A tiltakozás mint művészet

Zongorista játszott nemrég az Északi-sarkon, a globális felmelegedésre hívva fel a figyelmet. A látványos akció kapcsán felelevenítjük az elmúlt évek legemlékezetesebb környezetvédelmi üzenetű performanszait és köztéri műalkotásait.

2016. június 29.

Klímablog

Ludovico Einaudi egy úszó táblán játszott a zongoráján a Jeges-tengeren sodródva, a norvégiai Svalbartban. A vízen lebegő, fehérre festett platform, amelyen elhelyezkedett, teljesen egybeolvadt a környező jégtáblákkal. A művész fellépése a Greenpace „Save the Arctic” nevű kampányának a része, az előadást természetesen kamerák rögzítették. A zeneszerző-zongoraművész különleges élménynek nevezte megérkezését a Jeges-tengerre, mert „érezni lehet a hely tisztaságát és sérülékeny voltát”. (A NASA állítása szerint az Északi-sark jégtakarójának kiterjedése a 70-es évek óta évente 53 871 négyzetkilométerrel csökken.)

Ahogy játszik, a háttérben látható, hogy leomlanak nagy darabok a jégfalból. Einaudi fel is néz, amikor egy ilyen omlás hangosan belemorajlik a muzsikájába. A globális felmelegedés szemmel látható. A zeneszerző az „Elégia az Északi-sarkért” című zeneművét adta elő.

Karóba húzott medve

2016 áprilisában a koppenhágai Christiansborg Palota, vagyis a dán Parlament előtt erősítettek fel egy jegesmedve-szobrot egy rúdra, jelezve, hogy az állatfaj léte veszélyben van. A szobor az unbearable nevet kapta. Ez szójáték: az unbearable azt jelenti, hogy elviselhetetlen, ugyanakkor benne van a bear szó is, ami medvét jelent.

A dán szobrász, Jens Galschiøt a World Wildlife Funddal (WWF) együttműködésben állította ki műalkotását.

Felhőkarcoló-vetítés

Az Oscar-díjas Louis Psihoyos, aki a „The Cove” (2009) című dokumentumfilmért nyerte el az Amerikai Filmakadémia díját, újabb doksijában, a „Racing Extinctionben” filmre vitte, hogyan hatnak a New York-i polgárokra a felhőkarcolókra vetített fényshow-k, melyek lélegzetelállító színekben mutatják az állatvilág egyedeit, és figyelmeztetnek a környezetromboló életmódunk miatt gyorsuló fajpusztulás tényeire. A járókelők megállnak, elámulnak, és könnyekig hatódnak.

Talán még izgalmasabb manővere volt a stábnak, hogy elmentek az olajcégek telepeihez, és az ott kiszálló füstre adatokat vetítettek többek között arról, hogy a cégek milyen mennyiségű ÜHG-gázt eregetnek a légkörbe, és más hasonlók. Persze nem tetszett az olajfinomítót őrző biztonságiaknak. De mit tudnak tenni? A levegő mindenkié. A füstöt nem foglalhatják le. Győz a gerillamarketing – illetve a gerilla-aktivizmus.

Disney-maskarában

A Rainforest Action Network 2011-ben génteszttel mutatta ki, hogy a Disney konszern által kiadott gyerekkönyvek papírjába nem fenntartható módon termesztett fák is bekerültek. Egészen pontosan egy indonéziai erdőirtás termékei. Az aktivisták ironikusnak találták, hogy éppen „A dzsungel könyvé”-t kiadó cég, melynek e klasszikus műve az erdei élővilág mellett szól, profitál az erdőirtásból. A génteszt képes kimutatni, mely országból, régióból származnak a papírban felhasznált fák. A papír szinte mindig több helyről szerzett faalapanyagokból készül.

Az ügyben viszonylag minimalista megmozdulás történt: az aktivisták beöltöztek Mickey és Minnie egérnek, s jelmezben blokkolták a Disney vállalatbirodalom Burbankben lévő székhelyének főbejáratát, ahol egy nagy feliratot is kifüggesztettek. A cég vezetése, nehogy a médiában túl nagy figyelmet kapjon az akció, beleegyezett, hogy tárgyalásokat kezdjen a csoporttal. Hatásos akció.

Spontán erdő a Times Square-en

2011 áprilisában a Föld Napján az Earth Day New York szervezésében óriási erdőfotókat állítottak ki a Times Square-en, és egy minierdőt is felállítottak az aszfalton.

Közel 86 ezer ember küldte a tree (fa) szót SMS-ben egy bizonyos telefonszámra, amivel gyakorlatilag 5 dollárt ajánlott fel mexikói, kenyai, indiai és Fülöp-szigeteki faültetésre. Az összeget a mobilszámlákról vonták le az együttműködő telekomcégek. A növekvő adományösszeget óriásképernyőkön vetítették ki a téren a CNN, az MTV, a Reuters és a Toshiba jóvoltából.

Ágyások a Champs Elysée-n

2010 májusában 150 francia mezőgazda torlaszolta el Párizs híres sugárútját, megbénítva a világváros közlekedését. Teljes szélességben ágyásokat helyeztek az autóútra. Sőt még egy birkanyájat is odatereltek. Állami támogatást követeltek az egyre csökkenő gabonaárakat ellensúlyozandó. A megmozdulás 4 millió eurójába került a gazdáknak.

Klímareklám a Picadilly Circus-ön

2015 novemberében a híres londoni téren az Action Aid szervezésében 5 napon át a brit meteorológiai intézet adatai vették át a hatalmat az egyik óriásképernyő felett, valahányszor eleredt az eső. Ha az intézet mérőeszközei esőt érzékeltek a környéken, a szoftver automatikusan elindított egy a Weber Shandwick reklámügynökség által forgatott rövidfilmet kivetítőn a bangladesi gyerekek klímaváltozás miatt sanyarú sorsáról. Az országban naponta(!) 50 gyermek veszti életét a szélsőséges időjárás (árvíz, vihar stb.) és a tengerszint emelkedése miatt.

A képernyőn műsoridőt vásárló világmárkák reklámfilmjei értelemszerűen abbamaradtak. A film arra is buzdította a járókelőket, hogy vegyenek részt a néhány nappal később rendezendő Klímafelvonuláson.