Tőzsdeguruk nyomában

2017. augusztus 01. kedd - 13:30 / Kriston László
  •    

Minden kisbefektető, aki a tőzsdén próbál szerencsét, és nem indexalapokba fektet, a nagy guruk húzásait igyekszik ellesni. Megnéztük, mely részvényekben lát fantáziát most Soros, Buffett és más tőzsdeguruk.

Az IMF 2017-ben 3,4 százalékos világgazdasági növekedéssel számol, a banki kamatkörnyezet továbbra is alacsony. Úgy tartják, még a legokosabb befektető is legfeljebb évi 5 százalékos hozamra számíthat a tőzsdén a Trump-éra alatt. Bár az S&P 500 index 2016-ban 9,5 százalékkal emelkedett, ebbe belejátszott az is, hogy Donald Trump megválasztása meglódította a részvényárfolyamokat az év utolsó két hónapjában. Elemzők szerint azonban hamarosan nagy lesz a volatilitás, ahogy fokozatosan kiderül, az új amerikai elnök mit vált valóra és mit nem az ígéreteiből.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Egyre többen állítják, az amerikai részvények túlértékeltek. A konzervatívabb becslések szerint 50 százalékkal, de egyes közgazdászok – például Andrew Smithers és James Dale Davidson – szerint 80 százalékkal túlárazottak az értékpapírok. Jeff Gundlach, a DoubleLine Capital vezetője is úgy látja, bár az amerikai részvények felfelé íveltek, valójában a cégek nyereségességének növekedése lassult, következésképp árfolyamzuhanások várhatók. Ha ez igaz, a korrekció drasztikus lesz. Utoljára 1999-ben estek 50 százalékkal az amerikai részvényárfolyamok, azt megelőzően 1929-ben 89 százalékkal.

Vannak, akik az éves osztalékra spekulálnak mint biztos és rendszeres bevételi forrásra. Ők hosszú távon kitartanak egy-egy részvény mellett. Az amerikai részvénypiac legnagyobb éves osztalékot fizető cégei átlagosan az árfolyam 2,5 százalékával megegyező összeget fizetnek a részvényeseknek évente. A 3,5 százalékos osztalékhozam már egészen kiugró. Persze vannak kivételek. A Nasdaqon legutóbb az Oxford Lane Capital Corp. fizetett 22,16 százalékos osztalékot, a Flex Shares Trust 20,32 százalékot.

Amikor a részvényárak általában magasak, csökken az osztalékhozamok vonzereje. Megéri az osztalék mértékéhez és a cég növekedési kilátásaihoz képest alulárazott értékpapírokat keresni. A részvényértékelés egyik legáltalánosabb mutatószáma az árfolyam/nyereség hányados (P/E – price/earnings). Minél kisebb ez a szám, annál olcsóbb a részvény. De még a mérvadónak számító befektetési guruk is eltérően nyilatkoznak időnként egy-egy divatos részvényről. Carl Icahn 2016 elején eladta az Apple-részesedését – kétmilliárd dollár árfolyamnyereséget realizált három év alatt –, mert kockázati tényezőnek ítélte, hogy a kínai kormány nehezítette az Apple-termékek terítését a kínai piacon. A két hedge fund-király, David Tepper (Appaloosa Management) és Leon Cooperman (Omega Advisors) 2016 elejére szintén túladtak Apple-részvényeiken. Warren Buffett (Berkshire Hathaway) viszont tavaly két lépésben 1,45 milliárd dolláros részvénypakettet szerzett az Apple-ben. Icahn egyébként azt mondta, hogy a cég részvénye 240 dollárt is megérne, s ha a kínai veszély megoldódna, újra venne belőle. Buffett valószínűleg egyetért vele, mert ő általában akkor vásárol, ha egy részvény alulértékelt, amikor pedig felmegy az árfolyama, túlad rajta, de legalább tíz évre vásárol minden értékpapírt.

Rémálom-szcenáriók

2017-ben az európai részvények vásárlását nem ajánlják az elemzők. A strukturális bajok sokrétűek: Spanyolország a csőd szélén áll, a munkanélküliség 18,9 százalék, Franciaország recesszióban, nem tudja javítani versenyképességét a német cégekkel szemben, a Deutsche Bank hitelállománya a tőkéjének a 40-szerese, az olasz bankok hitelállományának 17 százaléka bebukott kölcsön. Választások lesznek Hollandiában és Németországban, de a legnagyobb félelmek a francia elnökválasztást övezik, mivel ma a francia lakosság 61 százalékának negatív a véleménye az EU-ról. Januárban Marine Le Pen vezette a közvélemény-kutatásokat 26 százalékkal, mint a legesélyesebb jelölt az áprilisi elnökválasztásra. Kampányának fő pontja, hogy népszavazást írna ki a Frexitről.

Franciaország kilépését valószínűleg nem élné túl az EU, a tőzsdék sokkot kapnának, nagy kilengések jellemeznék az árfolyamokat. Az európai bankszektor hitelezési hajlandósága éppúgy befagyna, mint 2008-ban. Az euró megszűntével a versenyképtelen valuták gyorsan veszítenének értékükből, míg az erős gazdaságok fizetőeszköze – például Németországé – erősödne. A bajlódó gazdaságokban a cégek és a polgárok elveszítenék pénzük vásárlóerejét, infláció és további elszegényedés következne. Nemzetállamok sora mulasztaná el adósságállományán a kamatfizetést. Beköszöntene a globális likviditási válság és a recesszió.

Amerikában az év közepén körvonalazódhat Trump gazdaságélénkítő csomagja – amelyben nagy szerepet szán az infrastrukturális fejlesztéseknek –, hatásai pedig az év vége előtt mutatkoznak meg. David Einhorn, a Greenlight Capital hedge fund elnöke mégis óva intett a Caterpillar-részvények vásárlásától, mert a vállalat építkezéseken használt gépei a cég üzleti profiljának csak kis részét teszik ki.

Elemzők úgy látják, Trump az állami finanszírozású építkezéseknek köszönhetően növeli majd a foglalkoztatottságot, de ezzel együtt inflációt gerjeszt, ami csökkenteni fogja a nagyvállalatok nyereségeit, és ez recesszióhoz vezethet. A beígért kereskedelmi protekcionizmussal és a fiskális stimulussal az alacsony(abb) kapitalizációjú vállalatok, a Russell 2000 index résztvevői járnak jól (habár európai mércével ezek is nagy cégek).

Irány a tőzsde kkv-k: most van rá egymilliárd
Egymilliárd forintos keretösszeggel megjelent a “Kkv-szektor hatékonyságának növelése elsősorban tőzsdei bevezetést szolgáló intézkedések biztosítása révén” című kiemelt pályázati felhívás a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében.

A guruk választásai

Jeff Gundlach szerint megfontolandó, hogy indiai és japán részvényekbe fektessünk. Peter Boockvar, a Lindsey Group és a Bookmark Advisors amerikai befektető- és tanácsadó cégek vezető elemzője azt javasolja, aranyba és ezüstbe fektessük pénzünket, mert a mai helyzet az 1987-es tőzsdekrach előtti pillanatokat idézi. Ő is ajánlja az indiai részvényeket (bár azok nem olyan olcsók) és a dél-koreai vállalatok értékpapírjait is.

A 80 éves aktivista befektető, Carl Icahn, aki mindig igyekszik beleszólni az igazgatótanács döntéseibe, 2016-ban részesedést vett az Allergan botoxgyártóban, az AIG biztosítóban és a Xeroxban, amelyet a nyomására két részre daraboltak.

David Einhorn, aki 1996 óta átlagosan évi 16,1 százalékos hozamot produkált klienseinek, 2015-ben pedig 8,4 százalékot, a következő részvényeket ajánlja: Apple, General Motors, Dillard’s (kereskedelem), Chemours (vegyipar), AMERCO (biztosító), DSW (divat).

Warren Buffett a 132 milliárd dolláros portfóliójú Berkshire Hathaway élén 2015-ben a Kinder Morgan olajipari vállalatba fektetett, 2016-ban az Apple-be, a Liberty Globalba, valamint ennek latin-amerikai érdekeltségébe, a Liberty LLAC-be és az olajfinomításban érdekelt Philipps 66-ba. Négy légitársaságban is részesedést szerzett (American Airlines, Delta Airlines, United Continental Holdings, Southwest Airlines), holott korábban többször is bizonygatta, hogy nem érdemes a légi közlekedésbe beszállni, mert nagyok a fix költségek, és kicsi a profitráta. Most azonban az egész iparágra fogadott valószínűleg a kőolaj alacsony ára és az üzemanyag-takarékos repülőgépek terjedése miatt.

Buffett növelte részesedését a Visában, a Wells Fargóban (a bankon belüli szabálytalanságokból eredő botrány előtt) és az agrárgépekkel foglalkozó Deere-ben.

Soros György, akinek 173 cégben 4,7 milliárd dollár értékű részesedése van, tavaly főleg médiavállalatokban látott fantáziát (Liberty Broadband, Rovi/Tivo, Activision Blizzard, Comcast), de befektetett egy abszolút hozamú aranyipari alapba is (SPDR Gold Trust ETF), egy argentin bankba (Groupo Supervielle), egy kiberbiztonsági cégbe (CyberArk Software), valamint a Nucor Corp. acélipari vállalatba és a hardvergyártó Applied Materials-ba.

Még Trump se tudja tönkretenni a jó hangulatot
Atomfegyver ide, Trump program oda – úgy látszik, a részvénypiacokat semmi nem tudja megingatni. Ez látszik legalábbis a tőzsdék folyamatos emelkedésén, miközben a várható árfolyamingadozások sem adnak okot túlzott izgalomra. Jó hír ez a befektetőknek, hiszen a jegybanki szigorítások miatt a kötvénypiacokon amúgy sem sok babér terem a következő hónapokban.

Lítiuméhség

A Föld legkeresettebb nyersanyagának ára folyamatosan emelkedik. Az elektromos autók korszerű akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen lítiumot – hívják fehér olajnak is – a sós vizekből nyerik ki, és csak Argentína rendelkezik belőle új lelőhelyekkel.

A Google önvezető autók gyártását tervezi, a Faraday Future előállt egy nagy sebességű típussal januárban. A Tesla Model 3-ra több mint 400 ezer előrendelés érkezett, a cég évente félmillió kocsit akar piacra dobni. Összehasonlításképpen: 2015-ben összesen 50 ezer járművet gyártott. Elon Musk übergigagyárat épít a Powerwall akkuk előállítására, s nem tagadja, hogy a teljes globális lítium-ion-kitermelést lekötné. És ez csak egy vállalat igénye.

A Goldman Sachs kalkulációja szerint az elektromos autógyártás egyszázalékos bővülése már 70 ezer tonnával növelné a lítiumkeresletet, és 2025-re a lítium ára megháromszorozódhat. Tőzsdei szárnyalásra számíthatnak tehát a lítiummal foglalkozó bányaipari cégek (például Lithium X), hacsak a brit Faradium startup által fejlesztett – és állításuk szerint olcsóbban előállítható – nátrium-ionos akku nem terjed el rohamosan a következő tíz évben. Nátriumból sokkal több található a Földön.

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor