Van amiben topon vagyunk

A negyedik legjelentősebb szereplő volt Magyarország a közép-kelet-európai kockázati tőke piacon 2014-ben, az összes régióbeli kockázati- és magántőke befektetés értékének 13%-a, mintegy 170 millió euró került hazánkban befektetésre. Az eredmény az év végén kipörgő JEREMIE alapoknak is köszönhető.

Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) által közzétett legfrissebb adatok szerint 2014-ben a régióban rekordszámú, mintegy 290 közép-kelet-európai társaság kapott kockázati- és magántőke alapoktól a megelőző évnél 66%-kal több, 1,3 milliárd eurónyi befektetést. Ezzel egyidejűleg a frissen gyűjtött tőke értéke 2014-ben több mint megháromszorozódott – elérte az 1,5 milliárd eurót -, míg az exitek összértéke 1,3 milliárd euró volt, ami 32 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A 2014. évi közép-kelet-európai (KKE) statisztikai jelentésből származó adatok egyaránt jelentős bővülést mutatnak a kockázati- és magántőke alapok tőkegyűjtése, valamint a befektetései és kiszállásai terén a KKE régióban, a helyi és a regionális befektetési alapok valamint a páneurópai és globális magántőkbe-befektetési csoportok tevékenységének erősödése nyomán.

Az aktivitás meghaladta az előzetes várakozásokat, nagyösszegű befektetésekre is sor került, amit a 2009 óta az első, 1 milliárd eurós cégértéket elérő befektetés is jelez a régióban megugró kivásárlási aktivitás nyomán” - mondta Dörte Höppner, az EVCA főtitkára.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Negyedik helyen

2014-ben a magyarországi volt a negyedik legjelentősebb piac a közép-kelet-európai kockázati tőke piacon. A magyarországi befektetések értéke 2013-hoz képest megháromszorozódott - 170 millió eurót ért el. 2014-ben a régión belül Magyarországon növekedett legdinamikusabban a befektetéshez jutó vállalatok száma, az előző évhez képest 32-vel több, összesen 73 vállalkozáshoz érkezett friss tőke. A magyarországi kockázati- és magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya jelentősen, 0,056%-ról 0,164%-ra nőtt 2013 és 2014 között, amely meghaladja a régió 0,104%-os átlagát – derül ki a jelentésből.

Az év során – többek között a JEREMIE-alapok befektetési periódusának zárásához közeledve – jelentősen növekedni tudott a kockázatitőke-befektetések összértéke, néhány kiemelkedő tranzakciónak köszönhetően az év utolsó hónapjait a magántőke-tranzakciók uralták. A befektetések 73 százaléka az év során két szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, illetve az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel foglalkozó cégekbe áramlott – a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) saját jelentése szerint.

Mi lesz jövőre?
Kérdés, hogy sikerül-e fenntartani ezt a pezsgést azután, hogy a JEREMIE program befektetési időszaka lezárul.
- Fél-egyéves tőkehiányra számítok, ami rossz a startupoknak, de jót tesz az organikus fejlődésnek: megindulhat a magántőke Magyarországra, hiszen a JEREMIE mesterséges tőkekínálata rengeteg pénzéhes, ígéretes startupot teremtett. Piaci alapon pedig a legérettebb projektek fognak forráshoz jutni – mondja Oszkó Péter az Oxo Labs akcelerátor alapítója, korábban a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint ez felgyorsíthatja a fejlődést, különösen, ha ebben az időszakban az alapkezelők is képesek lesznek arra, hogy behozzák a külföldi magántőkét.
Magyarország 2014-ben a korai fázisú kockázati tőke befektetésben részesülő régióbeli vállalatok számában is vezet, mivel itt 66 társaság kapott finanszírozást, amely a régió összes vállalatának 31%-a. „Nagy örömünkre tavaly egyszerre figyelhettük meg a befektetések darabszámának és összértékének emelkedését. Ennek köszönhetően Magyarország a kockázati tőke befektetések száma és volumene alapján egyaránt vezető helyet foglalt el a régióban 2014-ben”- emelte ki Zsembery Levente, a HVCA elnöke. 2014-ben a régión belül Magyarországon nőtt a legerőteljesebben a kockázati tőke befektetések értéke az előző évhez képest 92 százalékkal, 17 millióról 32 millió euróra, ami azt jelentette, hogy a régióbeli befektetések 33 százaléka  Magyarországon valósult meg, amivel hazánk változatlanul a régió vezető célországa.

Ami a kockázati- és magántőke exitek összértékét illeti, Magyarország egyben a harmadik legjelentősebb piac a régióban, a kilépések régiós összértékének 13%-a történt idehaza.

JEREMIE, te drága

Már a tavalyi évi hajrá mögött is érezhető az év végén kifutó JEREMIE alapok miatti befektetési hajrá.

Öt éve, amikor az első JEREMIE-alapok megkezdték működésüket, még nem lehetett tudni, hogy lesz-e elegendő célpont a nyolc alapkezelő számára. Már akkor látszott, hogy nagyon sok ígéretes projekt található Magyarország-szerte, így az alapkezelők száma jelentősen megnőtt, megtöbbszörözve a kínálatot. Magyarország ugyanakkor kisméretű piac, amelynek tőkefelvevő képessége korlátozott. Nagyon sok az ígéretes, seed (magvető) és korai fázisú startup, de a piac méretét nem szabad túlbecsülni, ugyanis a bőséges kínálat akár ahhoz is vezethet, hogy olyan cégek is forráshoz jutnak, amelyek hozamnövelő képessége kérdéses. Éppen ezért szükséges, hogy a kínálat mind mennyiségben, mind minőségben a kereslethez alkalmazkodjon – írta a Széchenyi Tőkealapkezelő blogja.

A JEREMIE hatása idén még erősebben érvényesül majd a hazai kockázati tőke befektetési hajlandóságban. 2015 első negyedéve során 26 kockázatitőke-befektetés zárult le eredményesen, amelyek 4,4 milliárd forintos összértéke 56 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentésében szereplő adatok szerint, és a szakértők további növekedést várnak.

A korábbi kétségek ellenére most úgy tűnik, hogy a JEREMIE pénzek többsége végül valószínűleg gazdára talál annak ellenére, hogy pár hónappal ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium még 28–30 milliárd forint elkölthető összegről beszélt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a program sikeres volt. Bizonyos projektekről kiderülhet, hogy nem a szabályoknak megfelelően jutottak a sokmilliós forráshoz, és azt sem tudjuk, hogy hány projektcég fogja végül megtermelni az alap által elvárt hozamot. Mindezek ellenére a hazai startup-világ felpezsdült, és ez önmagában véve nagyon pozitív. A következő egy-két évben derül ki azonban, hogy Magyarország felkerülhet-e a világ stratup-térképére.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo