Botswanában is biztonságosabb élni, mint nálunk

Szaúd-Arábia, Katar, Málta az éllovas azon a listán, amely a természeti katasztrófák szerint rangsorolja az országokat. Magyarország a lista közepén helyezkedik el, elsősorban az egyre pusztítóbb árvizek és esőzések miatt, de még így is megelőzzük Hollandiát és Japánt.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nem csak a földrengés vagy a szökőár számít veszélynek... – 
Kép: MTI

A természeti csapások elsősorban a szegényebb országokban válnak katasztrófává – ez az egyértelmű üzenete az Egyesült Nemzetek Egyeteme (UNU) által összeállított Globális Rizikó Indexnek. A legkockázatosabb országoknak a listán egyértelműen a csendes-óceáni szigetállamok bizonyultak, elsősorban azért, mert sem infrastruktúrájuk, sem emberi és anyagi erőforrásaik nem elegendőek a természeti csapások kezeléséhez.

A lista első helyén ezért a kis szigetállam, Vanuatu szerepel, ezt követi a Fülöp-szigetek, Tonga, Guatemala és Banglades. Ezeket az országokat amellett, hogy nagy a szegénység, változatos természeti csapások is fenyegetik: árvizek, pusztító viharok és földrengések egyaránt előfordulhatnak a területükön. A természeti csapások szempontjából a legbiztonságosabbnak Katar és Málta számít.

A legfenyegetettebbek azok az emberek, akik a feltörekvő országok gyorsan növekvő városaiban élnek. Ezeken a területeken, elsősorban a nyomornegyedekben semmiféle infrastruktúra nincs, mind a helyi hatóságok, mind a civil szervezetek tehetetlenül állhatnak egy katasztrófahelyzet előtt.

Pontosan ezt példázza a 2010-es Haitin és ugyanabban az évben Új-Zélandon történt földrengés. Mindkét esetben városokat sújtott a természeti csapás, de amíg Port-au-Prince-ben, Haiti fővárosában a százezret is meghaladta a földrengés és az azt követő tüzek és járványok halálos áldozatainak száma, addig Új-Zélandon csak anyagi kár keletkezett. A fejlett országok közül azok ugyanis, amelyek földrengésveszélyes területeken fekszenek (mint Japán vagy az Egyesült Államok nyugati része), többet fordítanak a földrengésbiztos épületekre, a katasztrófaelhárítók és az egészségügyi rendszer felkészültebb és jobban felszerelt.

A középmezőnyben vagyunk

Magyarország a lista 104. helyét foglalja el, mivel nálunk elsősorban a hirtelen lezúduló esőzések és az ezeket követő árvizek jelentenek problémát. (Erre szolgál példaként a 2013-as árvízi katasztrófa, amely szerencsére nem követelt emberéletet.) Ezzel a helyezéssel még Botswana és a viszonylag földrengésektől sújtott Nepál is megelőz minket, ám a rizikóindex számításai szerint hazánk – bár katasztrófavédelmi szempontból megfelelően felkészültnek számít – infrastrukturálisan komoly fenyegetettségnek van kitéve mind az utak és egyéb műtárgyak, mind a lakóépületek szempontjából.  Ennek részben a lakóingatlanok alulbiztosítottsága, részben az árterek beépítése az oka.

A jelentés riasztó része, hogy alacsony hazánk alkalmazkodási képessége a változó klimatikus viszonyokhoz. Mind a csapadékelvezető infrastruktúra, mind az egyre gyakoribbá váló aszályok kezelésére szolgáló öntözőrendszerek kiépítettsége alacsony, így meglehetősen felkészületlennek számítunk a klímaváltozás hatásainak kezelésében. Jelenleg ugyanis csak 100 ezer hektárt öntöznek ténylegesen a gazdálkodók, holott 200 ezer hektár területre rendelkeznek vízjogi engedéllyel.

Katasztrófákban már verjük a múlt századot
Európában, az elmúlt években a természeti katasztrófák rohamosan növekvő tendenciát mutatnak. A természeti csapásokban alig egy évtized alatt máris leköröztük a 20. századot.
A gazdagok sem védettek?

Hollandia még rosszabbul járt: a világ egyik leggazdagabb országa a kiemelten veszélyeztetett kategóriába került 51. helyezésével. Habár a hollandok katasztrófavédelmi felkészültsége, egészségügyi rendszere és infrastruktúrája a világon a legjobbak között van, az ország komoly árvízi kitettsége – mivel területének jelentős része a tengerszint alatt fekszik – a tengerek emelkedésével jelentősen romlani fog az elkövetkező évtizedekben.

Hasonlóan „rizikós” Japán, amely ugyan a hollandokhoz hasonlóan jól felkészült, földrengéseknek és tájfunoknak való kitettsége miatt a világ 17. legveszélyesebb országának számít a természeti csapások szempontjából. Itt ugyanis hiába van meg a kellő felkészültség, a lakosság nagy száma és bizonyos infrastrukturális elemek – mint az atomerőművek elterjedtsége – miatt komoly károkkal kell szembenézni egy nagyobb természeti csapás esetén, mint az 2011-ben is történt, amikor a földrengés és az azt követő cunami ezrek életét követelte, a Fukusima Daichi atomerőműben történt baleset miatt pedig hatalmas területek váltak sugárszennyezetté.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo