A sötét titok a csokoládé mögött

2017. szeptember 13. szerda - 18:30 / kfarkas
  •    

Ahogy világszerte növekszik a csokoládé iránti igény, úgy egyre nagyobb területeken irtják ki az őserdőt Nyugat-Afrikában. A cégek tisztában vannak, vagy tisztában lehetnének a környezeti károkkal, de minden érintett inkább elfordítja a szemét.

Még néhány évtizeddel ezelőtt is a világ egyik legtöbb őshonos állatfajával büszkélkedhetett Elefántcsontpart, mára ebből szinte semmi sem maradt. A nyugat-afrikai ország több mint harmadát borította őserdő az 1990-es évek elején, napjainkra ez az arány 11 százalékra olvadt. Ezrével éltek a rengetegben az elefántok – amelyekről az ország a nevét is kapta, a csimpánzok, a törpevízilovak és más emlősfajok. Egyesekből hírmondó sem maradt az esőerdők kivágása után, az elefántok száma pedig háromszázra csökkent. Egyetlen szóban összefoglalható ennek oka: csokoládé.

A legtöbb fát ugyanis azért vágták ki, hogy a kakaóbab-ültetvények helyet kaphassanak: ebben a termékben ugyanis Elefántcsontpart a világ legnagyobb termelője, a globálisan előállított mennyiség felét itt termesztik. Méghozzá elsősorban a nyugati országokba, Európába és az Egyesült Államokba, olyan cégek, mint a Nestlé, vagy a Mars vásárolják fel az innen származó kakaóbabot. Egy amerikai civil szervezet, a Mighty Earth az itteni környezetpusztítás nyomába eredt, a jelentés pedig szomorú megállapításokat tartalmaz.

kakaótermelő

Kép:Pixabay

Nincsenek biztonságban a nemzeti parkok

A Mighty Earth helyszíni adatfelvételei szerint a természetvédelmi területek jelentős részén folyik illegális kakaótermelés. A védett őserdőt kivágják – vagy ami még rosszabb, felégetik. Egyes területeken a védett állomány 90 százalékát már elpusztították. Az illegális ültetvényekről származó kakaóbabot a szállítók vásárolják fel, (pisteurs) akik a nagy kikötővárosokba, Abidjan-ba, vagy San Pedro-ba viszik, itt pedig nagy agrárkereskedő konszernek, mint az Olam, Cargill vagy a Barry Callebaut vásárolják fel, amelyek a kakaókereskedelem túlnyomó részét a kezükben tartják és eljuttatják nyugati ügyfeleiknek, mint a Mars, a Ferrero, a Lindt, a Mondelez, a Nestlé vagy a Cadbury.

Az áru származása nem titok, a Mighty Earth-nek megszólaló kereskedők, közvetítők szerint meg sem próbálják eltitkolni, mert senki sem kérdezi. Ugyanakkor a szervezet, mikor ezzel szembesítette az értékesítési láncban részt vevő mintegy 70 céget, mindegyikük „fontos problémának” nevezte az illegális kakaótermesztést és az ennek következményeként fellépő környezetpusztítást. Sőt, több vállalkozás, köztük a világ legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi cége, a Nestlé arra is ígéretet tett, hogy fellép az ilyen machinációk ellen.

Nem a klíma, a társadalom veszélyezteti a csokit
Sok rémhírt hallunk arról, hogy a csoki elsődleges összetevője a kakaó ára az egekbe szökik, mert az éghajlatváltozás veszélyezteti a termelését. Valójában viszont sokkal inkább a méltatlan munkakörülmények miatt vannak és lesznek komoly problémák.

Kár, hogy ez az ígéret nem újkeletű, többször is elhangzott már a múltban, legutóbb éppen márciusban, amikor 34 érdekelt cég vállalata, hogy tervet dolgoznak ki az illegális kakaókereskedelem ellen – a részletekkel azonban még mindig adósok. Akármi is történik, a problémát a helyszínen kell kezelni és ez nem lesz könnyű és azzal is számolni kell, hogy a teljes kakaótermés csaknem fele, a globális termelés mintegy ötöde illegális ültetvényekről származik.

Névtelen kakaóvárosok

Az elefántcsontparti hatóságok a jelek szerint tehetetlenek a problémával szemben annak kiterjedtsége miatt. A Mighty Earth munkatársai a helyszínen dokumentálták, ahogy egész illegális munkásvárosokat találtak olyan helyeken, ahol négyzetkilométereken keresztül legfeljebb őserdőket és elefántokat kellett volna találniuk. A munkásvárosok nem elmaradott bungalótelepek: templomok, mecsetek, iskolák, könyvtárak, sőt mozik szolgálják ki a kakaótermesztésből élőket.

Mindez nem lenne lehetséges a korrupt kormányzat közreműködése nélkül és ebben részt vesz az állami erdőfelügyelet, a Sodefor is. A kutatók olyan termelőkkel beszéltek, akik egyenesen a nemzeti parkok munkatársainak fizettek szaktanácsadási díjat azért, amiért az állami alkalmazottak megmutatták, hol irthatják ki az őserdőt úgy, hogy minél kevésbé legyen az feltűnő.

Azonban ahhoz, hogy a környezeti károkat felszámolhassák, elsősorban a gyártóknak és a szupermarketeknek kellene lemondaniuk a nyereségük egy részéről. A 100 milliárd dollárosra becsült globális csokoládéipar nyereségének ugyanis csak 6,6 százalékát kapják a termelők a Mighty Earth számításai szerint. Elefántcsontparton ez munkásonként, naponta mintegy fél dollár, alig 140-150 forint jövedelemnek felel meg, havonta tehát az ötezer forintot sem éri el a termelők jövedelme – miközben a világpiacon történelmi mélypontokra zuhan a kakaóbab ára.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor