A műhús is GMO

2018. április 15. vasárnap - 10:01 / Kriston László
  •    

Az állattenyésztés üvegházgázvonzata óriási, a hús iránti globális igény egyre nő. Egy amerikai cég húsmentes húspogácsát fejlesztett ki hamburgerhez, de génmódosított növényeket használ hozzá, ami szintén nem a zöldek kedvence. Az eljárás számos kérdést és kételyt is felvet.

Valósággal tönkretesszük a bolygót húsfüggőségünkkel. Az állattenyésztésből eredő légszennyezés a teljes üvegházgáz-emissziónk 18 százalékát teszi ki. Az állattenyésztés a Föld területének 30 százalékát veszi igénybe (ebbe beletartozik a takarmány termesztése is).
Nagyjából 25 kilogramm szemes takarmány és 13 000 liter ivóvíz kell egy kilogramm marhahús megtermeléséhez. Az állatok etetéséhez használt takarmány 3,5 milliárd embert tudna ellátni élelemmel. Ez nagyjából az emberiség fele.

És arról még nem is beszéltünk, hogy Amerikában az antibiotikumok 80 százalékát szarvasmarháknak adják be, hogy ne kapjanak el fertőzéseket az ürülékből, amiben tocsognak a farmokon. Az antibiotikumok túlzott használata miatt alakult ki a kórokozók rezisztenciája.
De a halászat mint szektor sem mutat jobb képet. Világszerte a halállomány 90 százalékát érinti a túlhalászat. Mindeközben 2050-re megduplázódik a hústermelés, hogy a globális népességgyarapodással lépést tudjon tartani a húsipar.

Kép:Pixabay

Kép: Pixabay

Hús nélküli hamburger – trükkös receptből

Korábban mi is írtunk a Piac & Profit Klimablogon a “műhúst” – vagyis mesterséges húspótló készítményt – tartalmazó hamburgerekről, melyek kisebb környezeti tehertétellel oldhatnák meg széles társadalmi rétegek húsfogyasztásának kielégítését. Az Impossible Burger nevű amerikai startup olyan hamburgert fejlesztett, melyben a “hús” állati szövetek nélkül készül. Van ugyan benne szója, de még ehhez sem takarítják be a szóját a földekről. (A monokultúrás szójatermesztés egyébként a talaj eróziójához vezet, a szántás pedig felszabadítja a gyökerekben megkötött szén-dioxidot.)

Ennyit pusztít a termeléssel az agrárium
Az energiaszektor után a mezőgazdaság a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátást okozó ágazat. De ez csak egy az agráriumból eredő externáliák sorából. Ott van még a vegyszerhasználat, a talajerózió vagy a biológiai sokszínűség sérülése. Élelmiszernövényeket és állati takarmányt termeszteni rendkívül erőforrás-intenzív gazdasági tevékenység.

Csakhogy a cég műhúsa génmódosítással készül. Hogyan? Kiveszik a hem sejteket (heme cells – az egyik netes szótár hem makromolekulát emleget magyar fordításként), melyek oxigént szállítanak az emberek és az állatok vérében, s ezeket élesztővel sokszorosítja. Ez az eljárás adja a cég mesterséges húsának azt az ízt és állagot, ami miatt a hagyományos húspogácsára hasonlít a termék. A “műhús” még “vérzik” is, ha nincs megsütve.

A vállalkozás alapvetően környezetbarát megoldásként reklámozza fejlesztését, azt állítva, hogy a műhús előállításához a hagyományos hús létrehozása során keletkező üvegházgáz-mennyiségnek csak a 12,5 százaléka kell, a vízmennyiségnek a 20 százaléka, s a termőföldhasználatnak is csak a 5 százaléka. Vagyis jóval erőforráshatékonyabb a műhús, mint az igazi.

Joanna Blythman élelmiszerügyi szakértő a Sustainable Food Trust számára írt cikkében azonban górcső alá vette azokat az adatokat, amiket az Impossible Burger elárul az innovációjáról. A termék tele van nátriummal (egy adagban 430 milligramm), ami Blythman szerint mindig annak a jele, hogy alacsony színvonalú és finomított – tehát gyári körülmények között módosított – élelmiszerről van szó. Az ilyen áruban általában kevés a természetes rost. Egy 8,5 dekagrammos adag ebből a műhúsból 220 kalóriát tartalmaz, ami számottevően nem nagyobb, mint a természetes marhahús, melynek ugyanekkora adagjában 213 kalória van. A szakértő verdiktje: ugyan a természeti környezetnek jobb a műhús, mint az igazi, de ha fogyókúrázni akarunk, nem nagyon lehet rá hagyatkozni.

(Sustainable Brands)

Aranyba fektetni még elmegy, na de békalencsébe?
Az állati eredetű fehérje a fejlett országok élelmezésének alapköve, azonban a rendelkezésre álló készletek végesek. Egy fiatal magyar kutató szerint a takarmánytárolás és -kiosztás újragondolásával, valamint az alternatív tápanyagok takarmányként való felhasználásával jelentősen növelhető lenne az állattenyésztés hatékonysága. A jövőt az állat igényeire szabott, egyedi chipes etetés jelentheti, a takarmány pedig lucerna helyett a tizedannyi területen szaporítható békalencse lehet.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor