Drágább lesz az energia, ha bővítik a paksi erőművet?

A szervezet tiltakozását az váltotta ki, hogy miközben világszerte egyre többen ismerik el az atomenergia
életképtelenségét és veszélyességét, Fukusima és az atomenergiát elsöprő olasz népszavazás után az Orbán-kormány nem tendál anti-nukleáris álláspont felé. Épp ellenkezőleg.

"Pakson a már 30 éve épült, 40 éves konstrukciójú szovjet reaktorok üzemidejét tervezik újabb 20 évvel meghosszabbítani. A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja, hogy az alternatívák mélyreható vizsgálata
nélkül hazánk jövőjét és a magyarok biztonságát eladják az ellenőrizhetetlen nukleáris iparnak", mondta Rohonyi Péter kampányfelelős. "Fukusima leolvadt 40 éves reaktorai után fel kell fogni: az atomenergia elsősorban biztonsági kérdés, ahol törvényszerűek az emberi, tervezési hibák. Fukusimában az eddig az ipar által biztonságosnak mondott 40 éves japán-amerikai reaktorok olvadtak le és okoztak katasztrófát. Ennek nem csak a földrengés és a szökőár volt az okai, hanem a rossz tervezés és elégtelen műszaki színvonal is."

"Szerencsére Magyarországnak komoly lehetőségei vannak mind a megújulók, mind pedig az energiahatékonyság-, illetve takarékosság terén. A fenntartható energiagazdálkodás kialakításával 20-40-szer gyorsabban és 2-7-szer olcsóbban csökkenthetjük a CO2 kibocsátásunkat, és sokkal több,
ráadásul zöld munkahelyet teremthetünk, évtizedekre fellendítve a kis- és középvállalkozói szektorokat is.  Itthon azért akadályozzák a megújulók elterjedését, hogy Paks szükségessége megkérdőjelezhetetlennek
tűnjön" - tette hozzá Stoll Barbara, a szervezet klíma- és energiakampányért felelős munkatársa.

3000 milliárd

Az elfogadás előtt álló energiastratégia az energia-felhasználás folyamatos növekedésével számol. Ez a mostani rendkívüli pazarlást és rossz hatékonyságot figyelembe véve teljességgel ésszerűtlen és ellentétes a fenntarthatósággal. Másrészt a stratégiában vázolt forgatókönyvek mindegyike tartalmazza az összes paksi
blokk teljes - 20 éves élettartam-hosszabbítását, bebetonozva a halálosan veszélyes atomenergiát, számtalan biztonsági kockázatot okozva mindannyiunk nevében - de mindannyiunk megkérdezése nélkül.

Paks bővítésének költségeit még kormányzati források is 3000 milliárd forintra teszik, mely az ország éves költségvetésének mintegy 25%-át jelenti. Mind a nemzetközi  tapasztalatok, mind a hazai nagyberuházások
sorsa azt vetíti előre, hogy az összeg menet közben csak nőni fog. A paksi atomerőmű a szocializmusban nem piaci alapon épült, az ott termelt áramban nincsenek benne a beruházási költségek. Azonban a bővítés után a rendkívüli beruházási költségek miatt energiarendszerünk nagy része így rendkívül drága áramra lesz utalva - ha egyáltalán be tudjuk fejezni az építkezést.