Az ígéret most már nem elég

2016. április 23. szombat - 07:30 / kfarkas
  •    

Ünnepélyes keretek között írták alá a Párizsi Klímaegyezményt New York-ban. A 170 ország- és kormányfő jelenlétében szentesített megállapodás ugyan fontos lépés a klímavédelemben, ám a sok hangzatos ígéret még kevés ahhoz, hogy megmentsük a bolygót. Mi sem járunk élen a klímavédelemben, a magyar kormányzat magasról tesz a környezetünk állapotára.

Több mint 170 állam-és kormányfő jelenlétében írták alá az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ- megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Párizs fontos lépés a klímaváltozás elleni harcban: a fejlett és fejlődő országok egyaránt vállalták, hogy csökkentik kibocsátásaikat, és együtt dolgoznak azon, hogy megmentsék a Föld éghajlatát, és az emberi civilizációt.

A lelkesedés oka, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.

klimavaltozas

Nem árt az óvatosság

„A párizsi megállapodás és az ahhoz kapcsoló határozat fontos eredmény, és általában is hozzájárulhat a nemzetközi együttműködés erősítéséhez. Ugyanakkor tényleges jelentőségének, hatékonyságának megítélésével egyelőre legalább két okból nagyon óvatosan kell bánni”– írta Faragó Tibor klimatológus, a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, aki a Kiotói Jegyzőkönyv létrejötténél képviselte Magyarországot. Az általa említett okok a következők:

  • A megállapodás jelen tartalma alapján nem lehet felmérni, hogy általa elérhető lesz-e a mind kockázatosabbnak látszó globális éghajlatváltozási folyamat megfékezése;
  •  A megállapodás és a határozat nagyon sok, egymással szorosan összefüggő témakörre vonatkozó, de többnyire nem kellően tisztázott rendelkezést tartalmaz. Ezek megfelelő értelmezéséhez, a végrehajtásukhoz elengedhetetlen feltételek, részletek meghatározásához további – több évet igénybe vevő – tárgyalásokra lesz szükség.
Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?
Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé

Riasztó jelek

A megállapodás által megnevezett küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.

A jelenlegi enyhe időjárás illeszkedik az elmúlt évek sorozatába: 2014-ben és tavaly is lényegesen enyhébb, csapadékosabb telünk volt.

Habár a jelenség csak időszakos, és várhatóan jövőre már minden visszatér a megszokott kerékvágásba, egyedülálló lehetőségünk nyílt, hogy bepillantsunk a „két fokkal melegebb” jövőbe. Láthatjuk, hogy a téli időszakok nemcsak enyhébbé, hanem jelentősen csapadékosabbá váltak: a február során volt olyan nap, amikor a teljes egyhavi csapadékmennyiség lezúdult Magyarországra. Az enyhe, párás időben tombolnak a kórokozók, és könnyebben átvészelik a hűvös időszakokat a kártevők vagy az olyan paraziták is, mint a kullancs. Kritikus jelentőségű tehát, hogy a párizsi megállapodást aláírták a világ vezetői.

Most már azonban az a fontos, hogy mi történik a nemzeti szinteken. A párizsi klímacsúcs előtt benyújtott vállalások betartásával 3-4 Celsius-fokos felmelegedés várható. A kritikus 1 Celsius-fokot már elértük, és hatásait a világon mindenütt érezzük. Ha a kormányok nem hajlandók változtatni a jelenlegi célkitűzéseiken és gyakorlataikon, már nem lesz lehetőségünk megelőzni a klímaváltozás további, az eddigieknél sokkal drámaibb előrehaladását.

Több ezer éve nem volt ilyen forróság
Az utóbbi 30 év nyarai voltak valószínűleg a legforróbbak az elmúlt több mint két évezredben – állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban, amelyben történelmi dokumentumok és fák évgyűrűi alapján rekonstruálták az elmúlt csaknem 2100 év hőmérsékletét.

Magasról teszünk a környezetvédelemre

Magyarországot Áder János köztársasági elnök képviselte, Orbán Viktor nem volt ott , ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. “A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről-évre csak aprópénz jut” – vélekedett Bart István, az Energiaklub társelnöke az aláírás kapcsán.

Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottevő hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7%-át termeljük megújulókból. A Szlovákia messze megelőz bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is előbbre jár.

Az erdeinkre sem vigyázunk
A WWF Magyarország friss statisztikai elemzése aggasztó adatokat közöl a hazai idős erdők állapotáról és azok természetvédelmi helyzetéről. A védett és fokozottan védett állami területen található öreg erdők több mint felén pedig fakitermelés folyik.

Az Energiaklub országos felmérése világosan mutatja, hogy a magyar lakosság több mint 80%-a a mindennapjaiban is érzékeli az éghajlatváltozás hatásait, és aggódik a klímaváltozás miatt. Tízből heten védtelennek érzik magukat a klímaváltozás hatásaival szemben. A válaszadók leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára.

„Az éghajlatot nem lehet szép szavakkal megvédeni, a magyar államigazgatásnak a szavakat és célokat tettekre kell váltania, például megfelelő gazdasági ösztönzők bevezetésével. A legsürgetőbb feladatok közé tartozik a 3 millió korszerűtlen lakás felújítása, a METÁR bevezetése és biztonságos beruházási környezet megteremtése. Nemcsak a magyar társadalomnak, hanem végre a magyar kormánynak is komolyan kell vennie azt a veszélyt, amely a hazánk biztonságát is fenyegeti, ha nem lépünk fel a szén-dioxid-kibocsátások ellen” – mondta dr. Bart István.

A szénre alapozna a Mecsek környéke
A szénbányászatra alapozott iparfejlesztést terveznek a Kelet-Mecsekben a térség önkormányzatai, a szénvegyészeti program egymilliárd eurós beruházást igényelne. A kezdeményezéshez eddig harminc térségbeli önkormányzat csatlakozott. Az iparfejlesztési koncepció az alapanyagok komplex vegyészeti hasznosítására épül; szén, kommunális hulladék, szennyvíziszap felhasználásával állítanának elő különféle termékeket, biogázt, polikarbonátot, műtrágyát, kerozint, de a szén akár gyógyszeralapanyag is lehet. A szén hagyományos kitermelése és felhasználása ma már nem gazdaságos, és a környezetvédelmi szempontoknak sem felel meg – emlékeztetett. A Mecsekben egy gigajoule energiatartalmú feketeszenet körülbelül 4 eurós költséggel lehet kitermelni, egy megawattóra villamos energia előállításához – 40 százalék hatásfok esetén – 9 gigajoule energiatartalmú szén szükséges. Ugyanakkor jelenleg a villamos energia megawattóránként 36 euró körüli összegért importálható. Ilyen feltételek mellett a szenet nem lehet gazdaságosan erőmű fűtésére használni. A Kelet-Mecsekben, a Máza-Váralja Dél 10,5 négyzetkilométeres területére kutatási jogadománnyal – koncesszióval – rendelkező Calamites Kft. 2011-ben Nagymányokon kezdett külszíni fejtéssel szenet termelni. Valamivel több mint 2000 tonna feketeszenet termeltek ki, de ennek az ajkai alumíniumgyártás leállása miatt nem volt piaca. A nagymányoki külfejtéses szénmező környezetvédelmi engedélyezési eljárása tíz éve húzódik, miután egy harkányi környezetvédelmi egyesület bíróságon támadta meg a zöldhatóság döntését; a mázai mélybánya környezetvédelmi eljárása folyamatban van. A WWF Magyarország környezetvédelmi felméréséből ijesztő adatok kerültek napvilágra a lignit és szénbányászat és tüzelés környezeti, egészségügyi hatásairól.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor