Viszlát Jeremie! De most honnan lesz pénz?

2016. június 01. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

2016. május 31-ig kellett a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyeznie kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. A kormány közlése szerint ez "szinte teljesült", a cégek viszont alig várják a következő kört. De mikor és milyen lesz?

Május 31-gyel járt le a határideje, hogy a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyezzék kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot.  Az alapkezelőknek be kellett fektetnie a határidőig a rájuk bízott kockázati tőke legalább 75 százalékát, azaz 105 milliárdot hazai kis- és középvállalkozásokba. Méghozzá úgy, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. E zsinórmértékekbe csak a május 31-ig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele.

A határidőt egy kormányrendelettel módosították, az eredeti 2015. december 31. lett volna. A halasztásra azért volt szükség, mert több alap az eredeti határidőig nem tudta volna teljesíteni az – egyébként sokak által irreálisnak tartott – 75 százalékos befektetési szintet. Ha ez nem sikerül, akkor a megmaradt összegek unióra eső részét vissza kell(ene) fizetniük Brüsszelnek.

Szinte teljesült az elvárt befektetési volumen

A szerződött összeg tavaly november végén már 101 milliárdot tett ki, vagyis 4 milliárdra volt a minimális elvárástól, míg az állami rész 5,56 milliárdra, miután abból ugyanaddig már 66,4 milliárdot kihelyeztek az alapkezelők – ez bizakodásra adott okot. Az áprilisi szerződött állományt figyelembe véve összességében szinte teljesült az a befektetési volumen, amit a 2009 óta elindult EU-s Jeremie kockázatitőke-alapoktól elvártunk – adott helyzetjelentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdaságnak. A pontos végső helyzetről azonban csak a „szinte teljesült” formulát közölte a Világgazdasággal a minisztérium, illetve azt, hogy április végéig több mint 280 cég kapott kockázati tőkét. Az egyes alapok teljesítménye között a tárca szerint jelentős a szóródás, a legnagyobb elmaradást az NGM a Magvető Alprogramban tapasztalta.

Hogy mennyire fontos volt a Jeremie programok szerepe, azt jól mutatja, hogy a tavalyi kockázati tőke befektetések háromnegyedét– a Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) becslései szerint akár 90 százalékát – Jeremie alapok hajtották végre. Fontos szerepe volt a szakértők szerint abban, hogy Magyarország nem maradt le végletesen az innovációs versenyben, hiszen segítségével nagy számú innovatív kkv juthatott jelentős forráshoz. A Jeremie-nek köszönhetően indult virágzásnak a hazai startup ökoszisztéma, és még akkor is jelentős szerepe volt a korai fázisban lévő vállalkozások finanszírozási környezetének változásában, ha a szakértők szerint éppen a magvető fázisú cégek esetében nem oldott meg minden problémát.

Eurók fogaskerékként

Kép:Pixabay

Mindenképpen pozitív hatással jártak a Jeremie-alapok, több száz vállalkozás indulhatott el olyan úton, amire önerőből (vagy saját bevételekből) nem lett volna képes – mondta  Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO partnere a Piac & Profitnak. Hangsúlyozta azt is, hogy míg a program indulásakor, 6-7 évvel ezelőtt a projektgazdák, vállalkozások, startupok kevéssé tudatosan tervezték a stratégiájukat, üzletüket, ma már jóval felkészültebben keresik meg a tanácsadót vagy a befektetőt.

A Jeremie programoknak lesz folytatása a következő uniós fejlesztési ciklusban is

Másképp osztják majd a pénzt

A Jeremie programoknak lesz folytatása a következő uniós fejlesztési ciklusban is, a korábbi problémák kiküszöbölésére pedig a HVCA is megfogalmazta ajánlásait. Az új program kialakítása még folyik, bizonyos változtatásokról azonban már lehet tudni.

A korábbi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethették az általuk kezelt forrásokat, 2016-tól hét évre emelik a korlátot, amely felett a cégek nem kaphatnak Jeremie-pénzeket – mondta el Zsembery Levente, a HVCA elnöke.

Módosítják a finanszírozási arányokra vonatkozó szabályokat is. Az alapokban eddig az EU-források nem tehettek ki többet 70 százaléknál, az új rendszerben viszont egy induló, magvető fázisban lévő  vállalkozás akár 90 százalékos arányban is részesülhet uniós támogatásból.  Ezt kompenzálva egy értettebb cég csak 60, egy „egészen érett” vállalkozás pedig csak 40  százalékban kaphatna  uniós kockázati tőke forrásokat, a többit magántőkének kell állnia.

Pénz van, csak a tőke hiányzik
A hazai kis és középvállalkozások legnagyobb gondja mindenképpen az akkut tőkehiány – ebben tulajdonképpen egyetértés van, ahogy abban is, tőkeprogram lehetne a megoldás. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint viszont nem olyan, mint a Jeremie.

A növekedési fázisban lévő cégek számára különösen fontos változás, hogy míg az előző hullámban a Jeremie-alapok csak bizonyos értékhatár alatt fektethettek be egy-egy társaságba, még akkor is, ha a céget – egymásra épülve – több alap finanszírozta, addig a jövőben az alapok társfinanszírozásával növelhető lesz a kkv-k tőkéje.

Horgos Lénárd szerint is fontos módosítani a korábbi Jeremie programot. Véleménye szerint különösen fontos, hogy megfelelően le kell fedni az egyes fázisokat, tehát szükség lehet az inkubálás, pre-seed fázisok esetén is megoldásra, majd a magvető alapok, ill később a növekedési tőkealapok finanszírozása  is fontos feladat.

Igény, az lenne rá

Az azonban biztos, hogy lesz tőkehiányos időszak, amíg a következő program elindul – sőt, valójában már itt is van – mondta a Piac & Profitnak a HVCA elnöke. A tender kiírásától számítva 6-9 hónap, mire a források kihelyezhetővé válnak, mondta a szakember, aki szerint ennek alapján 2017. februárja-márciusa előtt akkor sem jelennének meg az új források, ha ma kiírnák a tendert az alapkezelőknek. Ez pedig biztosan okoz majd érezhető forráshiányt, bár a magán alapkezelők és az állami források révén azért nem tűnik el teljesen a tőke a magyar piacról – mondta Zsembery.

Kép: SXC

Kép: SXC

Nem maradnak teljesen forrás nélkül a cégek, ha kevesebb tőke lesz is a piacon

Egyetért ezzel Horgos Lénárd is, aki szerint szintén nem maradnak teljesen forrás nélkül a cégek, ha kevesebb tőke lesz is a piacon. Egyre aktívabbak az üzleti angyalok, több nem-Jeremie kockázati tőkés is van a piacon korai és érettebb fázisban is, és ne felejtsük el, hogy bizonyos regionális szereplők a magyar piacon is keresnek projekteket, cégeket. Ez a kis „szünet” kiváló alkalom a projektgazdáknak arra, hogy megfelelően felkészüljenek majd az újabb befektetői „rohamra” – hangsúlyozta. Ez nem azt jelenti azonban, hogy megleszünk a programok nélkül: szükség van az EU illetve az állam közreműködésére a kockázati tőkepiacon, komoly szerepe van a forrásuknak – hangsúlyozta Horgos.

Még néhány ilyen Jeremie-program kellene ahhoz, hogy az uniós átlagot elérjük

A Jeremie-alapok zárásával csaknem egyidőben (június 30-án) az új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok is zárásra kerülnek.  Óriási hatással voltak ezek a programok a magyar tőkepiacra az elmúlt években – mondta ezzel kapcsolatban Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealapkezelő elnök vezérigazgatója a Piac & Profitnak. Kiemelte, hogy amíg 2010-ben összesen 17 kockázati tőketranzakció történt Magyarországon, addig tavaly már 119. A programok egyik legnagyobb eredményeke nem csak az így útjára indított cégek fejlődése, hanem az, hogy a kezdeményezés edukációs folyamatot indított el, több cég működik átláthatóbban, tudatosabbak az üzleti tervezésben – hangsúlyozta Csuhaj V. Imre, az SZTA elnöke. A szakember szerint ugyanakkor még mindig alacsony a kockázati tőke, mint forrás elismertsége a magyar vállalkozások körében, a magyar vállalkozások alig egy százaléka tekint erre reális lehetőségként, szemben az uniós átlag 14 százalékkal.

A Csuhaj a Piac & Profitnak úgy fogalmazott, „még néhány ilyen Jeremie-program kellene ahhoz, hogy az uniós átlagot elérjük”. Persze nem csak ezért lenne szükség a Jeremie folytatására: az első körös befektetések mellett szükség lenne a második harmadik körös befektetések támogatására is, de uniós illetve költségvetési források kellenének az inkubációs környezet támogatására is. A fejlődésnek most ugyanis az a gátja, hogy egyszerűen nincs elég jó projekt, olyan startup, amiben lehetőséget látnának a befektetők – mondta az SZTA elnöke.

Timár-Farkas

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor