóan a piaci források kerülnek előtérbe, ezért a BÉT célja, hogy a hazai kkv-k addigra tisztában legyenek azzal, mely forrásnak mi a jellemzője, előnye. Célunk, hogy a vállalatok számoljanak a tőkepiaci forrásbevonás, például a tőzsdei részvénykibocsátás lehetőségével is. Az egészséges finanszírozási szerkezethez szükség van piaci forrásokra is. Ezt segítheti elő az a platform, amelyet kimondottan a kis- és középvállalatok számára tervez létrehozni a BÉT 2017-től.
Kép:PP/Hatlaczki Balázs
Ma kevés a jó példa a vállalatok előtt. Hogyan ismerhetik fel a részvénykibocsátásban rejlő előnyöket?
M.T.: Azoknak a vállalatoknak, amelyek dinamikus növekedéssel számolnak, és terveik között szerepel a tőzsdei forrásbevonás, egy kétéves, mentoring típusú, vállalatfinanszírozási fókuszú programot indítunk. Ez átfogó – az MBA képzéshez hasonló – pénzügyi, stratégiai, vezetői üzleti kurzussal indul, majd pedig egyénre szabott coaching jellegű felkészítéssé válik. A tanfolyam végére a menedzsment megismeri az egyes forrásbevonási lehetőségek jellemzőit, a programba bevont külső tanácsadók segítségével pedig el tudja készíteni azt az üzleti tervet, amely felkeltheti a befektetők érdeklődését, és alapja lehet egy sikeres részvénykibocsátásnak vagy akár más forrásbevonásnak.
Mely vállalkozásokról mondjuk, hogy tőzsdeérettek?
M. T.: A tapasztalatok szerint azok a tőzsdeérett vállalatok, amelyek legalább öt–hét évesek, exportorientáltak, és a növekedésük az utóbbi pár évben kiugró volt az adott szektorban. Van egy scoring, azaz minősítési rendszerünk, amely alapján azt látjuk, hogy ma közel háromszázötven ilyen kkv működik hazánkban. Hogy ebből végül mennyi az, amely valóban tőzsdeképes, az a vállalatok vezetőivel, tulajdonosaival folytatott egyedi beszélgetések során fog kiderülni. Fontos kérdés, hogy a jövővel kapcsolatban a menedzsment mennyire eltökélt, és a tulajdonos milyen további finanszírozást tervez a növekedés támogatásához.
M. M: A tőzsdeképes vállalatok beazonosításának célja kettős: egyrészt szeretnénk, ha a jövőben minél több új cég lépne a tőzsdére, másrészt célunk az is, hogy ezek komoly, minőségi bevezetések legyenek. Utóbbi feltétele, hogy a cég és a befektető egyaránt megtalálja a számítását a tőzsdén, de az biztos, hogy a stabil jövedelmezőség, stabil működés mindkét szereplő számára fontos szempont a döntés meghozatalakor. Az említett közel háromszázötven vállalatról azt gondoljuk, hogy már most tőzsdeképesek lehetnek, de a lista változhat, a későbbiekben is sokan válhatnak alkalmassá a tőzsdei megjelenésre.
Milyen pluszt adhat a tőzsde egy kkv-nak a forrásbevonás lehetőségén túl?
M. T.: Sok előnye van a tőzsdei jelenlétnek. A forrásbevonáson túl az egyik, talán legfontosabb pozitívum, hogy a tőzsdei cégek általában jobb eséllyel tudnak erős, jó menedzsmentet, munkavállalókat alkalmazni és megtartani, amit akár részvényopciókkal is tudnak támogatni. A tőzsdei jelenlét komolyan hozzájárul a márkaérték növekedéséhez azáltal, hogy biztosítva van a vállalat átláthatósága és a folyamatos nyilvánosság, médiamegjelenések. A tőzsdei vállalat márkájának értéke jelentősen meghaladhatja az ugyanolyan pénzügyi paraméterekkel rendelkező nem tőzsdén lévő cégek értékét, ami egyértelműen előnyt jelenthet a beszállítókkal, hitelezőkkel és vevőkkel való kapcsolatban is.
Mi a titka annak, hogy sikeres legyen a forrásbevonás és később a tőzsdei jelenlét?
M. T.: Még a forrásbevonás előtt megfontolandó, és azt javasoljuk, hogy az a vállalat jöjjön tőzsdére, amelyik megfelelő pozícióban érzi magát a piacán, és nem okoz neki gondot, ha bizonyos információkat megoszt a nyilvánossággal.
M. M.: A kibocsátó érdeke, hogy forrást vonjon be a növekedésre, és erre később is képes legyen. A befektetőt pedig az motiválja, hogy pénzt keressen. Előfordulhat, hogy ez a két érdek ütközik egymással: a cég olcsón von be forrást, viszont a befektető elvárásai nem teljesülnek, vagy épp fordítva, a befektető jól jár, de a tulajdonos drágán jut pénzhez. Ideális eset az, amikor a befektető is keres pénzt, miközben a kibocsátó olyan áron von be forrást, hogy abból meg tudja valósítani a növekedési elképzeléseit, és tud nőni a cég értéke.
Mi érdekli igazán manapság a befektetőket? Lehet érdeklődés a kisebb cégek papírjai iránt?
M. T.: A piacfejlesztés során igyekszünk olyan rendszereket kidolgozni, amelyek növelik a kisebb papírok likviditását, így emiatt is vonzóbbá válhatnak. Dolgozunk olyan tőkealap kialakításán is, amely az IPO előtt álló cégekbe fektet, és ezáltal hozzájárul, hogy a cégek elérjék azt a méretet, amikor már komoly sztorivá válhatnak a parketten. Ugyanez a tőkealap a tőzsdei bevezetés során pedig a papírok egy részét lejegyezhetné, ami a magánbefektetőket is bátrabbá tehetné. A befektetők egyébként jól érzékelhetően várják az új sztorikat. A lakosság pénzügyi eszközei folyamatosan növekedtek az utóbbi években: 2016 első negyedévében már elérték a 40 855 milliárd forintot, amiből a tőzsdei részvények csak 498 milliárdot tettek ki, ami mindössze 1,2 százalék, azaz van hova növekedni. Várhatóan tehát lesz kereslet az új papírokra.
M. M.: A növekedés szempontjából fontos lehet a kormányzat még szorosabb elköteleződése is a tőkepiacok iránt, például nagyobb állami cégek tőzsdére lépésén keresztül. Jelenleg is intenzív egyeztetéseket folytatunk a kormánnyal, hogy valamilyen adókedvezményt kaphassanak azok a befektetők, akik tőzsdére lépő kkv-ba fektetnek
