A 69 éves, Nobel Béke díjas politikus és üzletember szerint a klímaváltozásról szóló tények még mindig kellemetlen igazságoknak számítanak az olajszektor számára, melynek sajnos túl nagy befolyása van a Trump belső körére.
Gore a CNN adásában, közönség előtt adott interjúban azt mondta, hogy Trump "kétes klímatagadók csapatával vette körül magát". E belső magban azonban sokan felfogják a klímaváltozás valóságosságát és arra buzdították ne lépjen ki a párizsi klímaegyezményből. Trump külügyminisztere, Rex Tillerson, valamint különleges tanácsadónak kinevezett lánya, Ivanka Trump és férje, Jared Kushner is a maradást támogatta. Mindhiába.
Amint arról beszámoltunk, Gore a Trump megválasztását követő és a beiktatása előtti hetekben több alkalommal személyesen is tárgyalt Trumppal, hogy meggyőzze annak fontosságáról, az USA-nak a párizsi klímaegyezményben kell maradnia.
Leonardo DiCaprio környezetvédelmi alapítványának vezetője, aki a sztár jelenlétében találkozott Trumppal és a zöld energiák munkahelyteremtő erejéről tartott neki prezentációt, kedvező reakciót kapott: "Minden, amit mutattunk, tetszett neki." Mármint az akkor még be nem iktatott Trumpnak.
A CNN műsorában Gore felvetette, hogy még mindig abban a hitben van, lehetséges, hogy Trump végül mégsem lépteti ki az Egyesült Államokat a megállapodásból.
Gore elismerését fejezte ki azon tagállami kormányzóknak, polgármestereknek és cégvezetőknek, akik Trump kilépésről szóló június 1-i bejelentése óta megerősítették, hogy saját hatókörükben mindent megtesznek az emissziócsökkentés érdekében, mert saját vállalkozásukat, városukat, államukat a párizsi klímaegyezmény alá tartozónak tekintik, attól függetlenül, hogy Trump mit döntött.
Nem léphet ki az USA Trump első 4 éves mandátuma alatt
Ahogy azt már említettük korábban, az USA hivatalosan csak 2019 novemberében léphet ki az egyezményből, a pontos időpont már a következő amerikai elnök megválasztása utáni napokra esik. Ezt a kitételt kifejezetten Trumpra gondolva szövegezték így a klímatárgyalók, hiszen 2016-ban a kampányígéretei miatt már tudni lehetett, hogy ki akarja vonni az Egyesült Államokat az egyezmény hatálya alól.
Addig is, a következő három és fél évben az USA részt fog venni a soros klímasúcsokon, közölte az amerikai Belügyminisztérium. A következő forduló novemberben lesz Bonnban.
Lépek vagy maradok?
Gore bizakodása, hogy Trump mégsem lép ki, hiú reménynek tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy augusztus 4-én a Fehér Ház hivatalosan is közölte az ebben illetékes szervezettel, az ENSZ-szel, hogy az USA formálisan is megkezdi a kilépés folyamatát. Gore interjúja néhány nappal e lépés előtt, augusztus 1-én ment le adásban. Talán Trump stábja pont Gore e megjegyzésre reagálva lépett gyorsan, hogy mutassák, igenis komolyan gondolják a kilépést? Vagy ez is csak PR-húzás és porhintés, mint oly sok minden Trump retorikájában?
Egy dolog beszédes abban, ahogy Stephan Dujarric ENSZ-szóvivő megerősítette, mit közölt az USA hivatalosan Antonio Guterrres ENSZ-főtitkárral. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Nikki Haley kifejezte az USA "szándékát a kilépésre való jogának érvényesítésére, amint azt engedélyezi a megállapodás, hacsak nem tudják újratárgyalni a feltételeket".
Ravasz húzás, hogy a Fehér Ház más nemzetállamokat hibáztathasson a saját kilépése miatt. Mondván ők a hunyók, amiért nem hajlandók egyezkedni.
Az újratárgyalás -amit Trump is meg-meglebegetett- ugyanis elég valószínűtlen, hiszen itt nem bilaterális szerződésről van szó. Erre mondta egy amerikai kommentátor, hogy ez nem olyan ingatlanügylet, amiknek az újratárgyalásához Trump hozzászokott üzletemberként a múltban.
Egy multilaterális nemzetközi egyezmény minden tagra nézve érvényes, ha módosítani kell a kondícióit, az összes érintett beleegyezése szükséges. Márpedig 195 tagja van a párizsi klímaegyezménynek. És a nemzetközi közösség elkötelezett az abban foglalt célok és vállalások mellett.
A G20-as taorminai csúcstalálkozóján -ami napokkal azelőtt zajlott, hogy Trump végre bejelentette a beígért döntést, hogy kilépteti az USA-t- a vezető gazdasági nagyhatalmak jelezték, szó sem lehet róla, hogy bármit újratárgyaljanak.
A The Independent brit napilap nemrég tételesen összeírta, hány dollárnyi kampánytámogatásban részesültek azok a republikánus párti szenátorok, akik nyílt levelet írtak Trumpnak arra kérve őt, hogy léptesse ki az USA-t a párizsi klímaegyezményből.
A lap által a Big Oil (vagyis a földgáz-, kőszén- és kőolajlobbi) "kedvenceinek" titulált 22 politikus összesen 10,69 millió dollár támogatást kapott 2010 óta.
A dolog keserű iróniája, hogy a nyílt levelet a szenátus környezeti és infrastrukturális bizottságának két tagja (John Barrasso elnök és James Inhofe) fogalmazta meg, holott nekik pont nem az lenne dolguk, hogy a környezetvédelmet építsék le.
A 22 szenátor zömében olyan államok érdekét képviseli, ahol jelentős a fosszilis energiahordozók kitermelése (pl. Wyoming, Kentucky, Texas). Ami azt illeti, lenyűgöző, hogy a törvényi előírásoknak köszönhetően Amerikában ennyire transzparens módon kell űzni a kampányolást és kampánytámogatát, hogy a Center for Responsive Politics adataiban bányászva ilyen részletességgel ki lehet bogarászni, melyik politikust mennyire rakta zsebre egy-egy iparág.
Hát ennyire: James Inhofe, Oklahoma ($0.46 M), John Barrasso, Wyoming ($0.58 M), Mitch McConnell, Kentucky ($1.54 M), John Cornyn, Texas ($1.13 M), Roy Blunt, Missouri (0.44 M), Roger Wicker, Mississippi ($0.22 M), Michael Enzi, Wyoming ($0.27 M), Mike Crapo, Idaho ($0.13 M), Jim Risch, Idaho ($0.14 M), Thad Cochran, Mississippi ($0.29 M), Mike Rounds, South Dakota ($0.2 M), Rand Paul, Kentucky ($0.25 M), John Boozman, Arkansas ($0.14 M), Richard Shelby, Alabama ($0.06 M), Luther Strange, Alabama (n.a.), Orrin Hatch, Utah ($0.47 M), Mike Lee, Utah ($0.25 M), Ted Cruz, Texas ($02.56 M), David Perdue, Georgia ($0.18 M), Thom Tillis, Észak-Karolina ($.026 M), Tim Scott, Dél-Karolina ($0.54 M), Pat Roberts, Kansas ($0.41 M).
Forrás: Business Insider, The Independent, ABC News, CNN
