Emmanuel Macron már megválasztása előtt világossá tette, hogy Franciaország élén elkötelezett követe lesz a dekarbonizációnak, a gazdaság zöldítésének, s tárt karokkal várja az USA-ból azokat a klímatológusokat, tudósokat, fejlesztőket, startup-vezetőket, akik hátrányt szenvednek a Trump-kabinet klímaellenessége miatt.
Macron még idén olyan törvénytervezetet készül benyújtani a parlament elé, mely 2040-től betiltaná a szárazföldi és tengeri olaj- és gázkitermelést Franciaországban. Célja ezzel az, hogy elősegítse Franciaország karbonsemlegessé válását, melynek elérését 2050-re tűzte ki.
A tervezet értelmében a jelenlegi kitermelési engedélyek számát folyamatosan csökkentik majd, míg 2040-ben be nem áll a teljes és végleges moratórium.
- A tengerjogot (Sea of Law) 166 ország ratifikálta.
- Ennek értelmében a szárazföldtől az egyes országok exkluzív gazdasági területe (EZZ), ahol saját hatáskörben azt csinálhat az ásványkincsekkel, amit a kormány és a nemzeti jog megenged, a parttól 370 kilométerig terjed.
- Az ezen túl terjedő terület a nyílt tengerhez tartozik (high seas), amit egyetlen állam sem birtokol.
- Az Egyesült Államok nem csatlakozott az egyezményhez. Washington azt közli a Mexikói-öbölben olajkutatást végző vagy kitermelő cégeknek, hogy tevékenységük pluszköltséggel járhat, ha az USA belép a tengerjog hatálya alá.
- Norvégia 1996-ban tárgyalta meg és fogadta el a tengerjogot.
Norvégiát sokan sokszor emlegették már a zöld gazdaság mintapéldájaként. Magas náluk az elektromos autók aránya a lakosság gépjárműflottájában, s az autók akkumulátorainak feltöltéséhez szükséges áramot is vízerőművek szolgáltatják, nem széntüzelésű erőművek.
A Norvég Szuverén Nemzeti Vagyonalap a befektetési politikájában is élen jár az ökológiai szempontok érvényesítésében, ami ironikus, hiszen az ország vagyona éppen az olajkitermelésből származik.
A norvég kormány azonban most olyan lépésre szánta magát, ami kedvezőtlenül árnyalja a skandináv országnak ezt a zöld imázsát. A Reuters hírügynökség úgy értesült, hogy a konzervatív norvég kormány –melynek jobboldali koalíciója a minap nyerte meg a parlamenti választásokat ismét –, a választás előtt nem sokkal olyan rendelkezést dolgozott ki, melynek értelmében az adófizetőkre hárítanák azt a költséget, amivel az északi-sarki olajkitermelést sújtja az ENSZ égisze alatt érvényesített tengerjog.
A tengerek Tobin-adója
A tengerjogról szóló egyezmény 82. pontja 5 év után évi 7 százalékkal sarcolja meg a tengeri olaj-, gáz- és ásványianyag-kitermelésből származó állami bevételeket. Innentől az adó évente növekszik, s a 12. évben eléri a 12 százalékot.
Mindez a szárazföld partszakaszától 370 kilométeren túl terjedő régióra vonatkozik.
Az ENSZ által kiszabott adóztatás azonban eddig egy petákot sem hajtott a szervezet számára, mert egyetlen olajvállalat sem fúrt a sarkkörön ilyen távol a civilizációtól.
Ez most megváltozik, mivel 2017 augusztusában a Statoil, a Chevron, a ConocoPhillips, a Petoro és a Lundin Petroleum is fúrásba kezdett 410 kilométerre a szárazföldtől. Csak kevés olajat találtak, ami gazdaságosan kitermelhető, de a Statoil további fúrásokat tervez 2018-ra.
A befolyó bevételt az ENSZ szegény országok támogatására fordítja. Kvázi az óceánok Tobin adója ez, a fosszilis szennyezők adóztatása és a tevékenységük mellékhatását, a klímaváltozást elszenvedő országok kompenzálása. Amolyan externáliaadó. A beszedett pénzeket a jövőben a jamaikai Seabed Authority osztja majd szét.
Norvégia 2016-ban adott ki utoljára kutatási és kitermelési engedélyeket a szóban forgó körzetre. Ezekben említették, hogy az engedély "megkövetelheti bizonyos költségek fedezését" (ideértendő az ENSZ által megkövetelt 7 százalék is). Ezeket a költségeket a cégek leírhatják a benzinadóalapjukból. Az ország 2018-ban újabb fúrási engedélyeket készül odaítélni a piaci szereplőknek.
A norvég kormány önhatalmúlag döntötte el, hogy nem az olajipari multikra hárítja ennek a költségét, hanem az adófizetőkre. Nem új adónemet vet ki, hanem adókedvezményt ad – ami ugye bevételkiesés az államnak.
A Reutersnek a Parlament Energia és Környezetügyi Bizottságának az ellenzéki vezetője azt nyilatkozta, hogy nem tájékoztatták a tervről.
Forrás: Reuters
