2012. január 17. 12:15 | PP/MTI
kulcsszavak:elvárt béremelés, fizetés, bérkompenzáció, kkv pályázat
BÉRKOMPENZÁCIÓ
Félmillió ember fizetését emelné a kormány saját pénzből
Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.
A pályázónak vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést minden munkavállalójánál végrehajtja, valamint azt, hogy 2012-ben legalább megtartja - vagyis nem csökkenti - dolgozóinak létszámát. Az államtitkár ismertette, hogy az 5 százalékos emelésből 2, illetve 3 százalékos támogatást terveznek, a pályázatok megjelenése február végén, március elején várható.
Az elvárt béremelésről
A 2012. évi adó és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, melyet az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett Kormányrendelet tartalmaz. E rendelet rendelkezései szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés - írja az RSM DTM. (A Nemzetgazdasági Minisztérium által a témában készített útmutatója itt olvasható.)
A béremelés idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet azon munkáltató, aki az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a Kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, aki valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a Kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére. (Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint azoknak a cégeknek, amelyek megvalósítják az elvárt béremelést, versenyképességük romlásával kell szembenézniük.)
Közös szabályok
Az elvárt béremelés mértéke úgy került meghatározásra, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, s az adókedvezmény összege úgy került meghatározásra, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.
A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamin az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.
A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a Kormányrendelet szerinti béremelés.
A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a Kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben a Kormányrendelet alapján.
Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.
- Figyelem: Csak jogszerű földhasználó kaphat támogatást!
- Csak a jogosultak 20 százaléka jelentkezett
- Hatalmas összeg vár elköltésre
- Biztosra vehető az uniós támogatások lehívása
- Mire várunk?!
- Több ezer cég emelné állami pénzből a fizetéseket
- Segítség a pályázati kiírások értelmezéséhez
- 1000 milliárd forint jöhet még idén
- Kis összegű támogatásra pályázhatnak a gazdák
- Ötmilliárd óvodafejlesztésre

















Ki tart vissza? Ha megfizetnek és megbecsülnek, akkor lehet menni!!! Legalább nem nekünk kell eltartani!!!!!!!!!
A piacon olyan szoros a küzdelem a megrendelésekért aminek a proftja kicsi, mert kevés az igény, abból nem lehet ilyen mértékű béremelést végezni.
A napokban hallottam a médiában, hogy a közalkalmazottaknál rendelkeznek az emeléshez szükséges pénzzel, azt ki termeli meg, csak az aki terméket állít elő vagy szolgáltat. A beszedett adóból nem részesülnek a kisvállalkozók, a kérdés miből? A kisvállakozókról igy is már külömböző jogcímen szedik az adót. Már nem tudom a poltikusaink nem ebben az országban élnek?
Honnan lenne egy kormánynak saját pénze? ENYÉM, TIED, ÖVÉ!