Uber, Airbnb: ki minősül munkavállalónak?

2018. február 14. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az egyre gyorsabban terjedő "gig economy" cégeivel kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel felhasználóik jogi státusa, vajon ügyfélnek, vagy munkavállalónak tekinthetünk-e például egy Uber-sorfőrt? Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás ügyvédjének segítségével jártunk utána a kérdésnek.

Párkányi Rita

Párkányi Rita, partner, ügyvéd, KCG Partners

A digitalizáltság, mint napjainkban a versenyképességet egyik leginkább befolyásoló tényező a munka világát is alapvetően átrendezte. A „gig economy”, avagy „hakni gazdaság”, a munkaerőpiac egyik új jelensége, aminek lényege, hogy egy online platformon vagy applikáción keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyek. A „gig economy” kulcsszereplői az olyan cégek, mint a Magyarországon is ismert Uber és Airbnb, vagy a külföldön népszerű Deliveroo és TaskRabbit.

A XXI. században a munkaerőpiac eddig nem tapasztalt mértékben vált mobilissá, amihez az online a „hakni gazdaság” is jelentősen hozzájárult (avagy éppen fordítva, éppen az online gazdaság növekedésével válhatott mobilisabbá a munkaerőpiac). A magánszemélyek számára több szempontból is vonzó lehet a „gig economy” modelljére épülő munkavállalás, amely egy sokkal rugalmasabb, egyénre szabottabb munkavégzést tesz lehetővé; ezáltal segítve a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálását. Ugyanakkor nyilvánvaló hátránya, hogy nem biztosítja a munkaviszonyhoz kapcsolódó stabilitást, kiszámíthatóságot, hanem sokkal inkább egy vállalkozói szemléletet igényel (ahol a kockázat a munkát végző fél oldalán van, aki mindössze igénybe veszi az online platformot az ügyfelei megtalálásához, de a munkát a saját eszközeivel, saját felelősségére végzi). A másik fél számára az üzleti modell nagy előnye, hogy nem kell költséges munkaszervezetet fenntartania.

Ügyfél, vagy munkavállaló?

A magánszemélyek számára a rövidtávú, alkalmi munkák akár főállású munkaviszony mellett, kiegészítő kereseti lehetőséget is biztosíthatnak. Azonban az elmúlt években tapasztalt óriási növekedés a „gig economy” területén maga után vonta, hogy sokaknak a fő bevételi forrásává vált az online felületeken keresztül történő munkavégzés. Az ilyen típusú munkavégzés elterjedésével egyidejűleg több Európai Uniós tagországban – így például az Egyesült Királyságban és Franciaországban – merült fel a kérdés a „gig economy” által foglalkoztatott magánszemélyek munkajogi státuszát illetően. Nevezetesen, hogy például az Ubernél sofőrként tevékenykedő magánszemélyek a cégek munkavállalóinak avagy a platformot használó ügyfeleinek minősülnek-e?

Uber, Airbnb: csak futnak a jogászok a fejlődés után
A közösségi gazdaság fordulóponthoz érkezett: a cégek tevékenységének belátható időn belüli átlátható szabályozása sem Európában, sem Magyarországon nem halogatható tovább. Bár a hatályos uniós és hazai törvények erre az üzleti modellre is vonatkoznak, az újszerűség miatt adójogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi, munkajogi és egyéb kérdések merülnek fel. Ezeket nem csupán az állami hatóságok vagy a hagyományos piaci szereplők érdekei miatt, hanem a megosztáson alapuló gazdaság cégeinek biztonságos működése, sőt, fejlődése okán is rendezni kell. Máskülönben megismétlődik az Uber nemzetközi és hazai története.

Az Egyesült Királyságban 2017 novemberében James Farrar és Yessen Aslam, akik az Uber sofőrei voltak, pert indítottak annak megállapítására, hogy munkaviszonyban állnak az Uber-rel. Az eljárásban megállapításra került, hogy a sofőrök az Uber munkavállalóinak minősülnek (ún. „worker” státuszban), melynek következtében bizonyos munkajogi tárgyú jogszabályok rájuk is kiterjednek. Így például jogosultak minimálbérre, fizetett szabadságra és pihenőidőre. A Munkajogi Fellebbviteli Bíróság ezzel a döntésével elutasította az Uber azon érvelését miszerint a londoni cég mintegy 30.000 sofőrje egymástól független, egyéni vállalkozóként tevékenykedik. A bíróság úgy ítélte meg, hogy az Uber és a sofőrök között tehát nem vállalkozási jogviszony jött létre, tekintettel arra, hogy a sofőrök nem tudtak saját klientúrát kialakítani, ugyanis nem szerezhették meg az utasok személyes adatait, így nem tudtak velük személyes kapcsolatot kialakítani.

A túlórapénz is jár

Franciaországban a Párizsi Fellebbviteli Bíróság 2017 decemberében a LeCab nevű cég egy volt alkalmazottjának szerződését minősítette át munkaszerződéssé. A leCab az Uber céghez hasonló üzleti modellre építve nyújt közlekedési szolgáltatást Párizsban, aminek szolgáltatásait szintén egy applikáción vagy online felületen keresztül lehet igénybe venni. A perbeli ügyben a sofőrnek a LeCab-bel fennálló szerződéses viszonya azért került megszüntetésre, mert a cég állítása szerint a sofőr megtagadta a cég online felületéhez való csatlakozást bizonyos időpontokban. A Fellebbviteli Bíróság a társaságot kártérítés (munkaviszony jogellenes megszüntetése és a leplezett szerződés okán), valamint a sofőr túlóráinak és a munkavégzése költségeinek (benzin költség) a megfizetésére kötelezte.

Azon túl, hogy a fenti ügyek precedens értékűek lehetnek, további munkaügyi pereket indukálva, e döntések túl mutatnak a közlekedési ágazatban tevékenykedő társaságoknál (Uber, leCab, Taxify, Lyft). A „gig economy” ugyanis a gazdaság egyre több szektorára terjed ki. Elég csak az Airbnb-re gondolni az ingatlanpiaci szektorban, vagy a Deliveroo-ra a futárszolgálat területén, de a közeljövőben várható a hasonló cégek térhódítása a bankszektorban is a PSD2 hatályba lépéséve.

A „gig economy” területén működő cégek nehezen skatulyázhatók be egy-egy tradicionális jogi kategóriába, ezért sok jogi kérdést vetnek fel (számos területen, nem csak a munkajog területén). Kérdés azonban, hogy ezen innovatív, a klasszikus jogi kereteket áttörő gazdasági modell szerint működő cégek által felvetett kérdésekre tud-e a jog előremutató megoldásokkal szolgálni elősegítve a „gig economy”-ban rejlő növekedési potenciál kiaknázását.

Szerző:

Párkányi Rita

partner, ügyvéd

KCG Partners Ügyvédi Társulás

Az Uber ment, a megosztás maradt
Bár a megosztáson alapuló gazdaság fogalmához az elmúlt években sem kerültünk sokkal közelebb, maga a gazdasági modell egyre nagyobb teret nyer, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is. A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is.

 

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor