Változások a hitelbiztosítéki rendszerben

Az új Polgári Törvénykönyv a hitelbiztosítékok területén egy modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszert hoz létre, amely a bizalmi biztosítékokat, mint például a vételi jogot és a biztosítéki célú engedményezést, nélkülözhetővé teszi.

Kép: SXC

„A befektetőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre” – figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda jogásza. „A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és más hátrányos jogkövetkezmények elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás”.

A jogalkotó a modern és kiegyensúlyozott zálogjogi rendszer elérése érdekében a hitelezők jelzálogjogának (ingatlanon, ingón, részvényen, üzletrészen, jogon és követelésen fennálló jelzálogjogának) a bírósági eljáráson kívüli érvényesítését megerősítette a formai követelmények egyidejű csökkentése mellett. Továbbá, mostantól kezdve minden zálogjogosult érvényesítheti zálogjogát bíróságon kívüli eljárásban, szemben a régi Polgári Törvénykönyv szabályozásával, amely alapján erre csak a bankok voltak jogosultak.

Az új Polgári Törvénykönyv. ezen kívül egy új hitelbiztosítéki nyilvántartást is bevezetett. Minden jelzálogjognak, amely nincs nyilvántartáshoz kötve az adott zálogtárgyat érintő speciális nyilvántartásban (például az ingatlan-nyilvántartás vagy cégnyilvántartás), szerepelnie kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásban ahhoz, hogy létrejöjjön. Annak érdekében, hogy a befektető az adós elleni fizetésképtelenségi eljárásban privilegizált hitelezőnek minősüljön, követelését kézizáloggal vagy jelzáloggal kell biztosítania.

Az új ptk. sok tekintetben megváltoztatta a cégek életét. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszer

„A fentiek szerint a magyar jog lehetővé teszi a hitelezők számára, hogy jelzálogjogot alapítsanak bármilyen dolgon, ennek feltétele azonban az, hogy bejegyzésre kerüljön a megfelelő biztosítéki nyilvántartásba. Ez megfelelően irányadó a vagyont terhelő jelzálogjogra is” – összegez Torsten Braner közösségi jogász.„Másrészt az új Polgári Törvénykönyv minden olyan szerződési kikötést semmisnek nyilvánít, amellyel a tulajdonjognak vagy más jogoknak, illetőleg követeléseknek az átruházására pénzkövetelés biztosítása céljából kerül sor, vagy amellyel vételi jog alapítása pénzkövetelés biztosítása céljából történik – fűzi hozzá a jogi szakértő. Néhány kivétel van ezen szabály alól, mint például a tulajdonjog-fenntartás, a pénzügyi lízing avagy a nem valódi faktoring.

Csapdában a többség?
Eddig is voltak olyan esetek, amikor az egyébként többségben lévő tag nem élhetett a szavazati jogával, és ezért nem tudta az adott taggyűlési döntést befolyásolni. A márciustól hatályos Ptk. olyan új esetkört vezet be, ami növelheti a szabály értelmezésében rejlő bizonytalanságot. A szélsőséges bírói joggyakorlat esetén ez akár a kisebbség diktatúrájához is vezethet a cégeknél.
A magyar jogalkotó tehát egyértelműen egy nyilvántartáshoz kötött jelzálogjogi rendszerhez fordult, és megtiltotta a bizalmi (fiduciárius) biztosítékokat, amelyeket eddig széles körben alkalmaztak a gyakorlatban. A jogalkotó álláspontja szerint a fiduciárius biztosítékok esetében a hitelező több biztosítékhoz jut, mint amennyi szükséges követelései biztosításához, és mint amennyi jogilag indokoltnak tekinthető. A jogalkotó egyébként a biztosítéki rendszert a Polgári Törvénykönyv zálogjogi rendszere megkerüléseként értékeli.

Javasolt teendők

Jó hír, hogy a jelzálogjog, a kézizálogjog, a vételi jog, a biztosítéki célú engedményezés és az ezekhez hasonló jogok, amelyek a korábbi Polgári Törvénykönyv alapján jöttek létre, szerzett jogoknak minősülnek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezések alapján, ezért a már létező szerződéseket nem kell módosítani.

Mindazonáltal a befektetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy 2014. március 15-e óta hitelbiztosíték csak az új hitelbiztosítéki rendszernek megfelelően hozható létre. A tervezett biztosítéki struktúrák semmisségének és hátrányos jogkövetkezmények (mint például egy új biztosítéki formába történő átminősítés) elkerülése érdekében elengedhetetlen az alapos jogi előkészítés és tanácsadás.

Nem csak a cégeknek kell változtatniuk az új Ptk. miatt
Az új Ptk. hatálybalépése előtt és után is hangos volt a sajtó a cégeket érintő módosításoktól, a kötelező törzstőkeemeléstől és a hozzá kapcsolódó kötelező társaságiszerződés-módosítástól. Az új Ptk. azonban nem csak a cégek életében hozott változást. Az egyesületek és alapítványok sem ülhetnek ölbe tett kézzel, kötelező módosítás ugyanis náluk is van.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo