Csökkenthetjük a pazarlást?

2014. november 19. szerda - 18:38 / piacesprofit.hu
  •    

Óriási mértékben zsákmányoljuk ki Földünk erőforrásait, miközben a megtermelt javak jelentős része a szemétben landol, a hulladékot pedig akkor sem hasznosítjuk újra, ha lehetne – hívták fel a figyelmet a szakemberek az V. Fenntarthatósági Csúcson.

Kép: PP, Fotó: Hatlaczki Balázs

„Mindenből hulladék lesz, ha valami nem kell, akkor kidobjuk. A jogszabály is így tekint a hulladékra, ezért ahhoz, hogy visszahozzuk a forgalomba, sokszor nehéz feltételeket kell teljesíteni” – mondta Kovács László, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke.

A szakember szerint az emberiség előtt két út áll: a fenntartható életvitel és gazdaság, vagy a világvége. „Ez nem üres fenyegetés: ha egy méterrel megemelkedik a tengerszint, akkor Bangladesből 200 millió ember indul meg új otthont keresni. Ilyen méretű problémákat jelenleg nem tudunk kezelni” – mondta Kovács László.

A Fenntarthatósági Csúcs 2014 többi előadásának összefoglalójáért kattintson ide!

Iszonyú a pazarlás mértéke

A mai szokásokhoz, a mai életmódhoz szinte már hozzá tartozik a pazarlás, sok esetben ezért a felesleges kapacitás megfoghatatlan. „Viszont vannak olyan ágazatok, amelyeknél komoly, megfogható adatok állnak rendelkezésünkre arról, hogy milyen óriási pazarlás megy végbe. A megtermelt élelmiszer fele (a FAO adatai szerint ez a mennyiség 1,3 milliárd tonnára tehető) a szemétben végzi, főleg a fejlett országokban” – hívta fel a figyelmet Dzubay László az MGYOSZ Környezetvédelmi és Infrastrukturális Igazgatóságának igazgatója.

Más esetekben, elsősorban a fejlődő országokban a technológia fejletlensége miatt keletkezik hulladék, az élelmiszeriparban például ez a veszteség negyven százalékra tehető. „Tehát mind a fogyasztói szokásokon, mind az alkalmazott technológiákban felülvizsgálatra van szükség” – hangsúlyozta Dzubay László.

Kevesebbet fogyasszunk – de mennyivel?

Mennyivel kell csökkentenünk a fogyasztásunkat? – tette fel a kérdést Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. „Ha egy átlagos magyar ember fogyasztásában nézzük, akkor a felére kellene csökkentenünk a fogyasztásunkat, hogy fenntartható módon éljünk” – hangsúlyozta a szakember.

Az etikus működés megtérül!
A gazdaság és az etika kooperatív szimbiózisa a túlélésünk egyetlen esélye – mondta előadásában Garaczi Imre, a Pannon Egyetem docense. A gazdaság és etika kapcsolata mindig is létezett, azt kell most megtalálnunk, hogy a modern világban mi az, ami képes működtetni és szabályozni ezt.

Farkas István szerint a jelenlegi közgazdasági társadalmi rendszer alkalmatlan arra,hogy megfeleljen a fenntarthatóság követelményeinek. A környezetvédő szerint a döntéseket helyi szinten, a helyi közösségeknek kellene meghoznia. „El kell érnünk, hogy a közösségek a saját kezükbe vehessék a sorsukat, meg kell akadályozni a termőföld tulajdoni koncentrációját, hogy  ne lehessen kizsákmányolni a természeti erőforrásokat” – mondta Farkas István.

Az egyén nem vállalja a felelősséget

„Egy felmérésünk szerint a háztartások több mint kilencven százaléka úgy vélekedett, hogy életmódjuk nem terheli a környezetet. Harmaduk pedig nem is lenne hajlandó változtatni életvitelén a környezetterhelés csökkentése érdekében” – mondta Andacs Noémi a Tudatos Vásárlók Egyesületének képviseletében.

A szakember szerint a legtöbb emberre példamutatással kellene hatni. „Ha a szomszéd fenntartható módon él, akkor előbb-utóbb mi is követjük a példáját.”

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor