Az USA egyik legeladósodottabb államáról van szó (20 milliárd dollár a deficit), ám gazdaságának volumene a G20-ak nagyhatalmaihoz fogható, így érthető, hogy a gazdasági szereplőknek nagy szavuk van: Kaliforniáé a világ 8. legnagyobb gazdasága.

Az Obama adminisztráció által a Kongresszusnak beterjesztett klímatörvényt a Global Warming Solutions Act (rövidebb nevén AB32) nevet viselő kaliforniai jogszabályról mintázták. Mivel a washingtoni Szenátuson nem ment keresztül a Képviselőház által már elfogadott klímatörvény, a képviselők ezzel egyelőre a tagállamokra hagyták, hogy saját területükön szabályozzák az éghajlatvédelmi intézkedéseket. A kaliforniai népszavazás során könnyen eltörölhetik Kalifornia környezetbarát jogszabályát.

Klímaellenes alibi: a munkanélküliségre fogják

A kaliforniai klímatörvény ellen felhozott Proposition 23 érvénytelenítené a benne foglalt szabályokat amíg a munkanélküliség nem áll be a jelenlegi 12,3 százalékról 5,5 százalékos szintre és négy negyedéven át e szinten nem marad. Ez azonban olyan feltétel, ami egyhamar aligha teljesülhet - nem véletlenül választották ezt a törvénymódosítás alapjaként.

A munkanélküliség ilyen alacsony szintre nyomása évekig nem fog bekövetkezni, és az elmúlt  40 évben is mindössze háromszor történt meg. Vagyis nem a 2008-as válság után fog hamarjában megismétlődni, és így nem másról van szó, mint a klímatörvény burkolt megszüntetéséről egyszer s mindenkorra, hangsúlyozta a New York Times.

Az olajipar nyomására fúrják a zöld törvényt

Amerika, ahol a politikai gyakran marketing és a szavazások befektetésekként néznek ki, az eredmény erősen függ a kampányok nagyságától, agresszivitásától.

A klímaellenes Proposition 23 oldalán már fel is sorakoztak az emisszió-intenzív fosszilis iparágak republikánus támogatói és 8,2 millió dollárt adtak össze, hogy népszerűsítsék érveiket. Ebből 7,9 milliót energiacégek (főleg olajvállalatok) szolgáltatnak. A dolog pikantériája, hogy Kalifornián kívüli társaságok is beszálltak a kampányolásba: 4 milliót adott a Valero Energy  Corp. adott, 1,5 millió a Tesoro Corp. (mindkettő texasi illetőségű vállalat), és egymilliót a Koch-testvérek, akik a politikai spektrum republikánus oldalán szélsőséges hangokat is megütő Tea Party-mozgalom prominens támogatói is egyben. Ezen az oldalon állnak a kampányt pénzelő Packard dinasztia tagjai is, kiknek nevét a Hewlett-Packard márkanévből ismerjük, valamint Meg Whitman republikánus kormányzójelölt is.

Jerry Brown, aki Schwarzenegger demokrata párti utódjaként száll versenybe majd a kormányzóválasztáson, azt mondta, ellenzi a klímatörvényt teljes egészében hatálytalanító javaslatot. Hatalomra kerülve ő inkább kormányzói rendelettel függesztené fel annak néhány elemét.

A helyi klímatörvényt védelmezők táborában felsorakozott Thomas F. Steyer, a Farallon Capital Management nevű San Francisco-i fedezeti alap vezetője, aki 2,5 millió dollárt szánt a klímatörvény védelmére és állítólag további 2,5 milliót hajlandó erre áldozni, ha szükségesnek látja.

A klímacsomag nehézségeket okoz a fosszilis erőforrásokra nagyban hagyatkozó szektoroknak, mert a szükséges korszerűsítések, átalakítások miatt emeli e szennyező ágazatok költségeit. A Reuters azt írta, Kaliforniában az árutermelésben dolgozók harmadát bocsátották el az elmúlt 9 évben (mára 1,3 millióan maradtak e területen). A szavazó polgárok nyilvánvalóan akkor fognak a klímacsomag megtartása mellett voksolni, ha biztosítva látják, hogy az munkahelyeket teremt. Kaliforniában jelenleg 12,3 százalékos a munkanélküliségi arány.

Törvényi háttér kell a zöld szektornak

Kaliforniában élénk a K+F tevékenység, nemcsak a Szilikon-völgy hi tech szektora miatt, de az új zöld technológiákban utazó dél-kaliforniai start up cégek révén is (pl. üzemanyag algából, elektromos autók stb.). Minél kisebb egy ilyen vállalat, annál nagyobb az esélye, hogy bebukik, ha az emisszió-csökkentés törvényi kötelezettsége megszűnik. Ezzel lelassulhat, sőt leállhat a befektetés áramlása a zöld szektorba, mivel nincs olyan jogi környezet, amely kényszerítené a gazdasági szereplőket a környezetkímélő technológiákra való átállásra.

A közvélemény-kutatások arra mutatnak, hogy a helyi lakosság hajlamos értékelni a környezetvédelmi szempontokat és prioritást adni neki a gazdasági prosperitás előtt, de a 20 milliád dolláros hiánnyal küszködő Kalifornia aligha éli legönzetlenebb időszakát, amikor okos törvényekkel befektethetne a zöldebb jövőbe.

Ha a népszavazás eredménye az lesz, hogy elvetik a zöld törvényt, az megakaszthatja a klímaharcot, mivel a többi tagállam e példában találna kibúvót, hogy ne hozzon emisszió-mérséklési szabályozást. Ha pedig az USA nem alkot erős törvény(eke)t e kérdésben, azzal a nemzetközi konszenzus gyengül és a világ más országainak hajlandósága a légszennyezés visszafogására. Ha azonban a kaliforniai népszavazáson győz a törvény és érvényben marad, az újabb lendületet adhat Amerika-szerte a klímavédelemnek és pozitív erőként nyom a latban a cancún-i klímacsúcson.

Az Ian Bremmer által vezetett Eurasia Group tanácsadó cég úgy véli, a közel tucatnyi tagállamban esedékes kormányzóválasztások megfékezhetik az USA szövetségi (országos) szintű klímavédelmi törekvéseit, de a regionális összefogásokat is.  Ha Kalifornia visszalép az üvegházgáz-kibocsátás megregulázásától, azzal bedőlhet a Nyugati Klíma Kezdeményezés is, mely a nyugati parti tagállamok között indítana emissziós kvótakereskedelmi programot 2012-től.