Dinya László: "Nem minden zöld, ami megújuló"

Terjed a nap- és szélenergia, de az állam pénzt osztogatott olyan erőművekre, melyeknek működése nem gazdaságos. Dinya László szerint csak olyan beruházásokra kellene támogatást adni, ami önmagában is piacképes.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

"Nem minden zöld, ami megújuló. Nagyjából 120-130 technológia létezik, ennek fele azonban nem fenntartható energetikai és környezeti szempontból," mondta Dinya László, a Szegedi Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola Gyöngyösi Campusának tanára a Piac & Profit Energiahatékonyságban a megtakarítás című konferenciáján. Ha például az elektromos autó akkujába széntüzelésű erőműből származó energiát töltenek, akkor az aligha zöld megoldás a közlekedésben.

Vannak olyan eljárások, amik több szennyezéssel járnak, mint amennyi üvegházgázkibocsátás megtakarítható velük (a szennyezőbb szénerőmű igénybe vételének kiküszöbölése révén), és vannak olyan erőművek, amelyeknél több energia kell a működtetésükhöz, mint amennyit képesek megtermelni. Egyik sem járható út.

Dinya László - Kép. PP, Fotó: Bánkuti András

Biomassza kontra nap- és szélenergia

A napenergia fontos eszköz, de egy-egy szolárfarm nem képes nagy számban munkahelyeket teremteni, mert a felépítése, installálása után évekig szinte önműködő, minimális emberi inputot igényel. A biomasszás energiatermelés viszont munkaerőintenzív.

Korábban a biomassza-alapú megoldásokat preferálta a kormányzat, ma már világszerte a nap- és szélenergia hangsúlyosabb, bár ezek "korlátolt" erőforrásokra alapulnak. A bioenergetika fejlődési irányelveit és a bajok diagnózisát utoljára 2010-ben állította fel a Magyar Tudományos Akadémia egy átfogó jelentésben. Magyarország nem lehet bioenergianagyhatalom a méreténél fogva, de az energiamixben jelentősen részesedhet. "Az ország fele szántó, maximum 20 százaléka lehet biomassza. Ha mást nem telepítenek oda, akkor", vélekedett Dinya.

Ami jó a környezetnek, az nem jó az üzletnek
Az autógyártók késleltetik hatékonyabb típusaik kibocsátását, hogy eladhassák a levegőt erősebben szennyezőbb kocsikat, mielőtt még 2019-ben érvénybe lépnek a szigorúbb környezetvédelmi normák, mutatott rá egy civil szervezet.
Energiaszegénység

Fontos probléma az energiaszegénység. A World Energy Council évről-évre rangsorolja országokat a tekintetben, hogy rendelkeznek-e "mindenki számára hozzáférhető és megengedhető árú energiaellátó rendszerrel". Magyarország a 125 államot összesítő toplistán a 27. helyen áll. A vidéki falvakban tízezer forintokból tengődő embereknek nincs pénze fűtésre és mindent eltüzelnek, amit csak látnak.

"Fogalmak keverednek a közbeszédben, elképesztően bulvárszintű a tájékozottság" jellemzi a lakosság és sok esetben a politikai döntéshozókat is. Dinya egyik kedvenc mondása, hogy "aki bonyolult kérdésre egyszerű választ vár, az a laikus. Aki bonyolult kérdésre egyszerű választ ad, az a politikus."

2040-ig várhatóan mintegy 1000 magyar falu fog elnéptelenedni. Dinya szerint a vidéki térségfejlesztésben erről egy szó sem esik, pedig sejthető: az oligarchák már várják, hogy kiürüljenek a falvak, ledózerolhassák azokat temetővel együtt, hogy egyben legyen a tízezer hektárjuk.

Gyakran megesik, hogy a kormányzati figurák nagy csinnadrattával megnyitnak egy -részben pályázati pénzből épített- biomasszás erőművet, aztán néhány év múlva csendben bezár, mert az egész koncepciója életképtelen, működtetése nem gazdaságos. Ilyen sorsot jövendöl a Mátrai Erőműnek is. "Egy fillért nem adnék olyan projektekre, amik nem piacképesek", mondta Dinya, aki szerint a fenntartható(bb) hazai energetika felé "hosszú még az út, nem is lesz díszmenet."

Dinya Lászlóval készült interjúnkat a Piac & Profit következő számában olvashatják!

Juhász Árpád: hangyák vagyunk…
A Föld százhat országában járt. Generációk nőttek fel tudományos ismeretterjesztő tévéműsorain. Jelenleg is két könyvön dolgozik. Juhász Árpád, a nyolcvankét éves geológus a kőolajkutatás felől érkezett a komplex ökológiai folyamatok tágabb megértéséhez.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo