A többségnek nincs pénze, vagy eszébe sem jut...

Honfitársaink 41 százaléka az energiatakarékosság szó hallatán a spórolás, megtakarítás kifejezésre asszociál, 14 százalékuk az energiatakarékos izzóra. A környezetvédelem, a környezet állapota csak 8 százaléknak jut eszébe. Már az első kérdésekre adott válaszok is bizonyítják, az energiatakarékosság nálunk anyagi kérdés - ismertette a felmérés eredményeit a Prímagáz Zrt. vezérigazgatója. A legnagyobb hazai PB-gázforgalmazó cég vezetője, Szirmai Zoltán szerint ez közhelyszerűen alátámasztja, hogy az embereknek nincs pénze erre, de ennél fontosabb jelzés, hogy sokan nem rendelkeznek elegendő információval a témáról.

Azok, akik már áldoztak az energiatakarékosság oltárán, 12 százaléka költött egymillió forint felett, 31 százalékuk pedig 300 ezer forint alatt. Nem szükséges tehát mindig nagy összegekre gondolni. Ráadásul a korszerűsítésen túljutottak 70 százaléka az átalakításokat kifizetődőnek tapasztalta, 10 százalék szerint pedig már meg is térültek. A befektetések csupán 5,2 százaléka tartozott a soha meg nem térülő környezetvédelmi fejlesztések közé.

Tervezte, de nem tett semmit

A válaszadók 28,7 százaléka hajtott már végre korszerűsítést, változtatást, viszont 41,8 százalékuk bár tervezte már otthona energetikai fejlesztését, még nem tett semmit. A megkérdezettek 30 százaléka még sohasem gondolkodott ezen, tehát sokan nem tudják, hogy néhány ezer forint befektetéssel, vagy akár a szokások megváltoztatásával is ezreket takaríthatnak meg.

Az energetikai korszerűsítés formái között toronymagasan, 70,6 százalékkal vezet a nyílászárók cseréje, szigetelése, holott önmagában gyakran sokkal kevesebb energia-megtakarítást jelent, mint azt sokan gondolják. Az ablakok modernizálása kétségkívül emeli az ingatlan piaci értékét, de az egyik legdrágább beruházás is, és energiahatékonyság szempontjából korántsem elegendő. A fűtés korszerűsítése, az elavult konyhai eszközök cseréje, a falak külső szigetelése többet is jelenthet, de ez egyedileg, alapos vizsgálat után dönthető el. A korábbi kazán cseréje egy kondenzációs működésűre például önmagában is 30-50 százalékos megtakarítást jelent, beszerzési ára pedig töredéke egy komplett ablakcserének.

A falak külső szigetelése egyébként a beruházások között 42,7 százalékkal szerepel, a fűtési rendszer 25,9 százalékkal a harmadik. Az alternatív energiahordozókat pedig - még mindig egyfajta luxusként - mindössze 1,7 százalékban használták csak fel az átalakítások során.

Költséges életvitel

A teljes megkérdezett mintából 70 százalék felett van azok aránya, akik szerint bármilyen változás túl sokba kerülne. Paradox helyzet, hogy azok, akiknek leginkább szükségük lenne a spórolásra, nem áldoznak a korszerűsítésre, így egy gazdaságtalan és költségesebb életvitelben ragadnak.

A lakás, vagy ház energetikai profilját és a korszerűsítési lehetőségeket komplex egységként érdemes vizsgálni, de célszerű a beruházásokat mérésekre, szakember véleményére alapozni - hangoztatta a vezető. Világosan látszik, hogy az embereknek ahhoz, hogy energiatakarékosabban éljenek és megtegyék a szükséges lépéseket, a pénz mellett elsősorban információ, tájékoztatás kell. Az elmúlt években a Prímagáz is kiképezte szakembereit arra, hogy képesek legyenek teljes körű felmérést végezni és ennek alapján javaslatokat adni. Ahhoz, hogy az emberek a fejlesztési célra rendelkezésre álló összeget okosan, a lehető leghatékonyabban költsék el, a kormány és a civil szervezetek mellett az energiaszektor szereplőinek is felelőssége van - vont tanulságot Szirmai Zoltán.