Éhen halnánk a méhek nélkül

2013. május 04. szombat - 10:03 / Kriston László
  •    

Moratóriumot rendelt el az Európai Bizottság azokra a rovarirtó szerekre, melyekről szakemberek úgy sejtik, felelősek a méhpopuláció világszerte tapasztalt pusztulásáért. A méheknek nemcsak a mézet köszönhetjük, nélkülözhetetlen elemei a táplálékláncnak: az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be. A hazai mozikban már látható a témát feldolgozó dokumentumfilm, A méhek világa.

fotó: A méhek világa – dokumentumfilm

Az unió 27 tagállama két hónap alatt a második alkalommal sem tudott dűlőre jutni a szóban forgó -vagyis neonikotinoidokat tartalmazó- növényvédő-szerek kérdésében. Összesen 15 tagország voksolt a moratórium mellett -köztük a kontinens két legnagyobb mezőgazdasággal rendelkező állama, Németország és Lengyelország-, de a szavazási szabályok értelmében ”kvalifikált többségre” volt szükség, amit a tagországok lélekszáma alapján számítanak, ezt pedig nem szerezte meg az előterjesztés, mivel Anglia tartózkodott. (Németország, mely az előző menetben nem támogatta a tilalmat, ezúttal igennel szavazott.)

Tonio Borg, az EB egészségügyi és fogyasztóvédelmi bejelentette, a szabályok értelmében az EB saját hatáskörében lép az ügyben. Vagyis a moratórium életbe lépett. (2010-ben az EB már cselekedett hasonlóképp, ám akkor a génkezelt burgonya termesztését engedélyezte.)

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság januárban javasolta hivatalosan a növényvédő-szerek ideiglenes betiltását, míg a tudósok elkészítik a behatóbb hatásvizsgálatokat. A Greenpeace hónapok óta kampányolt az ügy érdekében.

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a rovarirtó-szerek valóban felelősek a méhpopuláció drámai mértékű megcsappanásáért, az erősen sértené a vegyipari és biokémikai konszernek érdekeit, a német Bayer CropScience-t és a svájci Syngentát, melyek évente dollármilliárdokat keresnek e termékek gyártásával. A két vállalat közleményben ítélte el a moratóriumot és azt bizonygatta, annak koncepciója elégtelen tudományos bizonyítékokon alapul.

Az unió 22 milliárd dollárt fordít évente az agrárszektor támogatására. Amerikában a zöldek és a méhészek beperelték a Környezetvédelmi Ügynökséget (EPA), amiért az szerintük elégtelen vizsgálatokra hivatkozva engedélyezte a méhekre nézve káros kemikáliák forgalmazását.

Ezért nem tiltjuk be a méhgyilkos szereket
Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja 11 családot négyzetkilométerenként. Magyarországon a méztermelés olyan mezőgazdasági területeken is folyik, ahol az elmúlt tíz évben, évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vetettek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel kezelt – csávázott – vetőmagokkal. Ennek ellenére Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használatától, ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai alátámasztják.

Vannak tudósok, akik attól tartanak, ha a neonikotinoidok betiltása csak azt segíti elő, hogy még ártalmasabb anyagokkal helyettesítik azokat a rovarirtókban.

Méhek nélkül éhen halunk

  • A mézgyűjtő méhek száma az elmúlt évtizedben katasztrofális mértékben csökkent. A méhkolóniák kihalása nemcsak az Európai Unióra érvényes. Az USA-ban 50 éve nem látott szintre csökkent a méhek száma az elmúlt télen, írta a New York Times. Tudósok szerint vírusok és paraziták is hozzájárultak a populáció csökkenéséhez.
  • Az emberiség eledelének 90 százalékát kitevő 100 növényfajtából 71-et méhek poroznak be, derül ki az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) adataiból. A méheket vonzó növények közé tartozik a napraforgó és a repce is, melyből olaj készül.
  • A méhek által beporzott növények értéke a világ élelmiszerpiacán évente eléri a 200 milliárd dollárt.
Mozi: A méhek világa
Kaliforniában olyannyira eltűntek a méhek, az USA teljes háziasított méhállományának harmadát szállították ide, hogy egy beporozzanak egy mandulafajtát. A méhek világa című dokumentumfilm elkíséri a kamionokat, melyek egész évben utaztatják a 465 doboznyi méhet. A veszteség utanként 20 %.
Markus Imhoof filmje a méhész-családtörténet, a konvencionális, narrációval kísért természetfilm és az ökológiai oknyomozás keveréke. Fényképezése egészen látványos, s ez nemcsak a pompás helyszíneknek köszönhető: az apró méhek életterébe speciális, mindent felnagyító lencsével behatoló kamera remek képanyaggal szolgál. Olyan világ tárul elénk lélegzetelállítóan, amelybe eddig nem nyerhettünk bepillantást. E tekintetben azon filmek hagyományának példás követője, mint a Mikrokozmosz vagy a Vándormadarak, melyekben a kamera már-már az állatok lakótársává vált.
”Miután a vegyi anyag megszárad a fákon, a méhek visszaviszik a kolóniára, ahol a fiatal példányok megeszik. 19 nappal később látjuk a hatást. Elpusztulnak”, mondja az egyik szereplő a permetező gép közelében a kaliforniai mandulamezőn.
A film vége felé érkezünk el a legkülönösebb mozzanathoz: az Egyesült Államokba vándorolt ”gyilkos méhek” históriájához. 1992 táján figyelték meg először őket az USA-ban. Agresszív viselkedésük eltért az európai méhekétől. Az évek során több száz embert csíptek halálra. Hogy kik ők, miért viselkednek így és vajon jó-e a mézük, megtudhatják a filmből…

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor