A szomjúság hajtja a menekülőket

2016. augusztus 21. vasárnap - 10:04 / piacesprofit.hu
  •    

Vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek teljesen ellehetetlenítik az ottaniak életét, nem hagyva más megoldást, mint az elvándorlást. Van ahol elég a közelbe költözni, hogy megfelelő mennyiségű ivóvízhez jussanak, ám máshol az országot, sőt kontinenst kénytelenek maguk mögött hagyni emberek. Kik is valójában a klímamenekültek és milyen kiváltó okok állnak az egyre durvábbnak ígérkező menekülthullám hátterében?

Szörnyű károkat okozott a szárazság - Kép: SXC

Kép: SXC

Sokat visszhangzott szólamok, “zárjuk el a csapot, inkább csak tusoljunk, de azt is gyorsan, ne öntözzünk pazarlóan, ne mossuk a kocsit ivóvízzel,” – melyeket elég gyakran hallunk, ám mégis nehéz komolyan venni a figyelmeztetést, mivel nem érezzük a bőrünkön ennek a hatásait. Nem érezzük, mivel nem kell beosztóan, napi néhány liter vízből élnünk, nem úgy, mint sok afrikai vagy ázsiai lakónak – hívta fel a figyelmet a vízproblémák enyhítésén fáradozó Afrikáért Alapítvány.

Tavaly augusztusban tapasztaltuk meg először, milyen az, amikor csoportosan, tömegek érkeznek, menekülnek szörnyű helyzetekből. Ők elsősorban az Iszlám Állam és a szír katonai helyzet miatt kényszerültek a menekülésre, de gyakran nem csak a háború az egyetlen ok, ami konfliktusokat vált ki. A háborúk háttere is összetett, nem vezethető vissza csak a kormányerők és a felkelők közötti érdekkülönbségre. A Piac&Profit által tavaly szervezett Fenntarthatósági Csúcson a szakértők sem értettek egyet abban, hogy menekülteknek, vagy klímavándoroknak kell-e tekintenünk az Európa felé vándorlókat.

Milliókat űz el az otthonából a klímaváltozás
Több tízmilliós vándorlást fog elindítani a klímaváltozás még ebben az évszázadban. A 2050-es évekre Észak-Afrika és a Közel-Kelet jelentős része válhat alkalmatlanná az emberi életre. A termőtalaj kiszáradása a térségben már megkezdődött, ami összefügghet a szíriai konfliktussal is.

A sok gazdasági érdek közül egyre fontosabb szerepet kap a vízhiány és a vízgazdálkodás kérdése. Tavaly például a szír és iraki kormány nemzetközi bíróság elé akarta vinni, hogy Törökország megcsapolja az Eufráteszt, amihez nem lenne joga. (Nem ez az egyetlen hely, ahol a bíróságokhoz fordulnak az ivóvízért.) Más vidékeken pedig nem fordulnak a felek bírósághoz, hanem erőszakkal próbálják megoldani a helyzetet. Ahhoz azonban, hogy az ivóvíz miatt ne törjenek ki háborúk, még húsz, Nílus méretű folyóra lenne szüksége az emberiségnek.

Jelenleg a Föld népességének 40 százalékának nehézséget jelent a vízhez való hozzáférés. Vagy egyáltalán nincsen víz, az aszályok teljesen kiszárítják a folyókat, tavakat, a talajvíz eltűnik, vagy van ugyan víz, de szennyezettsége miatt nem fogyasztható. Afrikának vannak területei, ahol víz van ugyan, de kezelve csak a nagyvárosokba jut el. A városok perifériáján lévő nyomortelepek, kisebb városok teljesen kiesnek ebből a rendszerből, és ezeken a helyeken a vízmaffia szervezetten kiépíti saját, önkényes ellátórendszerét. Ezek a kartellek döntenek a víz illegális újraelosztásáról, törvénytelenül jutnak vízhez, amit jóval a piaci ár felett értékesítenek a legszegényebbeknek. Ami az eleve kiszolgáltatott és nyomorgó lakosság függőségi viszonyait erősíti.

Az Afrikából történő elvándorlás egyik fő oka tehát a vízhiány. A nagyrészt még mindig mezőgazdasággal foglalkozó népesség víz nélkül nem tudja öntözni földjeit, így már az önfenntartás is veszélybe kerül. Mikor sok százezren, millióan még a létminimum fenntartásához szükséges alapanyagokat, javakat is elvesztik, elindulnak, hogy túléljenek. Ezzel a súlyos problémával kell szembenéznünk, hiszen a világ fejlettebb és vízzel ellátott területén élünk, ahova már jelenleg is sokan érkeznek, hogy Nyugatra továbbhaladhassanak.

Vannak magyar szervezetek, melyek ezen a helyzeten próbálnak segíteni, amelyek több afrikai országban, mint Kenya, Uganda, Kongói Demokratikus Köztársaság, működtetnek szanitációs központokat, hogy a helyiek életét megkönnyítsék: tisztálkodhatnak, tiszta vizet ihatnak. Ám annak ellenére, hogy vannak nemzetközi szerveztek, fejlesztési projektek, ezek mégsem tudják teljesen felszámolni a vízhiányból fakadó feszültségeket. Mit tehetünk hát mi magunk? Egyrészt vissza kell fognunk a pazarlást, ezzel hozzájárulva a globális vízkrízis csökkenéséhez. Másrészt olyan szervezeteket támogathatunk, akik elhivatottan dolgoznak a szegényebb országokban a szükséges infrastruktúrák kialakításában.

Amíg ezt olvassa, tíz gyerek halt szomjan
Az ivóvíz a 21. század olaja, a nyersanyag, amiért már ma háborúk folynak. Évente 5-8 millió ember hal meg, és körülbelül 250 millió ember kap súlyos betegséget szennyezett, fertőzött víz fogyasztása vagy használata miatt. Míg a 20. század elején körülbelül 25 ezer köbméter víz jutott egy főre, mára ez kevesebb, mint negyedére, hatezer köbméterre csökkent a népességnövekedés következtében. 2025-re pedig az emberiség ötöde, több mint másfél milliárd ember él majd olyan területen, ami vízhiánnyal küszködik.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor