Mi menthet meg minket a klímakatasztrófától?

Az éves globális szén-dioxid-emissziónak 2020-tól csökkennie kell, különben nem tudjuk kellő mértékben lefékezni a klímaváltozást, s ennek következménye soha nem látott időjárási szélsőségek és környezetpusztulás lehet. Mik az esélyeink arra, hogy sikerül drasztikusan visszafogni a légszennyezést?

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Cikkünk első részében a megújuló energiákról és a mesterséges húsok elterjedéséről, valamint a szén piacképtelenné válásáról írtunk, mint három olyan tényezőről, amely fontos szerepet kap a klímaváltozás megfékezésében. A The Guardian angol napilap 7 ilyen megatrendet pécézett ki, íme a második adag:

4. Elektromos autók

Az olajfogyasztás teszi ki a globális energiafogyasztás egyharmadát, és jelentősen vissza kellene fogni, ha egy zöldebb jövőben szeretnénk találni magunkat. Az elmúlt három évben világszerte megnégyszereződtek az elektromos autók eladásai. De még mindig csak a globális autóflotta 1,25 százalékát teszik ki. A nagy autógyárak sorra állnak elő a már nem prémiumkategóriás, népautónak szánt típusokkal. A Tesla Model 3-ja már e szándék jegyében született, a Volvo és a Jaguar Land Rover pedig bejelentette, hogy három éven belül beszüntetik a kizárólag fosszilis üzemanyagokkal működő autók gyártását.

A jövő közlekedése: se dugó, se parkolási mizéria, se légszennyezés
Egyedülálló kutatásra hívta fel a nyolcadik Fenntarthatósági Csúcs résztvevőinek figyelmét Ürge-Vorsatz Diana, a CEU klímakutatója. Már most körvonalazódik ugyanis olyan megoldás, amivel elkerülhető lenne a parkolási káosz, megoldódna a nagyvárosok légszennyezési problémája és ingyenessé, mindenki számára elérhetővé válna a háztól-házig közlekedés.
A villanyautók térnyerését segíti, hogy számos országban nagyvárosok jelentették be, ki fogják tiltani a benzin- és dízelüzemű autókat a belvárosaikból, mert másképpen nem tudják csökkenteni az egészségügyileg megengedett határértékeket sokszorosan túllépő légszennyezést és szmogot. Reményt keltő tendencia, hogy a gyártók megkezdték az elektromos meghajtású modellek propagálását két másik termékszegmensben is: a teherautók és a buszok kategóriájában. A minap a Tesla állt elő egy csili-vili teherautóval.

Ha az elektromos személygépkocsik eladásai a jelenlegi tempóban növekednek, akkor 2030-ra a világ útjain szaladgáló autók 80 százaléka ilyen modell lesz. Az OPEC csak 2016-ban négyszer kényszerült felfelé módosítani az elektromos autók eladásairól szóló prognozisát, de elemzéseiben hasonlóképp korrigálta kivetítéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség, az ExxonMobil és a BP is.

Kép: Wikipedia

5. Akkumulátorok

Az akkumulátorok nemcsak az elektromos autók meghajtásához szükségesek, de a szolárpanelek és a szélerőművek által termelt energia tárolásához is, mert a nap és a szél szórványos erőforrás, s azokra az időszakokra is kell tartalékolni villamos energiát, amikor nem süt a nap, és nem fúj a szél. (A Tesla pont ezt oldja meg a háztartások szintjén a Powerback akku piacra dobásával, amivel lehetővé válik, hogy ne csak a céges és ipari infrastruktúrák, hanem a családok is tárolhassák a házuk tetején megtermelt energiát.) Az akkumulátorok jelenleg a lítium-ionos technológiával készülnek, és itt is drasztikusan csökkentek az árak, az elmúlt 6 évben 75 százalékkal. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség úgy becsülte, hogy az akkumulátoroknál 2030-ra további 50-66 százalékos árcsökkenés történik majd.

A sajtóban azonban napvilágot láttak írások arról, hogy a lítium-ion mennyire véges erőforrás, ezért nem lehet sokkal több akkut gyártani a jövőben, mint most. A The Guardiannek Michael Liebreich, a Bloomberg New Energy Finance alapítója azonban azt mondta, hogy ez alaptalan félelem. A probléma inkább az, hogy az akkuk nem oldják meg a hosszú távú tárolást, ezért inkább az egymástól távoli hálózatokat kellene összekapcsolni, hogy az energiát eljuttassák onnan, ahol süt a nap és fúj a szél, oda, ahol egy ideje már egyik sem teszi tiszteletét. (Igaz, a távolságok ily módon történő áthidalása energiavesztéssel jár a hálózatban, mire az áram eléri a célállomást.)

Kép: EU

6. Energiahatékonyság

Ahhoz, hogy a gazdaságot alacsony karbontartalmú működési pályára állítsuk (uram bocsá', növekedési pályára), elengedhetetlen az energiahatékonyság növelése, illetve kiterjesztése szélesebb körben. Az EU-ban 2000 óta 20 százalékkal nőtt a háztartások, a közlekedés és az ipar energiahatékonysága. Egyes kalkulációk szerint további 40 százalékkal lehetne csökkenteni az energiafogyasztást Európában a következő 10-15 évben azzal, ha az elektromos eszközök többsége energiatakarékos lenne.

Nem atom, hanem naperőmű-boom van Magyarországon
A tavalyi KÁT-dömpingnek köszönhetően a következő néhány évben megsokszorozódhat a magyarországi naperőművek száma. A kiemelkedő megtérülést ígérő naperőmű-beruházások azonban számos sajátos jogi, műszaki és pénzügyi kockázatot hordoznak magukban, amelyek kezelésére sok esetben nélkülözhetetlen a külső szakértők bevonása.
A hidegebb éghajlatú országokban az épületek hőszigetelése csökkenthetné nagymértékben az energiafogyasztást és az ebből származó légszennyezést – főleg hogy a fűtőrendszerek nagy része földgázzal működik, aminek kitermelése és elégetése is környezetszennyező. Az épületsztenderdek javításában és a piaci igények terelésében, felkeltésében, sőt a társadalom tudatosságának növelésében is hathatós eszköz lehetne olyan címkék bevezetése, mint a „zéró energiaszámla otthon” vagy a „zéró karbon épület”.

7. Erdősítés

Ez az egyetlen a 7 megatrend közül, ahol még nem következett be a fordulat. 2000 óta ugyanis megduplázódott az éves faveszteség a világban. Az állattenyésztés és növénytermesztés miatt végzett erdőirtás (ahol ültetvényeket és legelőket létesítenek az erdők helyett), valamint a fakitermelés adja a globális üvegházgázemisszió 10 százalékát. Pedig a szisztematikus, módszeres erdősítés a legköltséghatékonyabb és leggyorsabb módszer lehetne a klímavédelemben.

Kép: Dévényi Zoltán

A klímavédelmi finanszírozásnak csak 2 százaléka áramlik az erdőkbe – állítja Michael Wolosin, a Forest Climate Analytics munkatársa. 2010 óta a gazdag országok és szervezetek 2,3 milliárd dollárt fektettek erdősítésbe, de ez elhanyagolható összeg ahhoz képest, amit ezek az országok az erdőirtásban élen járó szektorok támogatására fordítanak (pl. pálmaolaj-termelés, szójababtenyésztés, szarvasmarha-tenyésztés, fakitermelés). Csak Brazília és Indonézia kormánya 276 milliárd dollárt fordított ez idő alatt e négy nyersanyag kitermelését végző cégek támogatására. Itt is hasonló tehát a helyzet, mint az energetikában: amíg a fosszilis energiahordozók állami dotálása (a benzinár- és gázártámogatások) továbbra is érvényben vannak, addig nehéz lesz csökkenteni az emissziót.

Kína, India és Dél-Korea az elmúlt két évtizedben 12 milliárd tonnányi szén-dioxidot kötött meg azzal, hogy fákat ültetett. Ez az EU háromévnyi üvegházgáz-kibocsátásának felel meg. Persze a három kormány azért létesített erdőségeket, mert az élelmiszerellátás biztonságát akarta szavatolni, és a nép éhezését elkerülni. Az erdőtlen területeken ugyanis a trópusi monszunok földcsuszamlásokat és árvizeket okoznak, ami az agráriumot éppúgy veszélyezteti, mint az infrastruktúrákat.

Versenyfutás az idővel

Vajon elég gyorsan erősödnek-e fel ezek a folyamatok ahhoz, hogy hatékonyan játszhassanak szerepet az emberiség légszennyezésének csökkentésében, s ezzel az üvegházhatás és a klímaváltozás leállításában? Kevin Anderson, a University of Manchester professzora így fogalmazott: „Jó irányba mutatunk, de még nem haladunk arrafelé. Nemcsak a megújulókkal és az elektromos autókkal kell nyomulni, hanem a fosszilis ipart is fel kell számolnunk.”

Sivataggá tesszük a Földünket
Tovább romlott az élőhelyek és a vizsgált gerinces állatfajok populációinak állapota – derült ki a World Wildlife Found Élő Bolygó jelentéséből. A WWF legfrissebb, 2016-os Jelentése riasztó adatokat közöl: a Földön található gerinces fajok populációi 58 százalékkal szorultak vissza.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo