Gyors szakmai előrehaladás, trendi munkahely, rugalmas munkaszervezés – ezek azok a sztereotípiák, amiket a legtöbbször hallani, ha arról van szó, mit várnak el a mai fiatal munkavállalók az álom munkahelytől. A valóság azonban nem egészen ilyen.
Az Y-generáció tagjait leginkább az foglalkoztatja a jövőjükkel kapcsolatban, hogy el fognak-e tudni helyezkedni, illetve képesek-e olyan munkát szerezni, amely lehetőséget ad nekik a szakmai fejlődésre, illetve a saját sikerek elérésére – derül ki a Frissdiplomás Kft. idén tavasszal végzet online közvélemény kutatásából.
A 20 – 36 éves korosztályon belül leginkább azok félnek a munkanélküliségtől, akik a középiskoláikat a közelmúltban végezték el, és vidéken, elsősorban falun élnek. A náluk idősebb, több tapasztalattal rendelkezők körében már jelentősen kisebb azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy nem kapnak állást. Míg a friss diplomások 37 százaléka gondolja azt, hogy nem lesz munkája, addig például a 3-5 éves munkatapasztalatot szerzők közül már csupán 9 százalék ilyen borúlátó – derül ki a felmérésből.
Hiányzik a munkaadói kommunikáció
A karrier esélyeket minden esetre ronthatja, hogy a pályakezdők jelentős részének fogalma sincs arról, hogy mit is szeretne, sok esetben pedig még az is gondot okoz, hogy hogyan kell egy önéletrajzot megírni – mondja Hajdú István Csongor, a Frissdiplomás Kft. ügyvezetője. Nem ismerik a cégeket, amelyeknél végzettségüknek megfelelő munkahelyet kereshetnének, de a cégek sem kommunikálnak kellőképpen. Rejtegetik például a kereseti lehetőségeket, mert attól félnek, hogy ez olyan versenybe űzné őket, ahol 15-20.000 forintos juttatás különbségek miatt nem őket választanák a tehetségek. Ez az információhiány viszont nagy nehézség a fiataloknak – mondta el a szakember a Piac & Profit kérdésére válaszolva.
- A munka-magánélet egyensúlya az Y generáción belül az idősebbek, 30 év körüliek számára kezd fontossá válni
- Attól, hogy unalmas munkát kell végeznie sokkal nagyobb arányban félnek a férfiak, mint a nők
- A külföldi tapasztalatszerzés lehetősége nincs a top 3 vonzó tényező között, ami összefügghet azzal is, hogy a válaszadók harmada úgy érzi nem lesz elegendő a nyelvtudása a sikeres munkaerőpiaci jelenléthez
- A társadalmilag hasznos tevékenység alig 17%, a trendi, szexi munkáltatói márka mindössze 4% számára tesz vonzóvá egy pozíciót
A letaglózó elvárások miatt sokszor egyébként megfelelő Y generációs jelöltek sem pályáznak meg egyes pozíciókat, mert például nincs meg a sokadik helyen, de elvárásként felsorolt x-edik programnyelv ismerete – amit leginkább „miért ne” alapon foglaltak bele az álláshirdetésbe. A másik véglet az a stratégia, hogy a fiatal pályázó több száz önéletrajzot küldözget szét, mivel a hirdetések nem segítenek, hogy pontosan lássa, mi az, amire alkalmas lehet. Így óhatatlanul olyan pozíciókra is beérkezik a pályázata, ahol eleve esélytelen. Így felesleges többletmunkát ad a HR-eseknek, a saját önbizalmát pedig egyre inkább aláássa az, ha a sokadik helyről sem kap visszajelzést.
A szakember szerint nagyon fontosak a karriernapok és börzék, ahol a leendő munkáltató és a potenciális munkavállalók személyesen találkozhatnak és beszélgethetnek, és nagyon fontos lenne, hogy a cégek pontosabban rögzítsék és kommunikálják azt, hogy pontosan mit is várnak el a leendő munkavállalótól.
Sokat akar?
Ezekre az eseményekre azonban a legtudatosabb réteg megy el, félrevezető lehet, ha az itt megjelenő fiatalok preferenciái alapján ítélnénk meg az egész generációt. Pedig valószínűleg leginkább az ilyen beszélgetések alapján alakultak ki azok a sztereotípiák, hogy az Y generációs munkavállalóknak már nem a jó fizetés a legfontosabb, ehelyett a külföldi tapasztalatszerzés lehetősége, a gyors karrier vagy épp az mozgatja őket, hogy olyan cégnél dolgozzanak, ami elég menő ahhoz, hogy lenyűgözzék vele a barátaikat.
A kutatás eredményei szerint viszont a többség (40%) legnagyobb félelme egyértelműen az, hogy nem fog elég jól keresni és azon a listán is első helyen áll (48% választása alapján) a versenyképes juttatás, amely azt mutatja, mitől válik vonzóvá egy munkahely az Y generáció számára. A dobogó második helyén a szakmai fejlődés lehetősége áll (45%), csak a harmadik helyre került a rugalmas munkavégzés lehetősége (34%).
A Deloitte hasonló, fél évvel ezelőtti felmérése szerint a fizetés nagysága a második helyre csúszott a munkahelyválasztás szempontjai között – minden korábbi felmérésben az első helyen szerepelt –, az első helyre pedig az érdekes és előre mutató feladatok kerültek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kevesebbet akarnak a fiatalok. A pályakezdők bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók friss diplomásként első munkahelyükön nettó 170 ezer forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 ezer forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon mindössze 160 ezer forint, és egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210 ezer forintot visz haza a hónap végén.
Fontos kiemelni azt is, hogy a megkérdezettek jelentős része nem „juttatási csomagban”, hanem fizetésben gondolkodik – vagyis a számos cég által kínált, akár bőséges cafeteria csomagot, ha erre külön nem hívják fel a figyelmüket, nem tekintik a fizetés részének, így a valóságosnál rosszabbnak látják azt, amit kínálnak nekik.
Mivel hívjuk?
A kutatás megerősítette azt a gondolatot, hogy az 1980 után születettek folyamatosan igénylik a visszacsatolást, a dicséretet az elvégzett feladat után. Több szakember is egyetért abban, hogy a rendszeres visszajelzés, a dicséret és a "köszönöm" szó használata a legjobb motivációs eszközök közé tartozik, ha erre a korosztályra kívánunk hatni.
Ahhoz, hogy a munkáltatók a legjobbat szerezzék meg maguknak – ami a mostani, egyre súlyosabb szakemberhiány idején különösen nagy kihívás – mindenképpen versenyképes fizetést kell ajánlani, de a Hajdú szerint azért vannak más módszerek is.
Ha például azt hangsúlyozza a munkáltató, hogy rengeteg jelentkező közül, nehéz kiválasztási folyamat után esett a választás az adott jelöltre, mert őt találták egyedül alkalmasnak a meghirdetett nagyon fontos és pozícióra, akkor a pozitív visszajelzés okozta eufória könnyedén felülírja az elvárásoknál esetleg valamivel alacsonyabb fizetés okozta csalódást.
Ugyanakkor muszáj foglalkozni azokkal az álom elvárásokkal is, amelyekkel a fiatalok érkeznek, a legjobbak ugyanis kétségtelenül válogathatnak az ajánlatok között (főleg műszaki és informatikai területen), így aki a legjobbat akarja, annak meg kell felelnie ezeknek az igényeknek is. A fiatalok tapasztalatok szerint mindenekelőtt egyenlő bánásmódot várnak el. Nem lehet mindenki top vezető, de mindenkinek szüksége van egy olyan közegre, ahol tanulhat, és ahol megismerheti saját erősségeit. A közösséghez tartozás igénye nagyon erős, erre reagálnia kell a munkáltatóknak is. Fontos az elismerés, a csoporthoz tartozás (akinek egyedül kell dolgoznia, büntetésként éli meg), a munka és magánélet egyensúlya: más néven hedonizmus. Akár szereti a munkáltató, akár nem, ez az, ami megtartja a fiatalokat a cégben.
Itt olvashatja HR-vezetők gyakorlati tapasztalatit az Y generációs munkavállalókkal kapcsolatban.
