Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az Egyesült Államok kilépése a párizsi klímaegyezményből új üzleti lehetőségeket jelent az uniónak. A zöld címkék nemcsak egységes jelzést adnának a zöld gazdaság megvalósulását elősegítő projekteknek, hanem pontos sztenderdeket is meghonosítanának. Ezzel egyúttal a greenwashing megakadályozása is a cél. A greenwashing a cégek azon marketingtrükkje, amikor sokkal zöldebbnek láttatják magukat és termékeiket, szolgáltatásaikat, mint amilyenek valójában. Sok cég ugyanis visszaél azzal, hogy zöldnek tüntet fel olyan termékeket és szolgáltatásokat, amik nem is igazán környezetkímélőek.
Az EU egy átfogó környezetpolitikai akcióterv részeként indítaná el az új címkét a pénzügyi szektorban. Az EU az Európai Beruházási Bankon keresztül a következő öt esztendőben évi 20 milliárd dollárt fektet az alacsony karbontartalmú gazdasági fejlődést elősegítő projektekre, de az EB tisztában van vele, hogy a magántőke részvétele is szükséges. A befektetők bátorításához viszont láthatóság és világos mércék szükségesek, ezt szolgálná a címke és a mögötte meghúzódó egységes követelményrendszer.
Az EB becslése szerint Európának évi 180 milliárd eurónyi befektetésre lenne még szükség a következő két évtizedben, hogy a párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljainak megfelelően haladjon a gazdaság dekarbonizációja. A bizottság 2018 elején áll elő részletes tervekkel arról, hogyan tudná serkenteni a tőkeáramlást a zöld beruházásokba és miként módosítana a szabályozási környezeten.
Az EU-ban 145 milliárd eurónyi zöld eszközt kezeltek a befektetési alapok 2016-ban, míg a (nem csupán ökotudatos) befektetések teljes volumene ennél jóval több volt: 3400 milliárd részvény és 3100 milliárd eurónyi kötvény. Becslések szerint a 2017-ben kibocsátandó zöld kötvények nagyságrendje globálisan eléri majd a 131 milliárd eurót.
