Uniós pénz a kormány nélkül? Lehetséges!

2016. április 01. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A cégek nagy része az itthon elérhető uniós pályázatok lázában ég, pedig a hazai Operatív Programok révén elérhető összeg csak töredéke annak, amire közvetlen forrásként pályázhatnánk. Ráadásul 2020 után leginkább ilyenekre lehet majd építeni, épp ideje hát megtanulni a rendszert.

Arról sok szó esik, hogy milyen sok uniós pénz elérhető a vállalkozások számára, azt azonban már kevesebben tudják, hogy melyek a követlen és melyek a közvetett források – kezdte előadását a Magyar Nemzeti Kereskedőház Money, money, money konferenciáján Kiss Antal, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa.

Pedig ez utóbbi elképesztően hatalmas tétel – még a vonzóan soknak tűnő, a hazai Operatív Programokon keresztül elnyerhető összegekhez képest is: összesen 960 milliárd euróról van szó.

Hogy pontosan mire és milyen pályázatok elérhetők, azt magyarul is könnyen követhetjük a „Pályázatok magyarul” weboldalon, ahol minden, az Unióban közvetlen forrásként megjelenő kiírás hozzáférhető magyar nyelven. A Nyerő magyarok honlap pedig olyan nyertes pályázatokat mutat be, amelyek inspirációt és önbizalmat adhatnak a további pályázóknak. (Itt is olvashat magyar sikerekről.)

Neki kell menni a pályázatoknak, el kell viselni, hogy egyszer-kétszer akár sikertelenek leszünk. Meg kell tanulnunk a pályázatok nyelvét, kapcsolatokat kell keresni Európában, megtalálni a hazai kkv-k helyét az európai dimenzióban is – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Az OP-k nagy lehetőséget biztosítottak, de el is kényelmesítették a magyar vállalkozásokat, mert könnyebb belevágni. Ezen változtatni kell, az európai vállalkozások többsége már megtanulta az uniós rendszert – muszáj nekünk is minél előbb belevágni.

A közel 79 milliárd eurós költségvetésű Horizont 2020 (H2020) program kiemelt célja, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító innovatív termékek és szolgáltatások születhessenek, ezért a kutatástól a piaci hasznosításig terjedően az innovációs lánc minden szakaszához támogatást nyújt.

Csuzdi Szonja, a H2020 programban való részvételt koordináló Nemzeti Kutatási és Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezetője a Nemzeti Kereskedőház által szervezett konferencián hangsúlyozta, a szervezetben a bonyolult program minden területének külön felelőse van, meg lehet őket keresni konkrét pályázati kérdésekkel is.

TRL szintek – Technology Readyness level
  1. TRL 1 – alapelvek
  2. TRL 2 – technológiai koncepció
  3. TRL 3 – koncepció kísérletekkel történő igazolása
  4. TRL 4 – technológia validálása laborban
  5. TRL 5 – technológia iparilag releváns környezetben történő validálása a működés igazolására
  6. TRL 6 – technológia iparilag releváns környezetben történő demonstrálása
  7. TRL 7 – prototípus demonstrációja működési környezetben
  8. TRL 8 – kész rendszer
  9. TRL 9 – működési környezetben igazolt rendszer

Más elvek, más szabályok

A közvetlen uniós pályázat működési elve teljesen más, mint a regionális forrásoknál megszokott– hangsúlyozta a szakember, azt külön meg kell tanulnia a hazai cégeknek. El kell kezdeni foglalkozni velük, 2020 után várhatóan leginkább ilyen típusúakra támaszkodhatnak majd a vállalkozások.

A H2020 pályázatait közvetlenül Brüsszelbe kell benyújtani, angol nyelven, többségében nemzetközi konzorciumok részeként. A Horizont 2020 program kiválósági alapon, közvetlenül Brüsszelből elnyerhető pályázati forrásokat jelent. A pályázatok brüsszeli elbírálásánál döntő szempont a kiválóság, a magas szakmai szintű és jól menedzselt konzorcium, illetve az uniós szinten is mérhető hatás.

Fontos, hogy nemzetközi versenyben kell helytállni, mert nincs külön összeg elkülönítve a tagállamok számára. A rendelkezésre álló pénzügyi keretből mindegyik tagállam annyit hasznosít, amennyire képes.  A legtöbb esetben elvárás a nemzetközi (legalább 3 országból összeálló) konzorcium, de a konzorciumok a minimum elvárásnál általában nagyobbak.

Kutatás-fejlesztési akciók esetében 100%-os intenzitás is elérhető – bár itt cégek kevésbé jelennek meg, inkább alapkutatások tartoznak ide (TLR 1-4). Az innovációs akciók támogatási intenzitása 70%-os, itt lehet fontos szerepe a cégeknek, technológiák, termékek, szolgáltatások fejlesztése tartozik ide, általában a piaci bevezetést megelőző szakaszt fedi le (TLR 4-7). A titokzatos TLR (Technology Redyness Level) kód  (ld. keretes írásunkat) nagyon fontos, ez mutatja meg az adott pályázatban, hogy a projekt érettségét tekintve milyen szintet várnak el. A kkv-k számára a TRL 5-ös szinttől lehetnek relevánsak a pályázatok, Kkv Eszköz pályázat (ld. részletesen lejjebb) esetében TRL 6-os szint az elvárás.

A program három pillére a Kiváló tudomány, Vezető ipari szerep és Társadalmi kihívások névre hallgat. Utóbbi kettő költségvetésének 20%-át a kkv-k támogatására fordítják, ez 9,4 milliárd eurót jelent.

Speciális konstrukció: Kkv eszköz pályázat.

A  Kkv Eszköz pályázat a H2020 újdonsága azzal a koncepcióval, hogy a piaci bevezetés előtti időszakban tapasztalható „forrás rést” kiegészítsék. Kifejezetten ezt támogatja. Az ötlettől a piaci bevezetésig különböző szakaszokkal célzott támogatásokkal segíti a kkv-kat. Célja a kkv-k növekedésének és versenyképességének elősegítése európai szinten innovatív, új termékek, folyamatok, technológiák, szolgáltatások fejlesztésének, létező technológiák új piaci alkalmazásának támogatása révén.

Kkv eszköz témák 2016-2017
  1. Infokommunikáció (ICT)
  2. Nanotechnológia, anyagtudomány, gyártástechnológia
  3. Biotechnológia
  4. Űrkutatás
  5. Egészségügyi biotechnológia (valamint 2017 első beadási határidejére csak 2. fázisra biomarkerek és diagnosztikai eszközök)
  6. Infokommunikációs megoldások az egészségügy és az egészséges időskor érdekében
  7. Fenntartható mezőgazdaság, erdészet és élelmiszertermelés
  8. Fenntartható tengeri környezet
  9. Hatékony, alacsony szén-dioxid kibocsátású energia
  10. Közlekedés
  11. Klímaváltozás, környezetvédelem, erőforrás hatékonyság
  12. Üzleti modellek az inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak számára
  13. Biztonság

Műszaki és piaci szempontból már működő ötleteket várnak ide, melyek továbbfejlesztésére lehet forrást szerezni. A program 1. fázisa az üzleti terv, megvalósíthatósági tanulmány elkészülését támogatja 50.000 euróval. Fél év alatt kell elkészíteni a tanulmányt. A 2. fázis már magát a fejlesztést támogatja, 0,5-2,5 millió euró támogatás nyerhető el 70%-os támogatási intenzitással, 12-24 hónapos fejlesztési időszakra. Ez kvázi egy utolsó lökés lehet a piacra lépés támogatásához.  A harmadik szakasz a piacosítás, ahol nem pályázati támogatással, hanem például garanciavállalással támogatják a cégeket.

A Kkv eszköz különlegessége, hogy a kkv-k önállóan (konzorcium nélkül) pályázhatnak, ami ebben a rendszerben egyedi – ezért sokan ezt választják. Számos tudományterület felé nyitott (a téma területekről ld. keretes írásunkat). A rendszer rugalmas, ott lehet bekapcsolódni, ahol éppen tart az adott cég – vagyis aki már rendelkezik kész üzleti tervvel, a második fázissal is kezdhet. A rendszer dinamikus, évente négyszer, kizárólag elektronikusan adható be. Gyors döntéshozás és szerződéskötés jellemző, ebben is vállalkozóbarát. A sikertelen pályázatok átdolgozás után újra beadhatók.

Ez azért is fontos, mert nagyon nagy a túljelentkezés és jobb felkészülni rá, hogy viszonylag alacsony a sikerarány (átlagosan 7-8%, magyar pályázóknál 3-6%).

Kik sikeresek?

A tapasztalatok szerint a Kkv eszközre sikeresen pályázók 37%-ban 5 fő alatti cégek, de a többi azért ennél nagyobb. A legtöbb nyertes cég 4-10 év közötti életkorú – innen is látszik, a koncepció már inkább érett, sikeres cégek továbblépését hivatott segíteni. Az árbevétel esetében azonban szinte egyenlő arányban vannak a 30-300 millió forintot elérő (31%) és a 30 millió forintos bevétel alatti cégek (33%).

Az egyelőre alacsony hazai sikerráták miatt hazai forrásból (NKFI alapból) egy pályázati konstrukciót hoztak létre azoknak, akik az 1. fázisban a nemzetközi értékelésben a szakmai küszöböt elérték, de forrás hiányában pénzt nem kaptak. 100%-os intenzitással 4 millió forintos támogatást kaphatnak, a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére azzal az elvárással, hogy utána a 2. fázisra azonnal pályázzon a cég.

Amin bukni szoktak

Gyakori hiba, mondta a szakember, hogy pályázói részről nem egyértelmű a célkitűzés, nem tudja a pályázó, hogy valójában mit is akar fejleszteni. A pályázat beadása előtt alaposan végig kell gondolni a tervezett fejlesztés relevanciáját, ismerni kell a piacot, tudni, hogy tényleg nemzetközi szinten újdonság-e, amire pénzt próbálunk kérni. Ismerni kell a szellemi tulajdonvédelmi lehetőségeket és azt, hogy amit fejlesztünk, nem ütközik-e más szabadalmába.

Gyakori hiba, hogy túl korai fázisú projektekkel vagy éppen gyakorlatilag kész fejlesztéssel próbálnak pályázni – egyik sem lesz sikeres. Sokszor pedig amiatt nem kap támogatást egy projekt, hogy a probléma, amire megoldást kínálnak, nem elég releváns, nem elég sok ember életére lenne hatással a fejlesztés. Hiába innovatív az ötlet, ha csak egy adott partner problémáját oldja meg.

Sokszor kimarad a pályázatokból a piaci környezet bemutatása, ami pedig szintén nagyon fontos a kifejlesztendő termék ismertetése mellett, számos pályázatból pedig a műszaki és piaci kockázatok bemutatása és az azokra adott válaszok hiányoznak.

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor