Éppen most füstöl el az unokáink jövője

Nem sikerül a globális felmelegedés megfékezése: ahelyett, hogy csökkenne az emisszió, az idei évben az előrejelzések szerint éppen nőni fog. A jelek szerint a napi politikai érdekek mindenhol felülírják az unokáink jövőjét.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Hogyan befolyásolhatja ennyire negatívan egy kínai pártkongresszus az egész világ jövőjét? Miért kerül elő újra a szén, mint tüzelőanyag az Egyesült Államokban és miért jelent rossz hírt az unokáink szempontjából az Európai Unió újbóli gazdasági fellendülése?

Már a Párizsi Klímacsúcs után arra figyelmeztettek a szakértők, hogy az ott megkötött megállapodás – bár mindenképpen példaértékű – tulajdonképpen azért fenntartásokkal kezelendő. (Ennek okairól itt olvashat!) jelenleg azonban úgy fest a helyzet, hogy még azt a megállapodást sem sikerül betartani. Több, egymástól független előrejelzés szerint ugyanis évek óta idén először újra növekedésnek indulhat az emberiség szén-dioxid kibocsátása – legalábbis erre utal az éppen jelenleg is zajló bonni klímacsúcson bemutatott kutatás, amelynek eredményeit több neves szaklapban is közzétették a Global Carbon Project kutatói. Eszerint az idei évben kb. két százalékkal nő és ezzel új rekordra jut az emberiség szén-dioxid kibocsátása. (A becslés szerint 0,8 és 3 százalék közötti értékkel növekedhet a kibocsátás, a két százalék a legvalószínűbb forgatókönyv.)

Kik a felelősök?

A legnagyobb bűnös a legnagyobb kibocsátó is, Kína, amely egymagában a globális kibocsátás 26 százalékáért felel. Az ázsiai óriás az elmúlt években jelentősen csökkentette kibocsátását, de ez a trend most megfordult: a becslések szerint 3,5 százalékkal nő a szén-dioxid emisszió az idén. Ennek oka viszonylag egyszerű, a GCP kutatói szerint az idei pártkongresszusra a kommunista vezetés jó gazdasági mutatókat akart produkálni, ezért engedélyezték sok új, fosszilis energiaforrást használó (elsősorban szén) erőmű és nagyipari beruházás létrejöttét. Öröm az ürömben, hogy a jelek szerint az elmúlt években Kína hegyvidéki területeit sújtó aszályos időszak véget ért az ősszel, így a vízerőművek – közöttük olyan kolosszusokkal, mint a Három Szoros Gát, újra több villamos energiát termelnek, így az elkövetkező években kevesebb új szénerőmű rendszerbe állítására lehet szükség, ráadásul rohamléptekkel halad a nap- és szélalapú energiatermelő kapacitások kiépítése is.

Ha így megy tovább, megfékezhetetlen lesz a globális felmelegedés
A párizsi klímaegyezményben vállalt kibocsátáscsökkentés célja, hogy a globális felmelegedést kevesebb mint 2 Celsius foknál tudjuk megfékezni. De ha 2020 után sem csökken a globális ÜHG-kibocsátás, ez a cél betarthatatlan, vélik tudósok, akik hat pontos cselekvéstervben vázolták fel, mik a legégetőbb fontosságú teendők a klímavédelemben a következő 3 évben.
Éles pálfordulás következett be az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok szénerőműveinek száma hét év alatt megfeleződött. 2010-ben még 523 szénerőmű működött az országban, azonban két texasi szénerőmű közelmúltban bejelentett bezárásával együtt már 262 szénerőmű fejezte be működését – hívta fel a figyelmet a World Wildlife Found (WWF) a bonni klímacsúcs alkalmából kiadott közleménye. Ez a folyamat visszafordíthatatlan, és az elmúlt évtizedekben az amerikai kibocsátás évente 1,2 százalékkal csökkent. Idén azonban nem: az emelkedő gázárak miatt 2017-ben legfeljebb 0,4 százalékkal csökkenhet a kibocsátás, mivel a földgáz ára emelkedni kezdett, ezért újra előtérbe került a szén, mint fűtőanyag.

Hasonló a helyzet az Európai Unióban, de itt nem a széntüzelés okozza a gondot. Amíg éveken át az EU élen járt az emissziócsökkentésben (évi 2-2,2 százalékkal) addig az idén csak 0,2 százalékos csökkentést tudunk összehozni. Az ok egyszerű: az európai fellendülés, a megnövekedett gazdasági teljesítmény, a növekvő energiaigény. A probléma részét képezi Magyarország is, ahol még mindig használunk kőszenet az energiatermelésben és a lakossági fűtés terén is gondok vannak.

Időzített bombaként ketyeg azonban India, ahol a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően siekrült visszafogni a szén-dioxid kibocsátást, ezt azonban szinte kizárólag a cementgyártás visszaesése hozta az idén. Ennek köszönhetően a szubkontinens kibocsátása „csak” két százalék körül növekszik, szemben az elmúlt évekkel, amikor hat-hét százalékkal nőtt a kibocsátás.

Kép: Pixabay

Mi a következmény?

A Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott célok, amelyek közül a legfontosabb az, hogy hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest, csak akkor valósulhatnak meg, ha az elkövetkező évtizedben 60 százalékkal csökkentjük az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását (2035-ig). Ez szemmel láthatóan nem fog összejönni, hiszen két évvel a klímacsúcs után nemhogy csökkenne, hanem éppen nő a globális kibocsátás. Az, hogy mi történik a 2 Celsius fokos felmelegedésnél pedig már elég riasztó: 140 éven belül (kb. 2157-ig) elolvadnak a sarkköri és grönlandi jégtakarók, emelkedik a tengerszint, Miami és Manhattan nagy része, valamint London belvárosa is víz alá kerül, Bangkok, Mumbai és Sanghaj nagy részét ellepi a víz, az emberiség fele magasabb fekvésű területekre vándorol.

Riasztó jelek
A megállapodás által megnevezett küszöbértékek nehezen lesznek tarthatóak: legalábbis az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által  közzétett mérési eredmények alapján. Eszerint ugyanis az északi féltekén februárban már elérte a globális átlaghőmérséklet emelkedése a 2 Celsius-fokot, míg az 1990–2010 közötti átlagnál 0,5 Celsiussal volt magasabb a hőmérséklet. Ezt Magyarországon is érzékelhettük, tavaly februárban több mint 5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a sokéves átlag, és az egész téli időszak 2,3 fokkal enyhébb volt, mint az 1981 és 2000 között megszokott 0 fok körüli hőmérsékletek.
Két fok gond, három fok halál!

Ha a párizsi vállalásokat nem sikerül betartani – és most úgy tűnik, ez a helyzet, - akkor az évszázad végéig 3-3,5 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet. Ebben az esetben a farmgazdálkodás és az élelmiszernövény-termelés visszafordíthatatlanul és megállíthatatlanul visszaesik, a sós tengervíz behatol a folyókba, s tönkreteszi a talajvizet. Az emiatt elhalt növényekből újra a levegőbe jut a szén, hiszen csak élő növényekként tudják megkötni és tárolni a szén-dioxidot. Ezzel megindul egy önmagát erősítő folyamat: felerősödik a karbonkörforgás, több káros anyag jut vissza a levegőbe, a sarkvidéki jégtakaró 80 százaléka elolvad, a tengerszint ezért folyamatosan emelkedik, a felmelegedett óceánok erősebb szuperhurrikánokat hoznak létre és a világ minden pontján még gyakoribbá válnak az időjárási extremitások: aszályok, gyilkos hőhullámok, pusztító viharok mindennapossá válnak. A felgyorsuló karbonkörforgás miatt, ha elértük a 3 Celsius fokot, már nagyon nehéz visszafordítani a felmelegedést. Inkább az a valószínűbb, hogy 4-5 fokkal emelkedik a hőmérséklet az évszázad végéig.Két fok: gond, három fok: halál

Ebben az esetben a gyorsan olvadó jégtakarók miatt 50 méterrel emelkedik a tengerszint, Kína mezőgazdasága összeomlik, és az ország képtelen ellátni a másfél milliárd fős lakosságát élelemmel. Nyáron átlagosan a duplájára nő a hőhullámos napok száma, a városokban a 45 Celsius fokos hőmérsékletek sem mennek majd ritkaságszámba. Az állandó jelleggel fagyott alaszkai és szibériai területek (permafrost) felolvadnak, amitől 500 milliárd tonna metán szabadul ki a légkörbe. Ezzel turbósebességre kapcsol a felmelegedés. A metán jóval erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dixoid: minden sarki és magashegységi jégtömeg elolvad, a tengerek szintje olyan magasra emelkedik, hogy nemcsak az egykori part menti városokat és övezeteket árasztja el hanem a földrészek belsőbb területeire is behatol. Összeomlik a társadalmi és politikai rendszer, a gazdaság nem létezik, nincs mit eladni, nincs mit venni, az erőforrásokért folytatott harc regionális háborúkba torkollik.

 

Évente 25 millióan válnak földönfutóvá a klímaváltozás miatt
Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián. A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió szerdai beszámolója az UNHCR és több nemzetközi civil szervezet közreműködésével készített kutatásban kiemelték, hogy a 25 millió nem a "klímamenekültek" teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá, mert nincsenek megbízható adatok a hosszabb távú folyamatok, például az elsivatagosodás miatt az otthonukat elhagyni kényszerülő emberek számáról. Azonban így is drámai az éghajlatváltozás hatása, az évi 25 millió "klímamenekült" azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt. Kubában például csak az idei hurrikánszezonban 1,7 millió embernek kellett elhagynia az otthonát, ami a teljes lakosság 15 százaléka. A Dominikai Köztársaságban 50 ezren menekültek el, a szintén a Karib-térségben fekvő egyik apró szigetország, Antigua és Barbuda egyik fele, Barbuda szigete pedig 300 éve most először teljesen elnéptelenedett - mondta a Deutschlandfunknak Camilla Minerva, az Oxfam nemzetközi segélyszervezet munkatársa. A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A leginkább veszélyeztetett országok listáján az első helyén Kína áll, utána a Fülöp-szigetek következik. A háborús vagy politikai menekültektől eltérően a klímamenekültek többnyire a hazájukban maradnak, a nagyvárosok szegénynegyedeiben húzzák meg magukat, vagy a lakható területekre vándorolnak.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo