Egy Földünk van, de ez nem elég

2016. augusztus 08. hétfő - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Az ezredforduló óta, mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor 9,1 Föld sem lenne elég számunkra évente.

A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének. Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. Az 1970-es évek óta a túlfogyasztás valósággá vált, feléljük természeti tőkénket ahelyett, hogy a kamatokat használnánk. A túlhasználat csak egy ideig lehetséges, a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak, ahogy már most is tapasztaljuk sok helyen a vízhiányt, a sivatagosodást, a talajeróziót, a fajok sorozatos kihalását és az éghajlatváltozást.

okolabnyom abra 1

Forrás: WWF

Akadnak olyan országok, amelyek igényei messze meghaladják természeti erőforrásaikat, így import segítségével elégítik ki igényeiket. Japánnak több mint hétszeresen, Katarnak hatszorosan, Svájcnak pedig több mint négyszeresen haladja meg fogyasztása a saját területén fellelhető erőforrásokat.

Hány embert bír még el Földünk?
Egyre súlyosabb demográfiai problémákkal kell megküzdenie a Föld lakosságának, még soha nem élt egyidőben ennyi ember a Földön, miközben egyre súlyosabb problémákat okoz a lakosság élelmiszer- és ivóvízellátása.

Ehhez mi, magyarok is hozzájárulunk, mivel egy átlagos magyar ökológiai lábnyoma 2,8 globális hektár, amely jócskán túllépi a rendelkezésre álló biokapacitást (1,72 gha). Ökológiai lábnyomunknak nagyságrendileg 60%-át teszi ki a karbon lábnyom, azaz a fosszilis erőforrások elégetéséből, a földhasználat-változásból és kémiai folyamatokból keletkező CO2 elnyeléséhez szükséges erdőterület nagysága. Az egyén karbonlábnyomának jelentős részéért a háztartási-energia felelős, amely Magyarországon a teljes energiafelhasználás 32%-át teszi ki. A magyar lakosság az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként.

“A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak. Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó erőforrásaihoz”- közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

okolabnyom abra 2

Forrás: WWF

“Jó hír, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költenünk. Az egyetlen erőforrás, amiből még mindig többre lenne szükségünk, az a döntéshozói elszántság” – állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója.

Szerencsére néhány ország vállalta a kihívást. Costa Rica például az ország elektromosságának 97%-át megújuló erőforrásokból nyerte 2016 első három hónapjában. Portugália, Németország és Nagy-Britannia szintén úttörő lépéseket tett idén. Portugália például villamos áram igényét, több napon át 100%-ban megújulókból fedezte. Eközben a kínai kormány kiadott tervezete szerint 50%-al csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint 1 milliárd tonnával csökkentené a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid kibocsátását 2030-ra.

Fel kell hagynunk a pazarlással
Nem véletlenül tartja több közgazdász az ivóvizet a 21. század aranyának, vagy olajának az ivóvizet. A számunkra természetes anyag ugyanis mindinkább megcsappan, a túlfogyasztás, a szennyezés következtében. Magyarország vízkészletei ugyan jónak mondhatók, ám ez nem jelenti azt, hogy már a közeljövőben nem kell szembenéznünk egy korábban elképzelhetetlen válsággal és annak minden negatív következményével.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor